Technikailag felfüggesztettek Brüsszelben három magyar uniós programot, azaz nem fogadnak be ezekhez kapcsolódó számlákat és nem is utalnak pénzt. Az Európai Bizottságnál (EB) arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tudnak egyezni a magyar kormánnyal - legalábbis erről értesült a G7 internetes portál. A „befagyasztás” a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és területfejlesztési operatív programot (TOP) érinti. Az ezeken a területeken tapasztalt szabálytalanságok miatt az EB idén már egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött a magyar kormánynak. Ennek hatására lépett is a kabinet, a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent, hogy a kormány jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű program, a GINOP módosításáról szóló javaslatot, de ennek tartalmát nem közölték.
Az EB figyelmeztető levelében a bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben – mondta lapunk érdeklődésére Mesterházy Attila. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja emlékeztetett arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek a Brüsszel által megbízott szakemberek, akik azt tapasztalták, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. Nagy számú korrupcióra utaló jelet találtak, és számos helyen visszaélést gyanítanak, amelyre a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia, és arról is be kell számolniuk, hogy mit tesznek a pályázati rendszer kijavítása érdekében. Pillanatnyilag 500 milliárd forint lehet az az összeg, amelynek kifizetése problematikus lehet. Az elkövetett visszaélések egy részét a magyar kormány nem ismeri el, ehelyett azt az ismert receptet kívánják alkalmazni, hogy a szokásos csatornákon mindezt a bevándorláspártiak bosszújának tüntetik majd fel.
A kormány már érzi, hogy a ki nem fizetett számlák miatt gond lehet a GDP arányos államadósság csökkentésével - fűzte hozzá Mesterházy Attila. Összesen idén mintegy 1200 forintnyi összeget előlegezett meg a kormány (2016-2017-ben összesen 3000 milliárd forintot). A legutóbb közzé tett augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646 milliárd forintra emelkedett, amiben már ez a magyar kormányzat által kifizetett, de az Európai Unió által el nem számolt összegnek is jelentős szerepe lehet. (Ennek elszámolása a Brüsszel által elfogadott hiányba nem számít bele, mert úgy veszik, hogy a számlákat benyújtották, s kifizetésre várnak.) Viszont, ha december 31-ig nem sikerül megállapodni - mondta Mesterházy Attila -, akkor már átléphetjük a 2018. évi költségvetésben szereplő 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A kormány is érzékelte, hogy baj lehet, ezért visszavették az önkormányzatok számára már kiutalt uniós támogatási összegeket, és hasonlóan cselekedtek az állami vállalatoknál is. Pénzeik most a Magyar Államkincstárnál pihennek.
Egyébként az EB legfőképpen arra kíváncsi, hogy mi történt az Orbán Viktor kormányfő vejéhez köthető Elios közvilágítási, és a négyes metró pályáztatása ügyében. Ha itt bebizonyosodik a korrupció, akkor vagy vissza is kell fizetni a felvett támogatási pénzeket, vagy feljelentést kell tennie a kormánynak. A „kisebb” ügyekben a magyar kormány viszont egyezségre juthat.
