Újabb válság közeleg? Egy minipánik tanulságai

Publikálás dátuma
2018.10.13. 18:02

Fotó: Nicolas ASFOURI / AFP
Sokasodnak az aggodalmak a világgazdaságban, és ez már a magyar államkötvények hozamán is látszik.
Az elmúlt napokban - egyébként kezelhető mértékben - zuhanni kezdtek a részvényárfolyamok a világ tőzsdéin, amiből Budapest Értéktőzsde sem maradt ki. A hétvégére ugyan valamennyit visszaerősödtek az árfolyamok, de egyre gyakoribbá válnak a mostani minipánikok. Matolcsy György az MNB elnöke - ezek ismeretében is - egy pénteki pénzügyi konferencián úgy fogalmazott, hogy fel kell készülni egy következő válságra is. Nem hazudtolva meg régi önmagát ezekből a tényekből is a kedvező magyar gazdasági jövőt olvasta ki, amikor úgy fogalmazott, hogy ez "egyúttal óriási lehetőség is, mert úgy kell felkészülni, hogy Magyarország nyertesen kerüljön ki belőle. Ez megvalósítható, Lengyelország példája már megmutatta, hogy jól, sikeresen is lehet válságot kezelni." Az ehhez szükséges eszközök ismertetésével az MNB elnöke azonban ezúttal is adós maradt, ám bejelentette, hogy a jegybank korábban 180 pontban összefoglalt versenyképességi programját 300 pontosra bővítik. A banki elemzők tudomásul vették a forint tartós gyengeségét. Jobbágy Sándor, a CIB makrogazdasági elemzője is inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiót tekintve a hazai fizetőeszköz teljesítménye közepesnek mondható. Még a váratlanul gyenge augusztusi külkereskedelmi adat sem ingatta meg a forintot. Ugyanakkor látható, hogy a külső piaci kockázatok miatt nem lehet számítani arra, hogy a mostani 324-325 forintos euróárfolyam gyorsan visszatérjen a 310-320 forintos sávba. A forint gyengeségét az is tükrözi, hogy az éves infláció már 3,6 százaléknál tart, ott ahol utoljára öt esztendeje járt, így érthető, hogy a tízéves államkötvény hozama egyre közelebb kerül a négy százalékos szinthez. Az elmúlt héten Donald Trump amerikai elnök sokallta az amerikai jegybank szerepét betöltő FED által végrehajtott és tervezett kamatemelések számát. A CIB elemzői azonban biztosak benne, hogy a következő, 0,25 százalékpontos emelést is végrehajtják. A részvénypiacokon lezajlott "vérfürdő" oka - Jobbágy Sándor szerint az volt, hogy a kedvező amerikai makrogazdasági adatok miatt az amerikai dollár megerősödött, ezzel párhuzamosan a részvényárfolyamok zuhanni kezdtek. Ennek ellenére továbbra sem mondhatóak olcsónak az amerikai részvények. Az MSCI nevű globális index 5,5 százalékot zuhant, amire egy éve nem volt példa. Az elemző szerint a háttérben a kereskedelmi háborús aggodalmak, Kína gazdasági kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok, és távlatban - erre utalt Matolcsy György is - a növekedési kilátások romlása áll. Erre utalt az IMF is, amikor a héten lefelé korrigálta a gazdaság bővüléséről szóló előrejelzését. A CIB elemzői ennek ellenére kicsiny valószínűséget adnak annak, hogy további nagy mértékű részvény-árfolyamesések lesznek. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a romló növekedési kilátások miatt a kőolaj világpiaci árának emelkedése megtorpan. 
Szerző

Lendületesen drágulnak az élelmiszerek, a kormány meg ördögtől valónak tartja az áfa-csökkentést

Publikálás dátuma
2018.10.13. 07:06

Fotó: Kovács Attila / MTI
Nem torpan meg az élelmiszerárak emelkedése, már csak azért sem, mert a benzin tarifája is egyre hasasodik, a szállítási többletkiadás pedig beépül az árba. És a kormány se megértő. Kicsit se.
További áremeléseket vetít előre, hogy hat százalékkal emelkedtek augusztusban a mezőgazdasági árak. A burgonya drágulása több mint 40 százalékos, de az őszibarack is másfélszeresébe kerül, mint egy évvel korábban. A legtöbb háziasszony persze kajszibarackból főzi a lekvárt, ám annak az árindexe nem is szerepel a statisztikában, mert mint Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Népszavának elmondta, az átlagos 30 ezer tonnás termés idén a tavaszi fagyok miatt még a 10 ezer tonnát sem érte el. Ezzel szemben az alma 37 százalékos árcsökkenésében szerepet játszott az átlagot meghaladó termés. A zöldségfélék ára majd negyedével nőtt. Komolyabb drágulást hozhat ősszel a lisztek és a pékáruk piacán a búza felvásárlási árának 15 százalékos emelkedése. A tej és tojás drágulása az év eleje óta töretlen, s érdekes jelenség, hogy e két termékcsoportnál a korábbi áfacsökkentés hatása úgy múlt el, hogy nem is hozott érzékelhető árcsökkenést. Az almatermés végleges adatai csak október végére várhatók, mert még sok helyen jelenleg is szüretelik a kedvelt gyümölcsöt, de becslések szerint a tavalyi 625 ezer tonna helyett 750 ezer tonna termett. A hazai almaültetvényeken az étkezési alma aránya ugyan csupán 25-30 százalék, de Európában rekordtermésről tanúskodnak a statisztikai adatok. A ma már meghatározó almatermesztő Lengyelországban tavaly 2,7 millió, míg idén pedig 4,5-4,7 millió tonnát takarítanak be a lengyel gazdák. Ráadásul náluk az étkezési alma aránya eléri a 60-65 százalékot – tette hozzá Ledó Ferenc. Már a lengyel termelők határozzák meg az európai almaárakat. A magyar kereskedőknek 80-100 forintos kilónként áron kínálják a lengyel exportőrök a jó minőségű étkezési almát. Szilvából a 2018-as 65 ezer tonnás termés jónak számít, de nem csak ez tartotta féken ennek a gyümölcsnek az árát. A termés 30-40 százalékát a német piac veszi föl, ám ebben az évben ott is jó termést szüretelhettek, így az „exportból visszamaradt” készletnek is a hazai piacon keresnek vevőt. A zöldségfélék ára 22, a paradicsomé 23 százalékkal volt magasabb augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest, miközben az utóbbi terményből 36 százalékkal többet vásároltak fel - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentésében. Piaci információk alapján a fejes- és kelkáposztából kevesebb termett, s termelők a tavalyi ár két-háromszorosáért adják tovább a feldolgozóknak, kereskedőknek. A főleg a téli hónapokban népszerű savanyúkáposzta árát is feljebb tornázhatja a vártnál kisebb termés.  A búza felvásárlási árának 15 százalékos drágulását nemcsak a hazai, mintegy 10 százalékos terméskiesés  okozta, a nagy európai gabonatermelő országokban is jóval az átlag alatti mennyiséget takarítottak be. A kukorica termelői ára 13 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ennek egyik oka, hogy csak a tiszapüspöki izocukorgyár 400 ezer tonna kukoricát dolgoz fel, de a bioetanol előállítás is jelentős mennyiséget igényel. Bár a takarmányárak is emelkedtek, az élőállat és a feldogozott termékek ára is 1,9 százalékkal csökkent. A látszólagos ellentmondás oka, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése a régióban, így Magyarországon is, jelentősen visszavetette a kivitelt és a felhalmozódott készletek lenyomták az árakat. A tej 2 százalékkal került többe idén augusztusban mint tavaly, mert az európai tej és tejtermék készletek lecsökkentek, s ez hajtotta feljebb a hazai árakat. A tojást 10 százalékkal magasabb áron kínálták, mint 2017-ben. Ez jelentős részben a takarmányárak emelkedésével magyarázható.  A mezőgazdasági termékek, élelmiszerek drágulásában közrejátszik az üzemanyag árakkal párhuzamosan emelkedő szállítási költségek emelkedése is. Az infláció mérsékeltebb lehetne, ha a kormány a legmagasabb európai áfát 27 százalékról legalább 25 százalékra csökkentené. Erre egyhamar aligha kerülhet sor, mert mint Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek kijelentette: a kormány  - azon kívül, hogy nem szívesen mondana le a "szegények adójából" származó bevételi többletről -, már csak azért sem támogatja az áfacsökkentést, mert „azt a kereskedők úgy is lenyelnék”. 
Szerző

A BMW szerint a fejlődés BMW-n érkezik

Publikálás dátuma
2018.10.13. 06:35

Fotó: Konyhás István
Több mint tizenkét milliárd forintot ad a magyar állam a debreceni BMW-gyár építéséhez. A kormány szerint ez busásan megtérül majd.
Ahová BMW-gyárat telepítenek, ott rohamosan elindul a fejlődés: Kelet-Bajorország például a legszegényebb régióból Németország leggazdagabbjává vált az autóipari beruházásnak köszönhetően – mondta tegnap Debrecenben, az üzem alapításával kapcsolatos szerződések ünnepélyes aláírása előtt Oliver Zipse, a BMW GROUP igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. Mint ismeretes, a konszern Debrecen mellett, Kismacs és Nagymacs között, egy négyszáz hektáros területen létesít üzemet, évente 150 000 járműves gyártókapacitással, s több mint 1000 új munkahely létrehozásával. A cégcsoport a világ negyven országában van jelen, tavaly 2,4 millió gépjárművet értékesítettek, ebből 1,1 milliót Európában – vagyis ez a kontinens a legnagyobb piacuk. Az új helyszín keresését két évvel ezelőtt kezdték meg, s a szigorú kiválasztási folyamatban 160 lehetséges helyszín került górcső alá. Debrecen egyebek mellett azért győzött, mert a térség versenyképes, jó az infrastruktúra, megfelelő méretű a terület, s nagyon pozitív volt a hatóságok hozzáállása – mondta az igazgatótanács tagja. A telek előkészítését jövő év elején kezdik meg – addigra a város felvásárolja az ehhez szükséges területeket, majd a BMW birtokába adja: az adásvételről szóló szándéknyilatkozatot szintén a tegnapi ünnepségen írták alá, de részleteket nem közöltek róla. A szinte automata, gépekre, robotokra és emberi munkaerőre alapozó gyár építése 2019. őszén indul, addigra a tervek szerint kiépül az infrastruktúra, elkészülnek az új közúti csomópontok, korszerűsítik a konténerterminált, villamosítják az odavezető vasútvonalat, s új telekommunikációs központokat hoznak létre. Oliver Zipse bemutatta a debreceni gyár új vezetőjét, Michele Melchiorre-t, aki közösségi profilja szerint eddig a BMW senior alelnöki posztját töltötte be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megköszönte a német beruházóknak, hogy a szemüknek hittek és nem másnak, amikor Magyarországot választották. - A tény, hogy itt építik fel új gyárukat, annak a magyar gazdaságnak az elismerése, amely Európa legalacsonyabb adóival, legrugalmasabb Munka törvénykönyvével, a német mintára bevezetett duális szakképzéssel és az átszervezett felsőoktatással vonzza a befektetőket - mondta. Szavai szerint az autóipar hazánk gazdaságának gerincoszlopa: tavaly a több mint kilencven százalékban exportra irányuló ágazat termelési értéke meghaladta a 8000 milliárd forintot, s az idén várhatóan 9000 milliárd fölé kúszik. Szavai szerint a BMW ezt a lendületet viszi tovább, hozzásegítve a magyar gazdaságot, hogy növekedésének üteme meghaladja a 4 százalékot. A német cég „láthatatlan partnerként” eddig is jelen volt nálunk: tavaly 90 hazai vállalattól 450 milliárd forintnyi terméket vásárolt és épített be modelljeibe – mondta a külügyi tárca vezetője. Hozzátette: kormányzati döntés született arról, hogy a magyar állam 12 milliárd 322 millió 500 ezer forintnyi készpénzzel járul hozzá a gyár megvalósításához, de szavai szerint ez busásan meg fog majd térülni. Szijjártó Péter bejelentette: új műszaki képzések indulnak a Debreceni Egyetem karain és a középiskolákban, ösztöndíjprogramot dolgoznak ki. Az innovációs minisztériummal, s annak vezetőjével, Palkovics Lászlóval együtt pedig hamarosan egy olyan programmal rukkolnak elő, amely hazánk versenyképességét jelentős mértékben fokozza – tette hozzá. Papp László, Debrecen polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a BMW-vel kötött szerződést az önkormányzat tagjai egyhangúlag támogatták, nem volt kormánypárti és ellenzéki, csak egy közös érdek. Szerinte nemcsak a város, hanem egész Kelet-Magyarország mindenre kiterjedő fejlődésének előmozdítását jelenti a gyár, Debrecen pedig ezzel belép a prémium kategóriájú városok körébe.   

Mi történt a magyar autóiparral?

A magyar járműgyártás az idén először mínuszba került és többéves távlatban is egyre gyengébbek a számok - állapította meg a magyar ipari teljesítmény részletes számai alapján Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az ipar a KSH szerint ugyan 1,5 százalékos éves növekedést ért el augusztusban, ám ezen belül az autógyártás 6,9 százalékkal esett vissza. A nyolchavi adatok szerint az autógyártás 0,7 százalékkal csökkent éves szinten, és először került negatív tartományba az idén. Az elmúlt években a magyar autógyártás növekedése lelassult. 2015-ben a magyar autógyártás még 16 százalékkal nőtt, az uniós 7,2 százalékkal szemben. Az idei első félévben az uniós adat 1,6 százalékos növekedést mutatott, szemben az 1,3 százalékos magyar növekedéssel. Ráadásul a globális autógyártás  - amelyben egyre meghatározóbb Kína szerepe -, 2,2 százalékkal nőtt. Kína részesedése 2002-ben mindössze 6 százalékos volt a világpiacon, ez 2017-re 30 százalékra nőtt. Közben az EU részesedése 33-ról 23 százalékra, Japán és Dél-Koreáé együttesen 22-ről 14 százalékra esett vissza, Észak-Amerikáé pedig 28-ról 18 százalékra mérséklődött. Az EU egyelőre több autót exportál, mint amennyit fogyaszt, ez kedvező a magyar piac szempontjából és az új magyar kapacitásoknak is van helye – mondta Németh Dávid.

Szerző