"Nem ellenőrzik, hová megyünk, így elég, ha az ember befordul az első sarkon"

Publikálás dátuma
2018.10.15 12:16
illusztráció
Fotó: AFP/ Paul Zinken
Noha az alaptörvény – kormánypárti többségi módosítása – szerint október 15-től tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni, Kaposváron az önkormányzat meglehetősen régóta harcban áll a fedél nélküliekkel.
- Ma még nem szólt senki – mondja Zömbik Zoltán hétfőn reggel nyolc óra körül, miközben műanyag palackját tölti a kaposvári sétálóutca Zsolnay-ivókútjából. A hátán rózsaszín hátizsák, a lábánál hatalmas, fekete zsák, tele sörös dobozzal. A holmiját nem cipelte magával, az egyik ismerőse szokott rá vigyázni, míg az ötvenesforma hajléktalan férfi a várost járja, s gyűjtöget a kukákból. – De korán van még – teszi hozzá –, a rendőrök és a közterület-felügyelők később szoktak jönni: délelőttől késő délutánig járnak errefelé, s akkor elküldenek mindenkit. Már hetek óta ez megy. Noha az alaptörvény – kormánypárti többségi módosítása – szerint október 15-től tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni, Kaposváron az önkormányzat meglehetősen régóta harcban áll a fedél nélküliekkel. A Fidesz-KDNP-s közgyűlési többség már 2013-ban elfogadott egy helyi rendeletet, mely elvileg ugyan csak azt mondta ki, hogy valaki „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el el, közösségi együttélés szabályait sértő magatartást követ el”, a gyakorlatban ez a hajléktalanság betiltását jelentette, hiszen egy utcán élő hol máshol tárolhatná a holmiját, mint közterületen. Nem véletlen, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, s a testület 2016-ban meg is állapította, hogy a rendelet nem alkalmazható hajléktalanokra.
A somogyi megyeszékhely közgyűlése szeptember végi ülésén ismét napirendre vette a kérdést, s helyi rendeletben – az alaptörvényhez igazítva – szabálysértéssé minősítette az közterületen életvitelszerűen élést. S bár ennek határideje megegyezett az alaptörvényi rendelkezéssel, a rendőrök és a közterületesek az elmúlt bő két hétben már rendre elküldték a fedél nélkülieket a belvárosból. - Elvileg három felszólítás után intézkedni kell velük szemben, de erre még nem került sor, s szerintem ezután sem lesz ilyen – magyarázza az egyik kaposvári rendőrjárőr. – Jellemzően már az első jelzésre elmennek, persze később visszajönnek, de hát hova is mennének… Nekünk viszont kötelező intézkedni velük szemben, így ez egy elég komoly patthelyzet: volt, akit naponta hatszor-hétszer küldtünk el. Semmi értelme bevinni őket vagy szabálysértési eljárást indítani ellenük, hiszen nem tudnak változtatni a helyzetükön. Egy másik rendőr szerint mostantól viszont nem lesz ilyen nagy a tolerancia a hajléktalanokkal szemben, ugyanis nemcsak a média és a jogvédők, de a kormány és az önkormányzat is figyeli-várja az eredményeket. - Bizonyos esetszámot le kell jelentenünk, hogy látszódjon, megfelelünk a törvénynek – jegyezi meg. – Még akkor is, ha az ember tudja, teljesen fölösleges, amit csinál, meg aztán tényleg az a legfontosabb, hogy ezeket a szerencsétleneket b*sztassuk? A bottal a belvárosban sántikáló Nagy Margit szerint különbséget kellene tenni a hajléktalanok és a koldusok között. 
- A főtér környékén, a Noszlopy utcai presszósoron vagy a sétálóutcán tényleg zavaró lehet, hogy annyian kéregetnek – ismeri el. – De mi csak sörös dobozt és papírt gyűjtünk a kukákból, nem megyünk oda senkihez, nem kiabálunk, nem iszunk a padokon: akkor miért küldenek el? Ha valakinek rossz a lelkiismerete, mert sok a hajléktalan, ne rajtunk verje le! Zömbik Zoltán megjegyzi, a rendőrök és a közteresek amúgy szinte az összes fedél nélkülit ismerik név szerint, s a többségük emberségesebben viszonyul hozzájuk a törvényi előírásnál. - A legtöbbször megelégszenek, hogy szólnak, mi pedig fogjuk a cókmókunkat, aztán elindulunk – állítja a bozontos szakállú férfi. – Azt viszont nem ellenőrzik, hová megyünk, így elég, ha az ember befordul az első sarkon. Legalábbis eddig így volt, remélem, így is marad. Mert ha megbüntetnek, maximum ledolgozni tudom, vagy ha sok összegyűlik, hát leülöm. Aztán, ha mindenkit bezártak, nem lesz több hajléktalan az utcákon…

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.