A nagyoknál talán túlélhet a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.10.15 07:29

Fotó: / Tóth Gergő
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra. A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény. A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését. Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
kap jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában. A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés. A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban  nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.

A nagyvállalatok SZÉP-kártyát, a kicsik bérletet adnak

A jövőre is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya juttatások a nagyvállalatok körében a legelterjedtebbek, a kisebb cégek inkább helyi bérletet és Erzsébet utalványt adnak dolgozóiknak – derül ki a GVI felméréséből. A nagyvállalatoknál egyébként is gyakoribb a cafeteria: míg a 20–49 fő közötti vállalkozások 74 százaléka ad az idén cafeteriát, addig a 250 főnél nagyobb vállalatok 95 százaléka. Az összegeket a cégek harmada emelte: a 250 fő feletti cégek 38, a 20-49 fős cégek 25 százalékos arányban. Összességében a cégek kétharmadánál dolgoznak nem helyben lakó munkavállalók, az ingázást az érintett vállalkozások 85 százaléka támogatja cafeteriával: ebben is a nagyvállalatok járnak az élen. A többség bérletet ad, de a cégek harmada szervezetten utaztatja is dolgozóit, 5 százalékuk pedig lakhatási támogatást vagy munkásszállót biztosít.   

2018.10.15 07:29
Frissítve: 2018.10.15 07:29

Ennyit a műanyag elleni háborúról: maradnak a zacskók

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:13

Fotó: Shutterstock/
Hiába van uniós kötelezettség, a kormány kivár, amíg lehet.
Nem nyerte el a kormány tetszését a műanyag zacskók termékdíjemelési terve - közölte a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Az innovációs és technológiai tárca első körben a normál, könnyű és nagyon könnyű műanyag szatyrokra darabonkénti, az egyszerhasználatos műanyag étkezési eszközökre pedig kilónkénti termékdíj kiszabását javasolta. Hosszú távon teljes tiltást terveztek. Gulyás Gergely indoklása szerint az erre vonatkozó uniós kötelezvényt csak akkor léptetik érvénybe, ha az már elkerülhetetlen.
Témák
hír
2018.11.15 21:13

Ha a 11 év fizetését összegyűjti, na akkor lesz új lakása Pesten

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:32
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Gyorsul a budapesti ingatlanárak növekedése, tovább nyílik az olló főváros és vidék között.
Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások – idézi az Index a Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci Jelentését. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy 2018 első félévében is nőtt az árolló a fővárosi és vidéki ingatlanok között.
2018 második negyedévére ugyanis a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme, miközben vidéki városokban  13 ,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent a növekedési ütem. Az átlagfizetésekhez képest Budapesten érdemben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. Míg országos átlagban nem nőttek érdemben az átlagos négyzetméterárak az átlagkeresetekhez viszonyítva, addig Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások. Országos átlagban 5,4 és 9,4 évnyi nettó átlagbér összegét teszi ki egy 65 négyzetméteres használt és új lakás ára, és ezek az értékek nem változtak érdemben 2013 óta. Budapesten viszont egyre nehezebb lakáshoz jutni: 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagbér kellett egy 65 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan, ami 2018-ra 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Mindez budapesti új lakások esetén már több mint 10 évnyi jövedelmet tesz ki - teszi hozzá a portál.
2018.11.15 20:32