Meghalt szívbeteg: itt a levél, ami cáfolja az intézet cáfolatát

Publikálás dátuma
2018.10.05. 09:38
illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A Kardiológiai Intézet főigazgatója szerint nem is tudtak arról a betegről, akit az intézményből elbocsátott sebésznek kellett volna megoperálnia. Birtokunkba jutott azonban egy dokumentum, ami azt bizonyítja, hogy ez nem igaz.
Birtokunkban van az a levél amelyben Ender Gábor szívsebész felhívja a figyelmet három betegre, akik érimplantátum beültetésre vártak, közülük kettőnek az eszköze is elkészült, a harmadiknál jelezte, hogy az implantátum elkészülte várható. Közöttük volt az a beteg is, akiről a kórház közleménye szerint a sebész nem tájékoztatta távozásakor az intézetet. A levél következőképpen fogalmaz: „Kérem a fenti betegek műtétjeinek a mindenkori műtéti programba betervezni illetve, ha szükségesnek látja a képalkotó diagnosztikai anyagokat újraértelmezve a műtéti indikációt értékelni szíveskedjék.” Mint arról csütörtökön beszámoltunk: meghalt egy 55 éves férfi, aki a Gottsegen György Országos Kardiológia Intézetből (GOKI) elbocsátott Székely László szívsebész betege volt. Pedig akár meg is operálhatták volna. Július közepén vizsgálták meg az intézetben, ahol kiderült: speciális egyedi gyártású érimplantátumra van szükség. Az orvosa elindította az eszköz legyártásához, és beültetéséhez előírt engedélyezési folyamatot, ám mire azok megérkeztek, a Székely László elbocsátása már zajlott. Így a beteg műtéti előjegyzése sem történhetett meg. Csütörtökön a Kardiológiai Intézet vezetője közleményében azt állította: „a beteg nem szerepel sem az intézet hivatalos listáján, sem egyéb nyilvántartásában. A volt kolléga (Székely László) nem is értesítette a vezetést másfél hónapon keresztül, majd távozásakor is elfeledkezett tájékoztatást adni. A betegről emiatt a GOKI-nak nem volt és nem is lehetett tudomása.” Ez a szeptember 25-én kelt levél viszont cáfolja a főigazgató állítását: 
Szerző
Frissítve: 2018.10.05. 10:55

Csúszós talaj: harmada sem készült el az ígért tanuszodáknak

Publikálás dátuma
2018.10.05. 08:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hiába reklámozta a kormány az uszodaépítési programot, van, ahol négy éve – az alapkőletétel óta – áll a munka.
Ha minden megvalósult volna a kormány tanuszoda-programjából, most 51 létesítményt használhatnának a gyerekek: harmada sem készült el a négy éve tartó projekt során – írja a 444.hu.
A portál emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor 2013 végén, még a választások előtt tett nagyvonalú ígéretet a beruházásokra: Az uszodaépítési program első ütemében viszont eleve óriási csúszással írták ki a közbeszerzéseket, a szerződésekben szereplő határidőre egyetlen helyen sem volt átadás. Putnokon például 3 év telt el az alapkőletétel és tanuszoda megnyitása között, miközben a kivitelezési költségek folyamatosan nőttek. 
A legkínosabb a gazdagréti uszoda ügye , ahol 2014-ben alapkövet is avattak, már az is külön munka lesz, hogy kiszabadítsák a gaz alól.  Ehhez viszonyítva kimondottan jól járt Derecske, ahol csak 16 hónapos csúszással, közel 100 milliós drágulással készült el a tanuszoda. A program abszolút befutója „Seszták Miklós, egykori miniszter álomvárosa, Kisvárda. Hogy oda miért kellett egyáltalán tanuszoda, az rejtély, hiszen van uszoda - jegyzi meg a lap – A cigándi gyerekek (akiknek most majd valamikor épül tanuszoda) a polgármester szerint éppen Kisvárdán tanultak eddig úszni.  
Szerző

Javában izzítják az EP-kampányt: pavlovi voksreflexeket kell átprogramozni

Publikálás dátuma
2018.10.05. 08:05
Fotó: Tóth Gergő
Nem téved a Fidesz, amikor belpolitikai ügyként próbálja eladni az EP-választást, az emberek zöme ugyanis a bevésődött rutin alapján ikszel – derül ki egy friss kutatásból.
A legkeservesebb problémák listáján csupán a nyolcadik a migráció – az emberek mindössze 10 százaléka tartja az ország legnagyobb bajának (az adat egy az MSZP által rendelt, a társadalmi problémákat és pszichét vizsgáló nagymintás kutatásból származik). Az EP-választáson való szavazás motivációi közül a második legfontosabb a migráció: a lakosság 83 százalékát befolyásolja érdemben, melyik párt hogy kezeli (vagy legalábbis kommunikálja) a bevándorlást. Hogy mi lehet a látszólagos ellentmondás oka, arról csak feltevések akadnak. Nem vitás, a problémalajstrom első öt helyét a mindennapokat befolyásoló élethelyzetek sorjáznak – a legtöbben a lerongyolódott egészségügy miatt dühösek, másodsorban az alacsony bérekre panaszkodnak az emberek, a harmadik legfájóbb pont az oktatási rendszer elbutulása, majd a szegénység és a munkahelyhiány/munkanélküliség következik. 
Megjegyzendő, hasonlóan festett a problématérkép a választások előtt is, csakhogy a kampányban nem esett érdemi szó ezekről a bajokról: a kormánypárt jól felfogott érdekében hallgatott, az ellenzék pedig legfeljebb általánosságokat fogalmazott meg. Összességében a médiatér jó részében a Fidesz együgyes kommunikációja terpeszkedett. (Amiben az is közrejátszott, hogy a kormánykritikus médiumok ugyan ellenkező előjellel, de hasonló intenzitással tartották napirenden a témát.) És sikerrel. Ugyanis az emberek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az ország megítélésnek igenis használ a kerítés. Az nem csoda, hogy a Fidesz-szavazók 79 százaléka vallja ezt, az viszont annál meglepőbb, hogy a kerítésellenségre egyedül kampányt építő DK támogatóinak 39 százaléka is hiszi, hogy a kerítés hasznos országimidzs. 
Ezeknek az ellentmondásoknak az ismeretében világossá válik: nincs könnyű dolga az ellenzéknek az EP-kampányban Már csak azért sem, mert az EP-választásoknál a legfontosabb voksolási szempont a pártpreferencia – az emberek 95 százalékánál érdemi szempont, hogy a hazai megmérettetéseken milyen formációra szavaznak. Nem véletlen, hogy a Fidesz nettó belpolitikai ügyként kívánja eladni az EP-választást. Ebbéli törekvésében segíti, hogy az emberek az unió pénzéhez kötődnek, értékeihez nem. Egészen pontosan azzal a felvetéssel, hogy „az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak anyagi, gazdasági érdeke, de ettől még az értékrend tekintetében nem kell az EU-hoz igazodni”, az emberek mintegy 82 százaléka egyetért. (Ezzel párhuzamosan ugyan a társadalom 77 százaléka vallja, hogy hazánknak a közösség tagjának kell maradni, de tekintve, hogy ez leginkább „gazdasági kötődés”, feltételezhető, hogy addig nem lehet érdemben felsorakoztatni az embereket a rezsim ideológiája ellen, amíg Orbán politikája azzal nem fenyeget, hogy Magyarország az EU perifériájára szorul, és érdemi pénzektől esik el.)
Mindez jelzi, az ellenzéknek nem lesz könnyű megtalálnia a megfelelő hangot az EP-kampányban. Annyi azért látszik: ellenzéknek létérdeke, hogy ne szálljon be ideológiai vitákba, legyen szó akár a menekültekről vagy Trianonról, inkább a problémalista első öt helyén sorakozó mindennapi problémára kell koncentrálnia.

Ellenzéki megoldások

Annak, hogy az MSZP hasznosíthassa a kutatás eredményeit, legalább két feltétele van. Egyrészt meg kell mozdítani a pártot: ha például az egészségügyből nem tudnak a településeken „személyes sztorikat csinálni”, akkor újra hatástalanok maradnak az általános üzenetek. A másik feltétel az: kell egy „arc.” Ezen a ponton összeér az EP- és az önkormányzati választás. Sokak szerint utóbbit determinálja az uniós voksolást. A baloldalon két versengő elképzelés van: az egyik szerint meg kell találni a főpolgármester-jelöltet, és csak pár héttel a választás előtt bemutatni. Ha ugyanis a fővárosban érdemi kihívó tűnne fel, akkor a hatalom bármikor átírhatja az önkormányzati törvényt. A másik elgondolás arról szól, hogy még az idén előválasztásokat kell menedzselni, ki kell állítani a főpolgármester-jelöltet – és ezt az EP-voksolás eredménye sem írhatja felül. Utóbbi koncepciót támogatja Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke is. Ezt a változatot erősítheti, hogy a főváros kerületeinek kétharmadában, körvonalazódott a megállapodás, milyen formában állnak starthoz az ellenzéki pártok.

Szerző
Témák
felmérés