Mindent tudni akar a nyugdíjasokról a kormány. És a migrációról is

Publikálás dátuma
2018.10.15 12:13
illusztráció
Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Újabb, milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Századvég, hogy kifürkéssze, mit gondolnak az európai polgárok a migrációról, illetve hogyan élnek, mit remélnek és mitől tartanak a hazai idősek.
Újabb, nettó 1,44 milliárd forintos megbízást kapott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a kormánytól, hogy nagyszabású közvélemény-kutatásokkal segítse a kabinet munkáját. A kormányzati honlapra feltöltött tájékoztatóból kiderül, hogy két, korábbi kutatást kell folytatnia kormányközeli agytrösztnek: az EU28 néven ismert, minden európai országban elvégzett, főként a migrációval foglalkozó felmérést, illetve egy időskutatást a hazai nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állók körében. Az Eu28-at először 2015-ben rendelték meg a századvégtől, hivatkozva a menekültválságra, amely „teljesen új helyzet elé állítja mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat”. A helyzet valójában annyira nem új, hogy a kutatást már negyedszer rendelik meg (2015, 2017 és 2018 után), mindannyiszor úgynevezett hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzés keretében. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „az alapprojekt nem tudna maradéktalanul érvényesülni, és a magyar kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez”, ha nem végeznék el újra és újra a felmérést. A jövő évre megrendelt kutatás annyiban tér el az alapprojekttől, hogy az EU 28 tagállama mellett immár Ukrajnában és a nyugat-balkáni országokban is fel kell venni egy-egy ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatást, „aktuális társadalmi, politikai és közéleti témákban”, illetve ki kell azokat értékelni külön-külön és összesítve is. Az EU-s államok közvéleményének felmérése annyiban érthető, hogy Orbán Viktor kormány már nem kisebb célt tűzött ki maga elé, hogy leváltsa az uniót vezető elitet, és mindenhová exportálja a bevándorlásellenességre épülő politikáját. Az azonban nem derül ki, hogy a nem EU-tag országokban mi szükség van a felmérésre. A megbízás másik része azt mutatja, hogy a kormány és a kormánypártok számára mindennél fontosabb megérteni, hogyan gondolkoznak a nyugdíjasok.
2,027 millió
saját jogú, azaz a korhatárt betöltött nyugdíjas él az országban, és ez a legnagyobb, azonos élethelyzetben lévő, lényegében a mindenkori hatalomtól függő, ráadásul politikailag a leginkább mozgósítható szavazócsoport.
Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni. Ez látszik azon is, hogy miben változtattak ez előző, 2018-as felmérésen. Az idei kutatásban még csak ezerfős, a teljes felnőtt társadalmat reprezentáló mintán kellett elvégezni a felmérést, a 2019-es vizsgálatban viszont 12-szer 2000 fős, az 55 év feletti népességet reprezentáló mintán kell felvenni a kérdéssort, illetve 12 darab, egyenként nyolcfős fókuszcsoporttal kell másfél órás beszélgetéseket lefolytatni. A kormányt külön is érdeklik a célcsoport médiafogyasztási szokásai. Az indoklás szerint az eddigi kutatások csak az időskorúak problémáinak egy részére koncentráltak, ez viszont „átfogó pillanatkép készítésének igényével lép fel”, vagyis lehetőleg mindent tudni akarnak az idősek gondolkodásáról.
90 százaléka
az időseknek kizárólag a kormánytól remélhet bevételt. És amíg ZRI Závecz Research Intézet szerint 2011-ben még csak az emberek 62 százaléka gondolta azt, hogy az állam feladata biztosítani a tisztes öregkort, hat évvel később már több mint 73 százalék vallja ugyanezt. Vagyis ahogy erősödik az állam (értsd: , ahogy centralizál a hatalom) úgy épül le az öngondoskodás, ha úgy tetszik, az önállóság.
Frissítve: 2018.10.15 12:23

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.