Székely László betege: Egyre veszélyesebb a tágulat, idegőrlő, hogy nem tudom, megműtenek-e

Publikálás dátuma
2018.10.12 18:26

Fotó: AFP/
Három hete semmilyen információja nincs arról a páciensnek, mikor operálják - és legfőképpen: ki hajtja végre a beavatkozást.
„Én lennék a három közül az egyik beteg, aki vártunk volna Székely doktorra”- mondta Székely László páciense az ATV Híradójának. „Pont a két nappal előtte, mielőtt a műtétemre került volna sor, akkor történt a kirúgása”- kesergett a beteg, akinek azóta semmilyen információja nincs a műtétjével kapcsolatosan. "Egyre veszélyesebb a tágulat, jó lenne vagy jó lett volna minél hamarább ezt a beavatkozást elvégezni   Idegőrlő ez a három hét, lassan az ember idegrendszerét teljesen felőrli, hogy semmit nem tud. Mással nem szeretném megműttetni magam, hisz ezt a speciális műtétsorozatot ő és csak ő tudná elvégezni.”
Székely László szerint ijesztő korábbi betegének helyzete, különösen tudva, hogy mi történt egyik társukkal. A szívsebész sérelmezte Híradónknak, hogy nem kérdezték meg a vizsgálat során. Mint ismert, a Nemzeti Népegészségügyi Központ folytat vizsgálatot a meghalt beteg ügyében, melyről annyi már kiderült, hogy a GOKI hibázott. Az országos tisztifőorvos, Kovács Attila néhány napja az ATV Egyenes beszédben elmondta, mindig intézményeket vizsgálnak, nem alkalmazottakat, ezért nem kérdezték meg az ügyben Székely Lászlót. Hozzátette azt is: a kórházakban elérhető dokumentációkból és az intézményvezető nyilatkozatából dolgoznak ilyenkor, a panaszos felet sem szokták meghallgatni. Kásler Miklós felkérte továbbá Kollár Lajos érsebészt is egy szakmai vizsgálatra. Ő azt mondja, kiváló sebésznek tartja Székely Lászlót - azonban nincs összefüggés a szívsebész felfüggesztése és páciensének halála között. Székely László azonban biztos benne, hogy az elhunyt beteg életét befolyásolta, hogy az utolsó pillanatban nem tudta, mi lesz vele.
2018.10.12 18:26
Frissítve: 2018.10.12 18:42

Márki-Zay: előkerülhetnek a Molotov-koktélok

Publikálás dátuma
2018.10.20 08:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nem biztos, hogy a következő forradalomra újabb 62 évet kell várni - állítja Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere.
Azt mondta még a nyáron, hogy szükség van egy új pártra vagy mozgalomra. Lesz új párt vagy mozgalom? Az egyesületünk nulladik lépésként beadta a szükséges dokumentumokat, azért, hogy alapíthassunk egy mozgalmat. A fő célunk, hogy a jövő évi önkormányzati választáson minden város Hódmezővásárhely legyen. Budapesten nyilván a baloldali jelölteknek van esélye inkább, van egy-két körzet, ahol a Jobbiknak, de a legtöbb hely olyan, mint Hódmezővásárhely, azaz csak a teljes ellenzék összefogásával és egy a kormánypárti szavazóknak is elfogadható jelölttel győzhető le a Fidesz.
Kik lesznek a mozgalom tagjai? Még az építkezés elején tartunk. Kérek még egy kis türelmet. Én még nem csináltam ilyet, azt szeretném, ha ez egy jobban működő együttműködés lenne, mint az előzőek.
Hogy hogy nem csinált ilyet? Április 8-a előtt ugyanezt szerette volna, csak nem jött össze. Nem csináltam még egyesületet, pártot, mozgalmat és nem építettem fel politikai közösséget.
Legalább a mozgalom nevét árulja el. Hamarosan publikus lesz. Nincs még értelme erről beszélni. Viszont addig is minden jó érzésű, tisztességes hazafit arra buzdítok, hogy alapítsák meg saját köreiket és találják meg a hiteles jelölteket minden településen. Ők mind hősök. Budapesten ugyanis nem értik mi az, hogy megfélemlítés. Nálunk viszont csak az utóbbi két hétben két embert rúgtak ki politikai okokból. Egyikük a kórházban dolgozott beteghordóként, az volt a „bűne”, hogy a Kétfarkú Kutyapárt helyi vezetője. A másik pedig elindult egy vezetői pályázaton a fideszes jelölt ellenében.
Miből gondolja, hogy a mozgalma sikeresebb lenne, mint a parlamenti választás előtti próbálkozások? Az országban az ellenzéki pártok mélyponton vannak, sosem voltak ennyire népszerűtlenek. Minden pártban ott voltak és vannak is, azok, akik az összefogást támogatják, de azok is, akik ezt elvetették. Van olyan párt, amely számunkra elesett, az összefogás támogatóit ugyanis kizárták. Viszont van olyan is, ahol belátták: együtt kell működni. Az önkormányzati választáson egyébként még egyértelműbb, hogy egy esélyes polgármesterjelölt mögé kell felsorakozni. Ő akkor lehet sikeres, ha a közgyűlést is a támogatóiból választják meg. A helyi együttműködés egyébként már április 8-án is jó volt, helyi jobbikosok és szocialisták több helyen meg tudtak egyezni a visszalépésekről, de a pártközpontok ezt nem engedték. Úgy gondolom, ha jövőre választaniuk kell aközött, hogy lojálisak legyenek a pártközponthoz, vagy leváltsák a Fideszt, akkor az utóbbi mellett döntenek, egészséges többséggel.
Felszólal október 23-án Hadházy Ákos tüntetésén. Van értelme egyáltalán tüntetni? Csodát nem várok. A legutolsó magyar forradalomra emlékezünk, amely 62 éve volt. A következőre azonban nem biztos, hogy 62 évet kell várni. A mostani alkalom célja az, hogy még demokratikusan is le lehessen váltani ezt a hatalmat. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szándéka a vezérmotívum. Megértem, hogy a Fidesz ezt nem szeretné, hiszen tele vannak bűnözőkkel, de fontos, hogy a nyugat is lássa a komoly akaratot Magyarországon.
Pár hete büszkén számolt be arról, hogy meglátogatta önt Sneider Tamás, a Jobbik elnöke. Miről beszélgettek? Találkoztam ezután Karácsony Gergellyel, Jávor Benedekkel és Botka Lászlóval is. Továbbra sem gondolom azt, hogy az ellenzéki pártok ellenében kellene leváltani a Fideszt. Azért érzem fontosnak az országos politikában való részvételemet, mert még mindig meglehetősen egyedül vagyok azzal a gondolatommal, hogy a baloldal és a jobboldal összefogásával lehet legyőzni a tolvajkormányt. Ez lesz az út, ennek az első megmérettetése pedig az önkormányzati választás lesz.
A polgármesteri győzelme utáni napokban sokan mondták, hogy egyértelműen jobbikos. Az? Kiábrándult fideszes vagyok, az elmúlt 28 év Magyarországának legprogresszívabb időszaka szerintem az 1998-2002-es első Orbán-kormány volt. Keresztény, konzervatív, mérsékelt jobboldalinak tartom magam, ebbe pedig nem fér bele semmilyen cigányellenesség, antiszemitizmus. A Jobbiknál hiányoltam, hogy mondjuk nem tudott volna olyan szakembereket kiállítani, akikre rábíztam volna az országot. 2010-ben ugyanakkor nem véletlenül szavazott Magyarország kétharmaddal a baloldali kormányok ellen. A tehetetlenséget, ami 2010 előtt volt, egy professzionális, de kegyetlenül káros és korrupt rendszerre cseréltük le. Fontos megjegyeznem, hogy amikor Gyurcsány Ferenc, vagy Medgyessy Péter kormányát kritizáltam Fidesz-szavazóként, akkor soha egy percig nem kellett félnem, hogy elveszíthetem az állásomat. 2010 óta viszont eljutottunk oda, ahol még a ’80-as években sem voltunk: ha valaki kritizálja a kormányt, akkor elveszítheti a munkáját. Hiába vagyok keresztény és konzervatív, ugyanazon az oldalon állok, mint a szocialisták, a DK-sok, vagy a jobbikosok: ennek a rendszernek mennie kell. Én hitelesen azonban csak a kiábrándult kormánypárti szavazókat képviselhetem.
A Sneider-vizit után felvetette, hogy újra kellene szervezni a Magyar Gárdát, zsidókkal, cigányokkal, baloldali magyarokkal. Ezt tényleg komolyan gondolta? Ilyet soha nem tanácsoltam senkinek, mindez csak egy hasonlat volt, de elismerem, még ez is hiba volt. Tavaly decemberben mondtam a Jobbiknak, hogy a néppártosodást nem így kellett volna csinálniuk - igaz, ez a stratégiai, politikai tanácsom már megkésett volt. A gond szerintem az volt, hogy a szélsőségességet megtartották, míg a radikalizmust elvetették. Pont fordítva kellett volna. Ezt próbáltam alátámasztani ezzel a rosszul megválasztott képpel. A Magyar Gárda kifejezés sokakban megrémülést keltett, amiért elnézést kérek. A jobbikosok leginkább csak azt hallották a mondatomból, hogy cigány, zsidó, baloldali, a baloldaliak pedig a Magyar Gárdát. Engem a Fidesz helyben azzal támad, hogy szeretem és támogatom a cigányságot. Évekkel ezelőtt, amikor a Jobbik először akarta, hogy legyek a jelöltjük, ezt már elmondtam nekik. A kereszténység számomra összeegyeztethetetlen bármilyen kirekesztéssel, a katolikus szó maga is egyetemességet jelent. Amikor megválasztották megígérte, hogy átvilágítja a Lázár-korszak gazdálkodását. Mire jutott?  ÁSZ-vizsgálatot is akartam, de lebeszéltek róla, a korábbi fideszes korszak állami átvilágítása a mai környezetben illúzió. Négy-öt feljelentés így is született, de ezeket sorra elutasította a rendőrség. Az, hogy valaki lop, a Fideszen belül nem bűn. Reménytelen vállalkozás, hogy szisztematikusan jogi útra tereljük az előző évek felelőtlenségét. Személy szerint azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy a megfélemlítés és a korrupció megszűnjön Vásárhelyen. Nálunk még a fideszeseknek sem kell félnie - bár az új választástól láthatóan féltek, azt nem merték bevállalni. Mitől fél például Lázár János? Véglegesen visszavonult Hódmezővásárhelyre? Lázár Jánosnak nem titkoltan országos ambíció vannak. Ő volt Magyarország második embere, a Fideszben őt láttak Orbán Viktor egyedüli kihívójaként. Ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy már nem miniszter. Ebben a rendszerben ha valaki túlságosan megerősödik, annak szükségszerűen buknia kell. Érdekes, hogy még hódmezővásárhelyi értelmiségiek is mondják néha: nekem össze kellene fognom Lázárral, hogy együtt döntsük meg Orbán rendszerét. Akik ilyet mondanak, még nem ismerték fel, hogy Lázárral egyáltalán nem járna jobban az ország. Hódmezővásárhelyen előbb volt NER, mint az országban, Lázár hamarabb volt NER-politikus, mint Orbán. Utalt arra, hogy akár forradalom is véget vethet a mostani rezsimnek. Tényleg hiszi, hogy békés úton már nem is lehet változás? A demokratikus rendszereket demokratikusan váltják le, míg a nem demokratikusat nem. Az elmúlt nyolc évben nagyon nagy lehetőséget adott az országnak az a temérdek pénz, amit az EU öntött ide. Ha az uniós pénzek nem jönnek, összeomolhat a gazdaság. Amikor majd Románia elrobog mellettünk, amikor egy esetleg bekövetkező válság miatt ismét nem lehet majd itthon munkát találni, akkor az emberek rádöbbennek, hogy mi is valójában az Orbán-rendszer öröksége: egy megfélemlített és meglopott ország, ahol a kormánypárti politikusok kastélyokban laknak és magángépeken repkednek. Ahol ilyen hatalmas a kontraszt, ott nagyon hirtelen előkerülhetnek a Molotov-koktélok és az erőszak is. Isten óvja ettől Magyarországot, de ahol ennyi embert tesznek tönkre politikai okból, ott nem zárhatjuk ki megnyugtatóan ezt a lehetőséget.

Névjegy

Márki-Zay Péter 1972-ben született Hódmezővásárhelyen, konzervatív, vallásos családban. Felmenői között található tanár, orvos, jogász, két testvére van. 1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing, majd a Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakot, a Budapesti Műszaki Főiskolán pedig villamosmérnökként végzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, majd 2006-ban doktorált. Dolgozott Kanadában és az Egyesült Államokban is, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre 7 gyermekével. 2018-ban függetlenként, de az összes ellenzéki párt támogatásával elindult a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson, amit meg is nyert.

2018.10.20 08:00
Frissítve: 2018.10.20 08:00

Paks2: félrenézést vásárol a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.20 06:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Politikai ellentétek elsimítására, „feszültségoldásra” használja a kormány a erőműbővítés részberuházásait. Rossz hír az adófizetőknek: a módszer működik.
Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt róla, hogy a várakozásokkal és a papírformával ellentétben nem orosz, hanem amerikai tulajdonú cég, a GE-Alstom nyerte a tervezett paksi bővítés turbinatenderét. A beruházás során a turbinák beszerzése az egyik legdrágább egyösszegű beszerzés, az üzlet értéke 793,8 millió euró, mintegy 250 milliárd forint. Már az eredményhirdetéskor feltűnt, hogy bár volt orosz induló is, egy amerikai konzorcium lett a befutó. Visszatekintve ugyanakkor a tender kimenetelében nincs semmi meglepő: Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint inkább úgy tűnik, a kormány szándékosan rendezte úgy, hogy a GE-Alstom legyen a befutó.
Mint a politikus lapunknak elmondta, erre utal, hogy az az orosz cég, a Power Machines, amely szintén adott be ajánlatot, alapvető formai hibákban bővelkedő anyaggal pályázott, pedig saját értékelése szerint a világ legnagyobb és legprofibb turbinagyártói közé tartozik.
Jávor szerint a paksi bővítés nagyobb tételeinek átjátszásáról már azután hallani lehetett, amikor az Európai Bizottság 2015-ben komolyabban vizsgálni kezdte a projektet. Mint emlékezetes, a Bizottság kezdetben igen kemény álláspontra helyezkedett a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban, ám végül 2017-ben átengedte a beruházást. A döntés részletes indoklását azóta sem hozták nyilvánosságra, és annak ellenére sem adták ki, hogy az EP-képviselő az ügy miatt az európai ombudsmanhoz fordult. Jávor feltételezése szerint az EB jogilag nehezen védhető politikai döntést hozott, amelynek magyar szempontból súlyos ára volt: a kormány „odakínált néhány milliárd eurót az üzletből a legnagyobb EU-tagállamok cégeinek." Brüsszeli beszélgetésekben akkoriban a német Siemenset nevezték meg az új atomerőmű biztonsági rendszerének szállítójaként, a francia Alstom pedig a turbinatender várható nyerteseként került szóba. Az Alstom eleve az amerikai GE céggel konzorciumban pályázott, az atomipar általános válsága miatt csődbe jutott francia vállalat turbinagyártó részlegét ugyanis a GE magába olvasztotta.
– A turbinatender alakulása erős közvetett bizonyíték a korábbi gyanú helyességére
– fogalmazott az EP-képviselő.
A tender eredményét tavaly decemberben hirdették ki, és az eredménnyel a magyar kormány legalább két legyet ütött egy csapásra: Franciaország mellett az USA-nál is szerzett egy jópontot. – Az oroszok természetesen nem örülnek, hogy kénytelenek jelentős szeleteket átengedni a tortából, de az uniós jóváhagyás nekik is fontos – tette hozzá Jávor Benedek, arra is kitérve: az Orbán-kormány a magyar cégek rovására kárpótolja az orosz felet. Ezzel illúzióvá teszi azt a korábbi ígéretét, amely szerint, az alvállalkozóként szerephez jutó hazai vállalkozások révén akár a 4000 milliárd forintos beruházási költség 40 százaléka is Magyarországon maradhat. Más forrásból származó információk szerint az orosz fél meglehetősen agresszíven érvényesíti az érdekeit a projektben – ennek egyik következménye, hogy a magyar kormány közbelépése nyomán a Ganz csoport kénytelen volt az orosz Transzmasholdingnak átengedni az egyiptomi vasúttársaság egymilliárd eurós, 1300 vasúti kocsi szállítására szóló megrendelésének nagy részét. Mint emlékezetes, azt az üzletet a Ganz csoport nyerte el, ám a finanszírozó magyar Eximbank kivonult a nyertes mögül, és a hitelt átcsoportosította a Transzmasholding és a Dunakeszi Járműjavító konzorciuma mögé, sőt a kormány az orosz sajtó szerint 50 százalékos részesedést is ad az állami kézben lévő járműjavítóból a Transzmasholdingnak, amelyért az utóbbi nem pénzzel, hanem megrendelésekkel fizet.

Véletlen egybeesés

2017 októberében David Kostelancik amerikai ügyvivő Budapesten keményen bírálta az Orbán-kormány médiapiaci nyomulását, és 200 millió forintos pályázati keretről beszélt, amelyből az USA elsősorban a vidéki sajtót támogatná. A pályázatot ki is írták, de annak eleve a választások utánra ígért elbírálására nem került sor. Az áprilisi szavazást követően pedig megérkezett a Budapestre akkreditált nagykövet, és kijelentette, hogy szerinte nincs gond a sajtószabadsággal – igaz, közben a GE-Alstom elnyert egy 250 milliárd forintos üzletet.

2018.10.20 06:30
Frissítve: 2018.10.20 06:30