A nagyoknál talán túlélhet a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.10.15 07:29

Fotó: / Tóth Gergő
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra. A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény. A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését. Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
kap jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában. A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés. A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban  nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.

A nagyvállalatok SZÉP-kártyát, a kicsik bérletet adnak

A jövőre is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya juttatások a nagyvállalatok körében a legelterjedtebbek, a kisebb cégek inkább helyi bérletet és Erzsébet utalványt adnak dolgozóiknak – derül ki a GVI felméréséből. A nagyvállalatoknál egyébként is gyakoribb a cafeteria: míg a 20–49 fő közötti vállalkozások 74 százaléka ad az idén cafeteriát, addig a 250 főnél nagyobb vállalatok 95 százaléka. Az összegeket a cégek harmada emelte: a 250 fő feletti cégek 38, a 20-49 fős cégek 25 százalékos arányban. Összességében a cégek kétharmadánál dolgoznak nem helyben lakó munkavállalók, az ingázást az érintett vállalkozások 85 százaléka támogatja cafeteriával: ebben is a nagyvállalatok járnak az élen. A többség bérletet ad, de a cégek harmada szervezetten utaztatja is dolgozóit, 5 százalékuk pedig lakhatási támogatást vagy munkásszállót biztosít.   

2018.10.15 07:29
Frissítve: 2018.10.15 07:29

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15