mezőgazdaság;élelmiszer;árak;drágul;

2018-10-13 07:06:00

Lendületesen drágulnak az élelmiszerek, a kormány meg ördögtől valónak tartja az áfa-csökkentést

Nem torpan meg az élelmiszerárak emelkedése, már csak azért sem, mert a benzin tarifája is egyre hasasodik, a szállítási többletkiadás pedig beépül az árba. És a kormány se megértő. Kicsit se.

További áremeléseket vetít előre, hogy hat százalékkal emelkedtek augusztusban a mezőgazdasági árak. A burgonya drágulása több mint 40 százalékos, de az őszibarack is másfélszeresébe kerül, mint egy évvel korábban. A legtöbb háziasszony persze kajszibarackból főzi a lekvárt, ám annak az árindexe nem is szerepel a statisztikában, mert mint Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Népszavának elmondta, az átlagos 30 ezer tonnás termés idén a tavaszi fagyok miatt még a 10 ezer tonnát sem érte el. Ezzel szemben az alma 37 százalékos árcsökkenésében szerepet játszott az átlagot meghaladó termés. A zöldségfélék ára majd negyedével nőtt.

Komolyabb drágulást hozhat ősszel a lisztek és a pékáruk piacán a búza felvásárlási árának 15 százalékos emelkedése. A tej és tojás drágulása az év eleje óta töretlen, s érdekes jelenség, hogy e két termékcsoportnál a korábbi áfacsökkentés hatása úgy múlt el, hogy nem is hozott érzékelhető árcsökkenést.

Az almatermés végleges adatai csak október végére várhatók, mert még sok helyen jelenleg is szüretelik a kedvelt gyümölcsöt, de becslések szerint a tavalyi 625 ezer tonna helyett 750 ezer tonna termett. A hazai almaültetvényeken az étkezési alma aránya ugyan csupán 25-30 százalék, de Európában rekordtermésről tanúskodnak a statisztikai adatok. A ma már meghatározó almatermesztő Lengyelországban tavaly 2,7 millió, míg idén pedig 4,5-4,7 millió tonnát takarítanak be a lengyel gazdák. Ráadásul náluk az étkezési alma aránya eléri a 60-65 százalékot – tette hozzá Ledó Ferenc. Már a lengyel termelők határozzák meg az európai almaárakat. A magyar kereskedőknek 80-100 forintos kilónként áron kínálják a lengyel exportőrök a jó minőségű étkezési almát.

Szilvából a 2018-as 65 ezer tonnás termés jónak számít, de nem csak ez tartotta féken ennek a gyümölcsnek az árát. A termés 30-40 százalékát a német piac veszi föl, ám ebben az évben ott is jó termést szüretelhettek, így az „exportból visszamaradt” készletnek is a hazai piacon keresnek vevőt.

A zöldségfélék ára 22, a paradicsomé 23 százalékkal volt magasabb augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest, miközben az utóbbi terményből 36 százalékkal többet vásároltak fel - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentésében. Piaci információk alapján a fejes- és kelkáposztából kevesebb termett, s termelők a tavalyi ár két-háromszorosáért adják tovább a feldolgozóknak, kereskedőknek. A főleg a téli hónapokban népszerű savanyúkáposzta árát is feljebb tornázhatja a vártnál kisebb termés. 

A búza felvásárlási árának 15 százalékos drágulását nemcsak a hazai, mintegy 10 százalékos terméskiesés  okozta, a nagy európai gabonatermelő országokban is jóval az átlag alatti mennyiséget takarítottak be.

A kukorica termelői ára 13 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ennek egyik oka, hogy csak a tiszapüspöki izocukorgyár 400 ezer tonna kukoricát dolgoz fel, de a bioetanol előállítás is jelentős mennyiséget igényel.

Bár a takarmányárak is emelkedtek, az élőállat és a feldogozott termékek ára is 1,9 százalékkal csökkent. A látszólagos ellentmondás oka, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése a régióban, így Magyarországon is, jelentősen visszavetette a kivitelt és a felhalmozódott készletek lenyomták az árakat.

A tej 2 százalékkal került többe idén augusztusban mint tavaly, mert az európai tej és tejtermék készletek lecsökkentek, s ez hajtotta feljebb a hazai árakat. A tojást 10 százalékkal magasabb áron kínálták, mint 2017-ben. Ez jelentős részben a takarmányárak emelkedésével magyarázható. 

A mezőgazdasági termékek, élelmiszerek drágulásában közrejátszik az üzemanyag árakkal párhuzamosan emelkedő szállítási költségek emelkedése is. Az infláció mérsékeltebb lehetne, ha a kormány a legmagasabb európai áfát 27 százalékról legalább 25 százalékra csökkentené. Erre egyhamar aligha kerülhet sor, mert mint Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek kijelentette: a kormány  - azon kívül, hogy nem szívesen mondana le a "szegények adójából" származó bevételi többletről -, már csak azért sem támogatja az áfacsökkentést, mert „azt a kereskedők úgy is lenyelnék”.