Mindent tudni akar a nyugdíjasokról a kormány. És a migrációról is

Publikálás dátuma
2018.10.15 12:13
illusztráció
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Újabb, milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Századvég, hogy kifürkéssze, mit gondolnak az európai polgárok a migrációról, illetve hogyan élnek, mit remélnek és mitől tartanak a hazai idősek.
Újabb, nettó 1,44 milliárd forintos megbízást kapott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a kormánytól, hogy nagyszabású közvélemény-kutatásokkal segítse a kabinet munkáját. A kormányzati honlapra feltöltött tájékoztatóból kiderül, hogy két, korábbi kutatást kell folytatnia kormányközeli agytrösztnek: az EU28 néven ismert, minden európai országban elvégzett, főként a migrációval foglalkozó felmérést, illetve egy időskutatást a hazai nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állók körében. Az Eu28-at először 2015-ben rendelték meg a századvégtől, hivatkozva a menekültválságra, amely „teljesen új helyzet elé állítja mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat”. A helyzet valójában annyira nem új, hogy a kutatást már negyedszer rendelik meg (2015, 2017 és 2018 után), mindannyiszor úgynevezett hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzés keretében. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „az alapprojekt nem tudna maradéktalanul érvényesülni, és a magyar kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez”, ha nem végeznék el újra és újra a felmérést. A jövő évre megrendelt kutatás annyiban tér el az alapprojekttől, hogy az EU 28 tagállama mellett immár Ukrajnában és a nyugat-balkáni országokban is fel kell venni egy-egy ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatást, „aktuális társadalmi, politikai és közéleti témákban”, illetve ki kell azokat értékelni külön-külön és összesítve is. Az EU-s államok közvéleményének felmérése annyiban érthető, hogy Orbán Viktor kormány már nem kisebb célt tűzött ki maga elé, hogy leváltsa az uniót vezető elitet, és mindenhová exportálja a bevándorlásellenességre épülő politikáját. Az azonban nem derül ki, hogy a nem EU-tag országokban mi szükség van a felmérésre. A megbízás másik része azt mutatja, hogy a kormány és a kormánypártok számára mindennél fontosabb megérteni, hogyan gondolkoznak a nyugdíjasok.
2,027 millió
saját jogú, azaz a korhatárt betöltött nyugdíjas él az országban, és ez a legnagyobb, azonos élethelyzetben lévő, lényegében a mindenkori hatalomtól függő, ráadásul politikailag a leginkább mozgósítható szavazócsoport.
Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni. Ez látszik azon is, hogy miben változtattak ez előző, 2018-as felmérésen. Az idei kutatásban még csak ezerfős, a teljes felnőtt társadalmat reprezentáló mintán kellett elvégezni a felmérést, a 2019-es vizsgálatban viszont 12-szer 2000 fős, az 55 év feletti népességet reprezentáló mintán kell felvenni a kérdéssort, illetve 12 darab, egyenként nyolcfős fókuszcsoporttal kell másfél órás beszélgetéseket lefolytatni. A kormányt külön is érdeklik a célcsoport médiafogyasztási szokásai. Az indoklás szerint az eddigi kutatások csak az időskorúak problémáinak egy részére koncentráltak, ez viszont „átfogó pillanatkép készítésének igényével lép fel”, vagyis lehetőleg mindent tudni akarnak az idősek gondolkodásáról.
90 százaléka
az időseknek kizárólag a kormánytól remélhet bevételt. És amíg ZRI Závecz Research Intézet szerint 2011-ben még csak az emberek 62 százaléka gondolta azt, hogy az állam feladata biztosítani a tisztes öregkort, hat évvel később már több mint 73 százalék vallja ugyanezt. Vagyis ahogy erősödik az állam (értsd: , ahogy centralizál a hatalom) úgy épül le az öngondoskodás, ha úgy tetszik, az önállóság.
2018.10.15 12:13
Frissítve: 2018.10.15 12:23

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29