Előfizetés

Egy nap alatt kivégezte a parlament a lakástakarékokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.16. 12:39

Fotó: Soós Lajos / MTI
Kevesebb, mint 26 órára volt szükség, hogy a parlamenten átmenjen Bánki Erik javaslata. Szerinte a támogatás megmarad, csak azt nem árulta el, milyen formában.
Elfogadta az Országgyűlés a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény módosítását. A népszerű megtakarítási konstrukció állami támogatásának megszüntetésével lényegében el is lehetetlenítik a pénztárak működését. Miközben a bankfiókokban sorban álltak az emberek, hogy az utolsó napon még éljenek a lehetőséggel, a döntés a 2010 óta sokszor látott tempóban született meg: a parlamenti dokumentumkezelő rendszer adatai szerint a törvényjavaslatot hétfőn 10:55-kor nyújtották be, majd kivételes eljárásban kedden megtárgyalták és 12:34-kor el is fogadták.  A Bánki Erik fideszes képviselő által jegyzett javaslatra 125 képviselő (a Fidesz, a KDNP és a német nemzetiségi képviselő) szavazott igennel, 49 nemmel (valamennyi ellenzéki frakcióból).  A keddi vitában az ellenzék élesen támadta a kormányoldalt, amiért elveszik a támogatást, ezzel megnehezítve a lakáshoz jutást. Zárszavában Bánki azzal vádolta az ellenzéket, hogy üzleti érdekeket képviselnek, és azt állította: a támogatás nem vész el, azt továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, csak nem a lakáskasszákon keresztül (ennek részleteiről ugyanakkor semmit nem árult el, és ilyen javaslat nincs is a parlament előtt).  Az állami támogatás nagyon fontos eleme a lakástakarékoknak, elsősorban ennek köszönhető, hogy akár két számjegyű hozamot biztosítanak e szerződések. Jelenleg a 4 éves futamidejű lakástakarék-szerződések hozama a legmagasabb, 10-12 százalék, ami kimagaslónak számít a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben. Ezért az utóbbi időben folyamatosan nőtt az állomány: idén év elején a pénztárak már 724 milliárd forintra rúgott betéti állomány. A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly közel 62 milliárd forintot fizetett az állam. Túl sok időt nem hagytak azoknak, akik még kötnének lakástakarék-szerződéskötést. Áder János köztársasági elnöknek öt napja van az aláírásra, így legkorábban szerdán, legkésőbb jövő hét elején léphet hatályba a törvény.  Szaunával a gyereket… – Törő András jegyzete a lakástakarékokról.

Európa-párti szövetséget akar az MSZP és a Párbeszéd

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:46

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Kiderült, hogy kik azok, akik az európai értékeket védik és kik azok, akik az európai együttműködést bomlasztják” – mondta Tóth Bertalan.
Az úgynevezett „ellen-Sargentini” határozati javaslatban minden benne van, ami a Fidesz-propaganda része, de semmi nincs benne a valóságról – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az MSZP és a Párbeszéd közös sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a Sargentini-jelentés a magyar emberek mindennapjairól, a magyar emberek jogfosztásáról szól, az Európai Parlament kétharmada pedig kiállt az európai értékek mellett, amelyet annak idején még a Fidesz is képviselt, hogy az Európai Uniónak joga, sőt kötelessége megvédeni az európai értékeket. 
Tisztult a kép, mert „kiderült, hogy kik azok, akik az európai értékeket védik és kik azok, akik az európai együttműködést bomlasztják. Kik azok, akik a demokratikus berendezkedést legfontosabb értékek tartják és kik azok, akik szélsőséges populista módon azon dolgoznak, hogy szétfeszítsék az Európai Unió együttműködését”

– fogalmazott Tóth Bertalan.

Mint mondta, maga az EP-választás se szól majd másról, minthogy elérik-e a céljukat azok az erők, akik az EU-t bomlasztani akarják. Az MSZP és a Párbeszéd megtette azt a lépést, amely megakadályozhatta volna az ún. hetes cikkely életbe lépését, benyújtottak 19 olyan javaslatot, amivel helyre lehetne állítani a demokratikus berendezkedést – a fideszes képviselők viszont a javaslatokat egytől egyik leszavazták. „A Fidesz a tagadás és a kiváltságok pártja”, hiszen öt fontos dologra mondtak nemet: a magyarok jogegyenlőségére, a szabad sajtóra, a korrupció felszámolására, a tudomány szabadságára, a munkavállalók jogaira, a családok és az időskor biztonságára azért hogy a saját kiváltságaikat fent tudják tartani – tette hozzá. Mint mondta, folytatni fogják az európai ügyészséghez való csatlakozással kapcsolatos aláírásgyűjtést,   és Európa-párti szövetséget akarnak építeni az EP-választásra. Ebben elsősorban a Párbeszédre számítanak, de szeretnék ha a szövetség nemcsak más pártok, hanem közéleti szereplők, politikusok csatlakozására is.

Karácsony: Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere arról beszélt: érdemes megfontolni, hogy az az állam, amelyet ma Orbán Viktor kormányoz, azt az országot és azt a kormányt felvennék-e az Európai Unióba. Ugyanis – folytatta – mindenki, aki ismeri az EU működését, azokat a jogszabályokat, alapnormákat amelyek alapján az európai család bővülni tud, világos, hogy Orbán Viktor Magyarországát ma nem vennék fel az Európai Unióba.  A magyar jogállamiság, a magyar sajtó, a magyar munkavállalói és szociális jogok olyan állapotban vannak, hogy Magyarország nem is pályázhatna az uniós tagságra. A magyar polgárok viszont már eldöntötték, hogy Európához akarnak tartozni, ezért arra kérik őket, egyék világossá, hogy Magyarországnak az EU-ban van a helye. A céljuk, hogy kisebbségbe szorítsák a fideszes képviselőket az EP-ben, ennek megfelelően pedig egy széles szövetség kialakítására törekednek. Ez már október 23-án meg fog mutatkozni, amikor baloldali pártok más pártokkal és jobbközép értelmiségiekkel közösen állnak ki az európai ügyszég mellett. Végül a kormányt arra szólította fel, hogy tegyen feljelentést Elios-ügyben, az ügyészséget pedig arra, hogy tegye a dolgát, és vizsgálja ki az OLAF által már részletesen feltárt bűncselekményeket.

Csányi Sándor is csak a hírekből hallott az ltp kivégzéséről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:34
Csányi Sándor
Fotó: Népszava
Meccsről esett haza hajnalban az OTP-vezér, ekkor tudta meg, hogy a kormány bedöntené az évtizedek óta eredményesen működő előtakarékossági formát. Csányi ugyanakkor nem aggódik.
„Tegnap meccs volt, hajnalban értem haza, a kollégáimmal még nem igazán konzultáltam” - mondta a hvg.hu-nak a lakástakarékpénztárakat érintő javaslattal kapcsolatban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Az OTP az egyike azoknak a pénzintézeteknek, amelyek értékesítik a megtakarítási formát.
A bankvezér a lap kérdésére megerősítette, hogy a hírekből tájékozódott a szigorításra vonatkozó módosítási javaslatról, a Bankszövetséggel nem folyt tárgyalás ezzel kapcsolatban.
„Én mindig a hírekből értesülök, ezért fontos a sajtó szerepe” - mondta Csányi, aki azzal egyetértett: az üzleti környezet szempontjából aggályos lehet az, hogy ilyen rövid idő alatt zavarnak le egy ilyen horderejű döntést. Hozzátette ugyanakkor: „az ilyen típusú intézkedéseket nem szokták fél-egy évvel korábban bejelenteni, mert akkor évekre el lehetne tolni a hatását” - utalva arra, hogy a számlák után járó állami támogatás felmenő rendszerben (vagyis az újonnan kötött szerződések esetén) szűnik meg, miután Áder János államfő aláírja a törvénymódosítást.
Csányi egyébként üzletileg nem számít jelentős változásra. „Ha arról lenne szó, hogy egy jövedelemforrás, vagy egy támogatott hitel lehetősége esne ki a lakosság vagy a bankok számára, akkor talán nagyobb problémát jelentene, de ez felhasználásra kerül további lakástámogatási célokra, így nem látok problémát” - utalt a bankelnök arra, hogy a kormány szándéka szerint az államkasszában maradó összeget a családok otthonteremtési kedvezményére kívánják fordítani a jövőben, nem akarja megspórolni az állam. Elég korlátozott a lakástakarékpénztárak által felhasznalható forrás köre – ha a támogatást szélesebb körben lehet felhasználni, akkor kedvező is lehet ez a változás – tette hozzá Csányi Sándor, aki erre lát esélyt.
A lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetésével kapcsolatban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtott be hétfőn módosító javaslatot, amelyet kedden már meg is szavazhat az Országgyűlés.