A legvidámabb barakk

Próbálom megfejteni, vajon mit is jelent pontosan a diplomácia nyelvén, ha egy nagykövet azt nyilatkozza: hogyha a fogadó ország vezetése bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor nem lesz vidám a folytatás. Ez, ugye, azt feltételezi, hogy a kapcsolatot eddig a vidámság jellemezte, csupa móka, kacagás, amit a magam számára úgy fordítok le, hogy a nagykövet mostanáig nagyjából mindennel elégedett volt. Sőt. És valóban: a korábbi megnyilatkozásai tényleg arra engedtek következtetni, hogy nem lát nagy bajt.

De most már lát.

David Cornsteinről, az Egyesült Államok budapesti nagykövetéről van szó, aki egy szerda esti – nyilvános! – rendezvényen azt közölte a hallgatóságával, amit fentebb már idéztem a nem vidám folytatásról. Ez akkor következhet be, ha a magyar kormány nem hajlandó engedni a Közép-Európai Egyetem (CEU), valamint a védelmi együttműködés ügyében. Bátor ember lehet ez a Cornstein, aki vagy – épp úgy, mint én – nem ismeri pontosan a diplomácia nyelvezetét, vagy pedig nem ismeri a magyar kormány, sőt a magyar parlament idevágó álláspontját.

Ha ismerné, bizonyára nem szalad ennyire előre, hiszen hasonló gondolatokat már Brüsszelben – Strasbourgban – is megfogalmaztak, sőt a Néppárt is kísérletezett Orbán Viktornál, hogy megváltoztassa álláspontját. Azóta is láthatjuk a hirdetéseket: Magyarország nem hagyja magát zsarolni. Az Európai Parlamentben szintén szerették volna, ha a magyar miniszterelnök engedne egy picit a CEU ügyében, de legfeljebb annyit értek el, hogy a saját nyakukba zúdították a Fidesz vádját: valamennyien Soros ügynökei, és csak az illegális bevándorlókat akarják ránk kényszeríteni, valamint a határvédő kerítést elbontani.

Nem hinném, hogy Orbán álláspontja ebben a kérdésben megváltozott volna, ami viszont egyet jelent azzal, hogy – szerinte – Cornstein is beállt a Soros-ügynökök sorába, onnan viszont már csak egy lépés, hogy maga Trump is a sanda milliárdos hálójában vergődik. Mindannyian jól ismerjük a miniszterelnökünket, de egyébként is tudjuk: kemény fából faragták, neki nem mondhatják meg idegen hatalmak, hogy mit tegyen. Az amerikai diplomatának is tudnia kell, hogy itt mindenkinek a magyar törvényeknek kell megfelelnie, a CEU-nak is, és ezt már számtalanszor el is mondta. Következésképp az Egyesült Államok zsarolási akciója is kudarcra van ítélve, efelől nem lehet kétségünk.

Gondot legfeljebb az okoz nekem, hogy a szerda óta eltelt néhány napban nem hallatta hangját - ebben az ügyben legalábbis - a kormány. Vajon azért nem, mert még nem döntöttek: Szijjártó Péter rendelje-e be magához a nagykövetet, vagy elegendő, ha Orbán Viktor üzeni meg, hogy nekünk nem írhatja elő egyetlen ország sem, hogy mit tegyünk, és hogy nemzeti kérdésekbe nem hagyunk beleszólást? Szóval ez a lépés vagy nyilatkozat egyelőre várat magára, amiből nem tudom, hogy levonhatják-e a CEU barátai azt a következtetést, hogy az egyetem mégis marad Budapesten.

Ha így lesz, kizárólag azért lesz így, hogy mi legyünk a legvidámabb barakk.