Három négyzetméterre elég csak a CSOK Budapesten

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fővárosban legföljebb az adóra elég a családok otthonteremtési kedvezménye, vidéken egy fél szoba is kijöhet belőle.
Leginkább a vidéki nagyvárosokban és a megyeszékhelyeken jelenthet szintlépést a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az átlagosan 1,5 millió forintot kitevő támogatás ugyanis akár egy félszobával is nagyobb alapterületű lakás megvásárlását teszi lehetővé. A fővárosban ugyanakkor csupán 3 plusz négyzetméterre vagy az illetékre elegendő csak a csok – derül ki az ingatlan.com körképéből. A portál elemzése szerint a gyermekes háztartások számára megfelelő 60-70 négyzetméteres használt lakások ára a megyeszékhelyeken 10-25 millió forint között mozgott október elején. A legolcsóbban Salgótarjánban, Kaposváron és Miskolcon lehet lakáshoz jutni, ezekben a városokban 10-14,7 millió forintból jön ki egy 60-70 négyzetméteres lakás. A legdrágább megyeszékhelyek között van Debrecen, Győr és Székesfehérvár, ahol már 20,5-25 millió forintba kerülnek a szóban forgó lakások. Az elemzés szerint így a csok segítségével Salgótarjánban, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon, Pécsett és Tatabányán átlagosan 6-9 négyzetméterrel nagyobb használt lakást vásárolhatnak az igénylők. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője rámutatott: Budapesten ugyanez a 1,5 millió forintos támogatás csupán átlagosan 3 négyzetméterrel nagyobb használt lakásra lehet elegendő, de akár a vásárláskor fizetendő 4 százalékos illetéket is ki lehet fizetni belőle egy maximum 37 millió forint értékű használt ingatlan esetében. A fővárosban ezért inkább a háromgyerekesek újlakás-vásárlásához adható, 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás jelentheti a nagyobb segítséget. A budapesti 60-70 négyzetméteres újlakások átlagos négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint októberben már meghaladta a 700 ezer forintot, így a 10 millió forintos csokkal 14 négyzetméterrel nagyobb lakást lehet vásárolni. A vidéki nagyvárosokban ugyanez az összeg 20-30 plusz négyzetméterre is elég lehet.    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője ennek kapcsán azt közölte: a szakértőik segítségével hitelhez jutó 10 lakásvásárlóból 3 csokot is igényel a hitele mellé. Ennél jóval ritkábban, 100 esetből egyszer-kétszer viszont a lakáshitel-igénylőknek eszébe sem jut, hogy csokra is jogosultak lehetnének. Egy 20 évre felvett, végig fix törlesztésű 10 millió forintos lakáshitel esetében a BankRáció.hu adatai szerint a legolcsóbb konstrukciónál a teljes hiteldíjmutató (thm) most 5,3-5,6 százalék körül van, így a teljes visszafizetendő összeg 16 millió forint körül lesz. A használt lakásokhoz adott átlagos 1,5 millió forintos csokkal együtt a visszafizetendő összeg 14,5 millió forintra, az így számolt „thm” 4 százalékra csökken. Az ingatlan.com és a BankRáció.hu szakértői szerint továbbra is kitarthat az áremelkedés az ingatlanpiacon, amíg a hitelkamatok ilyen alacsony szinten maradnak, hiszen az elmúlt 1-2 évben az olcsó hitelek váltak a lakáspiac motorjává . Korábban a GKI Gazdaságkutató Zrt. egy elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a csok sokkal inkább  az építőipart támogatta, mint a családokat. Az állami támogatás miatt is felpörgött ingatlanpiacon ugyanis a megemelkedett lakásárak következtében a családoknak még a csokkal együtt is többet kell fizetniük a lakásokért, mint a támogatás 2015-ös bevezetése előtt. A csok bevezetése óta végbement lakásdrágulás mind a használt, mind az új lakások esetében meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás mértékét, emiatt Budapesten és a nagyobb városokban még nehezebb lett a lakáshoz jutás.
2018.10.12 12:30
Frissítve: 2018.10.13 12:04

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35