Három négyzetméterre elég csak a CSOK Budapesten

Publikálás dátuma
2018.10.12. 12:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fővárosban legföljebb az adóra elég a családok otthonteremtési kedvezménye, vidéken egy fél szoba is kijöhet belőle.
Leginkább a vidéki nagyvárosokban és a megyeszékhelyeken jelenthet szintlépést a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az átlagosan 1,5 millió forintot kitevő támogatás ugyanis akár egy félszobával is nagyobb alapterületű lakás megvásárlását teszi lehetővé. A fővárosban ugyanakkor csupán 3 plusz négyzetméterre vagy az illetékre elegendő csak a csok – derül ki az ingatlan.com körképéből. A portál elemzése szerint a gyermekes háztartások számára megfelelő 60-70 négyzetméteres használt lakások ára a megyeszékhelyeken 10-25 millió forint között mozgott október elején. A legolcsóbban Salgótarjánban, Kaposváron és Miskolcon lehet lakáshoz jutni, ezekben a városokban 10-14,7 millió forintból jön ki egy 60-70 négyzetméteres lakás. A legdrágább megyeszékhelyek között van Debrecen, Győr és Székesfehérvár, ahol már 20,5-25 millió forintba kerülnek a szóban forgó lakások. Az elemzés szerint így a csok segítségével Salgótarjánban, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon, Pécsett és Tatabányán átlagosan 6-9 négyzetméterrel nagyobb használt lakást vásárolhatnak az igénylők. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője rámutatott: Budapesten ugyanez a 1,5 millió forintos támogatás csupán átlagosan 3 négyzetméterrel nagyobb használt lakásra lehet elegendő, de akár a vásárláskor fizetendő 4 százalékos illetéket is ki lehet fizetni belőle egy maximum 37 millió forint értékű használt ingatlan esetében. A fővárosban ezért inkább a háromgyerekesek újlakás-vásárlásához adható, 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás jelentheti a nagyobb segítséget. A budapesti 60-70 négyzetméteres újlakások átlagos négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint októberben már meghaladta a 700 ezer forintot, így a 10 millió forintos csokkal 14 négyzetméterrel nagyobb lakást lehet vásárolni. A vidéki nagyvárosokban ugyanez az összeg 20-30 plusz négyzetméterre is elég lehet.    Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője ennek kapcsán azt közölte: a szakértőik segítségével hitelhez jutó 10 lakásvásárlóból 3 csokot is igényel a hitele mellé. Ennél jóval ritkábban, 100 esetből egyszer-kétszer viszont a lakáshitel-igénylőknek eszébe sem jut, hogy csokra is jogosultak lehetnének. Egy 20 évre felvett, végig fix törlesztésű 10 millió forintos lakáshitel esetében a BankRáció.hu adatai szerint a legolcsóbb konstrukciónál a teljes hiteldíjmutató (thm) most 5,3-5,6 százalék körül van, így a teljes visszafizetendő összeg 16 millió forint körül lesz. A használt lakásokhoz adott átlagos 1,5 millió forintos csokkal együtt a visszafizetendő összeg 14,5 millió forintra, az így számolt „thm” 4 százalékra csökken. Az ingatlan.com és a BankRáció.hu szakértői szerint továbbra is kitarthat az áremelkedés az ingatlanpiacon, amíg a hitelkamatok ilyen alacsony szinten maradnak, hiszen az elmúlt 1-2 évben az olcsó hitelek váltak a lakáspiac motorjává . Korábban a GKI Gazdaságkutató Zrt. egy elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a csok sokkal inkább  az építőipart támogatta, mint a családokat. Az állami támogatás miatt is felpörgött ingatlanpiacon ugyanis a megemelkedett lakásárak következtében a családoknak még a csokkal együtt is többet kell fizetniük a lakásokért, mint a támogatás 2015-ös bevezetése előtt. A csok bevezetése óta végbement lakásdrágulás mind a használt, mind az új lakások esetében meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás mértékét, emiatt Budapesten és a nagyobb városokban még nehezebb lett a lakáshoz jutás.
Szerző
Frissítve: 2018.10.13. 12:04

Étterem, szálloda, miegymás - drágulhat Mészáros eszéki csapatának a stadionja

Publikálás dátuma
2018.10.12. 12:20

Fotó: www.modus.hr
A klub elnöke legalábbis erre utaló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban.
Alig két hónapja, hogy elkezdődött a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló eszéki focicsapat új stadionjának építése és máris a projekt drágulásáról szóló információk láttak napvilágot – írja az mfor.hu. Az átadást 2020-ra tervezik majd, 12 ezer férőhelyes lesz, miközben a régi aréna 22 ezer főt tudott befogadni.   A beruházás az eredeti tervek szerint 10 milliárd forintot emésztett volna fel; hivatalosan 35-40 millió eurót lehetett a különböző híradásokban olvasni. A portál azt írja, a klub elnöke, Ivan Mestrovic viszont a projekt drágulására utaló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban.  
„A létesítmények öltözőktől, orvosi szobáktól kezdve, éttermen át szállodáig minden tartalmaznak majd, a projekt értéke 35-50 millió euró között mozog. Utóbbi összeg sokkal biztosabb”

– írja a sportcom.hr beszámolója alapján az mfor.hu.

A régi stadion
A portál kiemeli, hogy ha a jelenlegi 325 forintos euró árfolyammal számolunk, akkor az eszéki létesítmény akár 16,25 milliárd forintba is kerülhet, változatlan árfolyam mellett 25 százalékkal több pénzbe. A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő klub stadionépítési terveit a magyar állam is támogatta 6 millió euróval, ezért Mestrovic Orbán Viktornak is köszönetet mondott, akinek személyes befolyása nélkül nem lenne ez a projekt. Az NK Osijek a honlapján számolt be arról, hogy augusztus elején megkezdődött a stadion és edzőközpontjának építése. A klub látványterveket is közölt a pályáról és az edzőközpontról, így kiderült: a stadionban – ha valaki megfizeti az árát – olyan különleges élményben is része lehet, hogy szaunából vagy épp egy jacuzziban ülve szurkolhat az eszéki focicsapatnak. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 12:21

Egyetlen jégdugó elolvadása 5 méterrel duzzasztja magasabbra az óceánok szintjét

Publikálás dátuma
2018.10.12. 10:58

Fotó: Tóth Gergő
Most még van esély a globális felmelegedés megállítására, de sürget az idő – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Mika János, éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanára.
Az ember okozza a globális felmelegedést, vagy természetes ciklikus folyamatról van szó? Kétségtelen tény, hogy a klíma melegszik. Ennek számos jelét figyelhettük meg az elmúlt években. Az az izgalmas kérdés, hogy ezt az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza-e, vagy a természetes folyamat eredménye. Nagy bizonyossággal állítható, hogy az elmúlt fél évszázad felmelegedésének legalább a feléért az emberiség a felelős. Csupán 2002-2013 között stagnált a Föld átlaghőmérséklete. Mi okozhatta ezt az átmeneti jelenséget? Ezt máig nem sikerült megmagyarázni. A közvetlen ok az lehetett, hogy míg a teljes éghajlati rendszer, azaz a légkör, az óceánok, a szárazföldek, a bioszféra és a krioszféra (vagyis a Föld jég- és hómezői) együttes hőtartalma ebben a 12 évben is változatlan ütemben emelkedett, addig a légkörnek sokkal kevesebb, míg a déli félteke igen mély óceánjainak sokkal több jutott. Sajnos, 2014-től újult erővel folytatódik a légkör felmelegedése is. Milyen emberi tevékenység ludas az üvegház hatásért? Alapvetően az ipar energiafelhasználása. A közlekedés és az épületek üzemeltetésére együttesen feleannyi energiát használnak fel, mint maga az ipar. Ezek az arányok, s velük a szén-dioxid kibocsátás arányai is, várhatóan még évtizedekig megmaradhatnak. A sokat emlegetett szarvasmarha-állományok, illetve az elárasztott rizsföldek által kibocsátott metánnak jóval kisebb a szerepe a felmelegedésben. Szokás ugyan a metánt a globális felmelegedés szempontjából a széndioxidnál is fontosabb üvegházhatású gázként említeni. Ennek ugyanis egyetlen molekulája a levegőben huszonkétszer erősebb hatást eredményez, mint egy széndioxid molekula, viszont jelenleg kétszázszor annyi széndioxid kerül a levegőbe, mint metán. Egyébként a világ széndioxid kibocsátása 2014 és 2016 között lényegében stagnált. Ez jó hír lenne, ám tavaly újabb 2 százalékos növekedést észleltek. Még rosszabb hír az, hogy a széndioxid kibocsátás tartós stagnálása is kevés lenne ahhoz, hogy a levegőben ennek a gáznak a koncentrációja állandó maradjon, hiszen az óceánok és a bioszféra, mint a széndioxid természetes elnyelői csak a kibocsátás mintegy harminc százalékát tudják semlegesíteni. Hány tonna széndioxid, illetve metán kerül évente a légkörbe? Az összes üvegházhatású gáz együttes kibocsátása megfelel évi 50 milliárd tonnának. Az ebből eredő sugárzásmódosítás 60 százalékáért az energiaipar - további tíz százalékért a mező- és erdőgazdaság a felelős, amihez a metán mintegy húsz százalékkal járul hozzá.  Mely országok a legnagyobb széndioxid kibocsátók? Kína áll a rangsor élén, de ha az egy személyre jutó mennyiséget vesszük figyelembe, akkor az Egyesült Államoké a vezető hely, amelynek polgárai átlagosan kétszer annyi széndioxidot bocsátanak ki a légkörbe, mint egy kínai, vagy aki az Európai Unióban él. Egyébként az európai közösség már két, Amerika pedig  bő egy évtizede, míg Kína csak az utóbbi néhány évbe mérsékelte a levegőszennyezését. A legtöbb fejlődő országban azonban még növekszik az üvegház hatású gázok kibocsátása. Ezek arra hivatkoznak, hogy náluk az egy főre jutó kibocsátás annyira elenyésző, hogy rajtuk nem lehet számon kérni a klímaváltozást.    Mennyivel kellene csökkenteni a széndioxid kibocsátást ahhoz, hogy ne növekedjen tovább a légkör széndioxid tartalma? Legalább 70 százalékkal. A természet, a növényzet, valamint az óceánok a jelenlegi kibocsátás 30 százalékát képesek felvenni. Sőt, ha csökken a kibocsátás, akkor már 30 százalék sem lesz a természetes elnyelés. A felmelegedés hatására a szibériai és kanadai örökké fagyott, úgynevezett permafroszt talajból óriási mennyiségű metán szabadulhat fel és kerülhet a légkörbe. Ennek milyen hatása lehet? A fagyott talaj olvadásakor a talajban lekötött metánhidrát a légkörbe kerülve azonnal metánná alakul. Eddig jelentéktelen mennyiség szabadult fel a többi metánforráshoz képest, de valós a veszély, hogy egyszer hatalmas mennyiség kerüljön a légkörbe. Ha sikerül az emberiségnek megállítania a légkör felmelegedését úgy, hogy az ne haladja meg a 2 Celsius fok alatt, akkor elkerülhető, hogy ez a hatalmas mennyiségű metán kiszabaduljon a fagyott föld fogságából.      Hol tart jelenleg a légkör átlaghőmérséklet emelkedése? Eddig 1 Celsius fokot emelkedett a Föld légkörének átlaghőmérséklete. Ismereteink szerint 3 Celsius fok fölött már visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be. Mi történne, ha mégsem sikerülnek a 2 Celsius fok alatt maradni? Egyebek mellett, a nyugat-antarktiszi Ross-tengernél található egy óriási jégdugó. Ha ez a felmelegedés hatására elmozdul a helyéről, és elindul az Egyenlítő felé, akkor ott teljesen elolvadna, és csak ez az esemény mindenütt 5 méterrel emelné meg az óceánok szintjét. Mi lesz az óceánok szigeteivel, a lakóikkal, illetve a partokon található nagyvárosokkal? Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már 2007-ben megállapította, hogy ha a felmelegedés üteme nem változik, akkor 2050-re 250 millió, vagy akár 1 milliárd klímamenekültre lehet számítani, elsősorban a tenger szintjének emelkedése miatt. Ráadásul itt még nem vették számításba, a már említett délszaki fenyegetést,   „csupán” a már eddig is 20 centiméteres emelkedés folytatódása. Márpedig, a világ népességének fele tengerpartokon, és annak 30 kilométeres körzetében él. Tuvalu szigetéről 2005-ben a tengerszint emelkedése miatt 500-an kényszerültek elhagyni otthonukat, Új-Zéland fogadta be őket. Kisebb vízszintemelkedést még a nagyvárosok esetében gátakkal ki lehet védeni, de 5 métert már aligha, hiszen a talajvíz is jelentősen megemelkedne, s a kettő együtt lehetetlenné tenné a védekezést. Ha sikerülne is megállítani a levegő felmelegedését, az óceánok még akkor is évszázadokig melegednének tovább. Ma az óceánok felső rétegében 300 méteres mélységéig mutatható ki a felmelegedés, ám a világtengerek átlagos mélysége 3800 méter. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek a felmelegedés okozta 1 ezreléknyi térfogatnövekedése további 3,8 méteres átlagos vízszintemelkedést jelentene. Nincs kiút a klímaváltozásból? Most még van. Takarékoskodni kellene az energiával, célszerű lenne szigetelni az épületeket, több energiatakarékos elektromos berendezést lenne célszerű használni. Emellett kevesebb vízzel lenne célszerű mosdani, zuhanyozni, hiszen a víz felmelegítése, tisztítása is energiát igényel. Sajnos a politika gyakran felülírja ezeket a lépéseket. Például. az úgynevezett rezsicsökkentés éppen ezzel ellentétesen hat, és nem ösztönöz az energiával való takarékosságra. Mit érzünk meg mi a felmelegedésből, itt a Kárpát-medencében? A hőmérsékletváltozás hazánkban 30-40 százalékkal erősebben jelentkezik, mint a Föld átlagában. A csapadék összességében csökken, főleg a nyári időszakban. Ritkábban esik az eső, de akkor jelentős mennyiségű csapadék érkezik. Emiatt, gyakoribbak a villámárvizek a domb- és hegyvidékeinken. Az ország területének 5 százaléka öntözhető, de csak 1-2 százalékát öntözik. E kis arányok miatt, a csökkenő csapadékot még ha több vizünk lenne sem lehetne kizárólag öntözéssel pótolni. A termesztett növényi kultúrák cseréjéről is gondolkodni kellene, szárazságtűrő fajtákat kellene minél nagyobb arányban bevonni a termesztésbe. Egy növényfajta kinemesítése 10-20 év, tehát már most bele kellene vágni. A jövő erdőtelepítéseit 50-100 éves távlatokban kell tervezni. Éghajlati szempontból például értelmetlen az őshonos fák telepítésének erőltetése, hiszen azok egy egészen más éghajlatban fejlődtek ki több száz, vagy ezer év alatt, mint amilyen évtizedeken belül bekövetkezhet. Bár nem kizárólag klímaváltozás miatt jelennek meg új növény és állatfajok Magyarországon, de egy részük már a felmelegedés miatt foglal el új élőhelyeket. Újból megjelenhetnek a maláriát terjesztő hordozók, és sok eddig nálunk ismeretlen betegség is megjelenhet. Elsősorban dél-keleti irányból érkeznek az eddig itt nem található rovarok, egyéb állatok. Hasznos lenne tanulmányozni az ottani területek éghajlati, ökológiai viszonyait.    Mi lenne a mindenkori kormány feladata a klímaváltozás hatásainak az enyhítésére? Ezt Hans Joachim Schellnhuber a potsdami Klíma Következmény Kutatóintézet korábbi igazgatója úgy fogalmazta meg, hogy „elkerülni a kezelhetetlent, de kezelni az elkerülhetetlent”. Magyarán, meg kell állítani a változást, még mielőtt visszafordíthatatlanná válik, viszont az elkerülhetetlen változásokhoz okosan alkalmazkodni kell.    Lehántva a politikai koloncot az atomenergiáról, szakmailag elfogadható az atomerőmű bővítése, illetve jó döntés a szénbányák újranyitása? Az atomerőmű bővítése szerintem helyes lépés. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy most történik, egyeztetés nélkül, de önmagában az atomenergia, mint energiaforrás a fejlett országokban már több előnnyel jár, mint hátránnyal. Az is igaz, hogy nem túl magas az atomenergia aránya a világban, úgy vélem ez lehetne magasabb is. Évtizedek óta stagnál ez az arány, bér az előrejelzések enyhe növekedést jeleznek. Nyilván gondoskodni kell az atomerőművi hulladékok tárolásáról. Magyarország szerencsés helyzetben van, mert csak a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolásáról kell gondoskodnunk. Korábban részt vettem a tároló építésének előkészítésében és úgy tűnt, hogy kellő körültekintéssel, a körülményeket alaposan megvizsgálva dolgoznak a környezeti hatások vizsgálatán. A szénbányák újranyitásának tervezését, ugyanakkor azonnal abba kellene hagyni, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozás kockázatai. Sajnos, az energiaellátás és a versenyképesség erősebb szempont lehet, mint a környezetvédelem.  
Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 11:15