migráció;nyugdíjasok;Századvég;

2018-10-15 12:13:31

Mindent tudni akar a nyugdíjasokról a kormány. És a migrációról is

Újabb, milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Századvég, hogy kifürkéssze, mit gondolnak az európai polgárok a migrációról, illetve hogyan élnek, mit remélnek és mitől tartanak a hazai idősek.

Újabb, nettó 1,44 milliárd forintos megbízást kapott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a kormánytól, hogy nagyszabású közvélemény-kutatásokkal segítse a kabinet munkáját. A kormányzati honlapra feltöltött tájékoztatóból kiderül, hogy két, korábbi kutatást kell folytatnia kormányközeli agytrösztnek: az EU28 néven ismert, minden európai országban elvégzett, főként a migrációval foglalkozó felmérést, illetve egy időskutatást a hazai nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állók körében.

Az Eu28-at először 2015-ben rendelték meg a századvégtől, hivatkozva a menekültválságra, amely „teljesen új helyzet elé állítja mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat”. A helyzet valójában annyira nem új, hogy a kutatást már negyedszer rendelik meg (2015, 2017 és 2018 után), mindannyiszor úgynevezett hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzés keretében. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „az alapprojekt nem tudna maradéktalanul érvényesülni, és a magyar kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez”, ha nem végeznék el újra és újra a felmérést.

A jövő évre megrendelt kutatás annyiban tér el az alapprojekttől, hogy az EU 28 tagállama mellett immár Ukrajnában és a nyugat-balkáni országokban is fel kell venni egy-egy ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatást, „aktuális társadalmi, politikai és közéleti témákban”, illetve ki kell azokat értékelni külön-külön és összesítve is. Az EU-s államok közvéleményének felmérése annyiban érthető, hogy Orbán Viktor kormány már nem kisebb célt tűzött ki maga elé, hogy leváltsa az uniót vezető elitet, és mindenhová exportálja a bevándorlásellenességre épülő politikáját. Az azonban nem derül ki, hogy a nem EU-tag országokban mi szükség van a felmérésre.

A megbízás másik része azt mutatja, hogy a kormány és a kormánypártok számára mindennél fontosabb megérteni, hogyan gondolkoznak a nyugdíjasok.

2,027 millió

Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni. Ez látszik azon is, hogy miben változtattak ez előző, 2018-as felmérésen.

Az idei kutatásban még csak ezerfős, a teljes felnőtt társadalmat reprezentáló mintán kellett elvégezni a felmérést, a 2019-es vizsgálatban viszont 12-szer 2000 fős, az 55 év feletti népességet reprezentáló mintán kell felvenni a kérdéssort, illetve 12 darab, egyenként nyolcfős fókuszcsoporttal kell másfél órás beszélgetéseket lefolytatni. A kormányt külön is érdeklik a célcsoport médiafogyasztási szokásai. Az indoklás szerint az eddigi kutatások csak az időskorúak problémáinak egy részére koncentráltak, ez viszont „átfogó pillanatkép készítésének igényével lép fel”, vagyis lehetőleg mindent tudni akarnak az idősek gondolkodásáról.

90 százaléka