A nagyoknál talán túlélhet a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.10.15 07:29

Fotó: Tóth Gergő
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra. A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény. A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését. Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
kap jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában. A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés. A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban  nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.

A nagyvállalatok SZÉP-kártyát, a kicsik bérletet adnak

A jövőre is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya juttatások a nagyvállalatok körében a legelterjedtebbek, a kisebb cégek inkább helyi bérletet és Erzsébet utalványt adnak dolgozóiknak – derül ki a GVI felméréséből. A nagyvállalatoknál egyébként is gyakoribb a cafeteria: míg a 20–49 fő közötti vállalkozások 74 százaléka ad az idén cafeteriát, addig a 250 főnél nagyobb vállalatok 95 százaléka. Az összegeket a cégek harmada emelte: a 250 fő feletti cégek 38, a 20-49 fős cégek 25 százalékos arányban. Összességében a cégek kétharmadánál dolgoznak nem helyben lakó munkavállalók, az ingázást az érintett vállalkozások 85 százaléka támogatja cafeteriával: ebben is a nagyvállalatok járnak az élen. A többség bérletet ad, de a cégek harmada szervezetten utaztatja is dolgozóit, 5 százalékuk pedig lakhatási támogatást vagy munkásszállót biztosít.   

Frissítve: 2018.10.15 07:29

Olaj- és gyógyszerfüggővé teszik a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:04

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Molos és rajkos kötődésű magánalapítványnak adja át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését az Orbán-kormány. A közgazdászpalánták jól teszik, ha az eddiginél is sűrűbben követik a Mol- és Richter-árfolyamot.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója irányítja a Budapesti Corvinus Egyetem üzemeltetését átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt – jelentette be a helyszínen Palkovics László, az egyetem fenntartói jogaival eddig megbízott innovációs és technológiai miniszter. A kuratórium tagjai Csák János, Lánczi András, Martonyi János és Palotai Dániel; a felügyelőbizottságot Bártfai Béla vezeti, tagjai Chikán Attila és Jánoskuti Levente. Nem lehet nem észrevenni a felsoroltak többségének erős kötődését úgy a Corvinus Egyetemhez, mint a Molhoz. Csák János az első Orbán-kormány idején két évig ült az olajtársaság elnöki székében, a 2010-es választások után Magyarország brit nagykövete, jelenleg például a Richter igazgatósági tagja, illetve a Corvinus pénzügyi helyzetének átalakítását előkészítő testület vezetője. Martonyi János, az Orbán-kabinet 2010-2014 közötti külügyminisztere, a Mol igazgatósági tagja. Bártfai Béla a Molhoz szintén sok szállal kötődő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség vezérigazgatója; számos más tisztsége mellett megemlítendő, hogy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje.
Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, bár azóta inkább a kurzus bírálói közé sorolják. Ugyanakkor – már csak azért is, mert az egyetemnek a kuratóriumi tagokat az Orbán-kabinet számos tagjával összekötő, 1970-ben alapított Rajk Szakkollégiuma irányítója, illetve az egyetem korábbi rektora – megjelenése a listán szinte borítékolható volt. Lánczi András az egyetem jelenlegi rektora, a kormányagytröszt Századvég Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke. Kurzushűségét az átalakítási folyamatot férfimunkának minősítő mostani felszólásával is bizonyította, ami után néhány női hallgatón kisebb megfázási tünetek lettek úrrá. Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank fő közgazdásza – így akár Matolcsy György jegybankelnöknek is nagyobb rálátása lehet az alapítvány belső életére -, Jánoskuti Levente pedig az egyetemhez szintén nagyon sok szállal kötődő, McKinsey nevű tanácsadó cég budapesti irodájának vezető partnere. Kérdésünkre ugyanakkor Hernádi Zsolt elvetette, hogy a kuratóriumi vezetők kiválasztásánál molos és rajkos kötődésük központi szerepet játszott volna. A felszólalók is hangsúlyozták: az alapítványi testületekbe - különböző egyéb tisztségeiktől függetlenül - mindenkit magánemberként hívtak. A kormány a leginkább közgazdasági és társadalomtudományi profilú Corvinus működtetését átadja a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini magánalapítványnak. A szerveződésnek az állam tulajdonából 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt biztosít, így az jogosulttá válik az ezek után járó osztalékra. Az alapítvány ebből származó idei bevételét lapunk kérdésére Hernádi Zsolt 13 milliárd forintra becsülte. Megjegyzendő: a pénzügyi háttér érzékeny kérdés, hisz a két cég nem adhat osztalékelőrejelzést. Ugyanakkor mostantól lényegében ettől függ az egyetem jövője.
Ezt a gordiuszi csomót Hernádi Zsolt úgy vágta át, hogy hosszú távon azért remélhető e két társaságtól egyfajta stabil osztalékbevétel. Habár nem zárta ki, hogy a gazdasági körülmények függvényében az osztalékfizetés egy-egy évben akár el is maradhat, emlékeztetett, hogy az alapítvány támogatásában más is részt vállalhat. Az esetleges bevételi hullámzásokra az alapítvány természetesen megfelelő gazdálkodással készül fel, aminek a tartalékolás is része - hangsúlyozta. Felszólalásában Palkovics László, Lánczi András és Hernádi Zsolt is reményét fejezte ki az iránt, hogy az átalakítás tovább emeli az oktatás színvonalát, így a Budapesti Corvinus Egyetem a világ 200 legjobbja közé kerülhet. (Pavlik Lívia, az intézmény kancellárja nem szólalt fel.)  Palkovics László hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, a magánalapítványi formát más egyetem esetén is bevezethetik.
Kérdésünkre Hernádi Zsolt leszögezte: az állami finanszírozást felváltó ösztöndíjrendszert 2021-től vezetik be. Habár a részleteken még dolgoznak, abbéli reményét fejezte ki, hogy ennek révén a jelenleginél is több diák tanulhat az eddigi állami finanszírozáshoz hasonlóan tandíjmentesen. Kérdésre célnak nevezte a diákság és a tanári kar fokozottabb nemzetköziesítését és az oktatók képzését. (Megjegyzendő: azt, hogy eme, az egyetemi közegben teljesen bevett fordulat milyen ellentmondásokat mutat a jelenlegi politikai kurzussal, jellemzi, hogy a kormánnyal szintén kitüntetetten jó kapcsolatokat ápoló Hernádi Zsolt a Mol által alapított Petőfi díjat tavaly decemberben annak a Václav Klausnak adta át, aki az ünnepségen ezt megköszönve éles kirohanást intézett "a multikulturalizmus előretörése" ellen.) Hernádi Zsolt azt sem tagadta: a Mol tizedének alapítványi kezelése még inkább növeli az olajtársaság ellenséges felvásárlási kísérletek elleni védelmét.
Frissítve: 2019.04.24 14:41

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07