Megszüntetné a kormány a lakástakarékok állami támogatását

Publikálás dátuma
2018.10.15. 12:36
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Szerintük „nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat”. A törvény visszamenőlegesen nem lesz érvényes.
Megszüntetné a kormány a lakástakarékpénztári konstrukciók állami támogatását – írja az Index a módosító javaslat alapján, amit a fideszes Bánki Erik nyújtott be a Parlamentnek. A törvényjavaslat indoklása szerint a 20 éve működő lakástakarék-konstrukció állami támogatása „nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak”. A szöveg szerint idén több mint 70 milliárd forintra rúghat már összesen a lakástakarékokra adott állami támogatás mértéke, miközben 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel „60 milliárd forint extraprofitot realizált”. Az általános indoklásban az is szerepel, hogy „a lakástakarék-program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz”. További probléma a programmal a kormány szerint, hogy a megtakarításokból jellemzően nem épültek új lakások, márpedig ez a kormány fő célja az utóbbi időben. Az indoklás szerint a csok jobban szolgálja a kormány céljait ezen a területen, vélhetően azt szeretnék, ha a jövőben mindenki valamilyen csok-konstrukcióban gondolkodna, aki lakástámogatást kér. A törvény visszamenőlegesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kifizetik az állami támogatást, de a hatályba lépéstől számítva viszont nem igazán lesz értelme lakástakarékot kötni. A módosító várhatóan gyorsan át fog menni, mert már tárgysorozatba vette az Országgyűlés gazdasági bizottsága, a megszavazást követő napon pedig hatályba is lép – teszi hozzá a portál.
Szerző

Jóval több a gyanús közbeszerzés 2010 óta

Publikálás dátuma
2018.10.15. 11:35
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
A Korrupciókutató Központ kutatása szerint sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért.
A CRCB, azaz a Korrupciókutató Központ Budapest legújabb kiadványában 2005 elejétől idén augusztus végéig megvizsgálták az összes hazai közbeszerzést, a keretszerződések kivételével. Összesen több mint 193 ezer darab közbeszerzést vizsgáltak meg – vette észre a 444.hu. A portál összefoglalója szerint a kutatásból kiderült, hogy – 2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért. – 2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni.  – 2010 óta sokkal magasabb az adott év összes pályázatának korrupciós kockázati indexe, vagyis a gyanús körülmények között elnyert közbeszerzések aránya.  – Javulást az Orbán-kormányok csak abban hoztak, hogy 2014 óta pontosabban dokumentálják a megkötött szerződéseket.
Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 11:36

324,21 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:44
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 324,21 forinton forgott reggel hét órakor, 50 fillérrel gyengült a péntek esti 324,71 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,03 forintról 280,70 forintra, a svájci franké pedig 283,40 forintról 283,36 forintra gyengült. A jent 2,5053 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,5083 forinttal. Az euró 1,1550 dolláron forgott, napi szinten 0,08 százalékkal gyengült. A svájci frankhoz képest 0,37 százalékot veszített értékéből az euró, 1,1439 frankot ért. Egy dollárért 0,9905 frankot kértek, 0,25 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,14 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,03 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár