Brüsszelnek elege lett, ez a figyelmeztetés fájni fog a kormánynak

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:00
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Brüsszel felfüggesztette három támogatási alap számláinak kifizetését, mert korrupciót, visszaélést sejtenek. Nagyon sok pénzről van szó, már a költségvetés egyensúlya is vszélyben van.
Technikailag felfüggesztettek Brüsszelben három magyar uniós programot, azaz nem fogadnak be ezekhez kapcsolódó számlákat és nem is utalnak pénzt. Az Európai Bizottságnál (EB) arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tudnak egyezni a magyar kormánnyal - legalábbis erről értesült a G7 internetes portál. A „befagyasztás” a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és területfejlesztési operatív programot (TOP) érinti. Az ezeken a területeken tapasztalt szabálytalanságok miatt az EB idén már egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött a magyar kormánynak. Ennek hatására lépett is a kabinet, a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent, hogy a kormány jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű program, a GINOP módosításáról szóló javaslatot, de ennek tartalmát nem közölték. Az EB figyelmeztető levelében a bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben – mondta lapunk érdeklődésére Mesterházy Attila. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja emlékeztetett arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek a Brüsszel által megbízott szakemberek, akik azt tapasztalták, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. Nagy számú korrupcióra utaló jelet találtak, és számos helyen visszaélést gyanítanak, amelyre a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia, és arról is be kell számolniuk, hogy mit tesznek a pályázati rendszer kijavítása érdekében. Pillanatnyilag 500 milliárd forint lehet az az összeg, amelynek kifizetése problematikus lehet. Az elkövetett visszaélések egy részét a magyar kormány nem ismeri el, ehelyett azt az ismert receptet kívánják alkalmazni, hogy a szokásos csatornákon mindezt a bevándorláspártiak bosszújának tüntetik majd fel. A kormány már érzi, hogy a ki nem fizetett számlák miatt gond lehet a GDP arányos államadósság csökkentésével - fűzte hozzá Mesterházy Attila. Összesen idén mintegy 1200 forintnyi összeget előlegezett meg a kormány (2016-2017-ben összesen 3000 milliárd forintot). A legutóbb közzé tett augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646 milliárd forintra emelkedett, amiben már ez a magyar kormányzat által kifizetett, de az Európai Unió által el nem számolt összegnek is jelentős szerepe lehet. (Ennek elszámolása a Brüsszel által elfogadott hiányba nem számít bele, mert úgy veszik, hogy a számlákat benyújtották, s kifizetésre várnak.) Viszont, ha december 31-ig nem sikerül megállapodni - mondta Mesterházy Attila -, akkor már átléphetjük a 2018. évi költségvetésben szereplő 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A kormány is érzékelte, hogy baj lehet, ezért visszavették az önkormányzatok számára már kiutalt uniós támogatási összegeket, és hasonlóan cselekedtek az állami vállalatoknál is. Pénzeik most a Magyar Államkincstárnál pihennek. Egyébként az EB legfőképpen arra kíváncsi, hogy mi történt az Orbán Viktor kormányfő vejéhez köthető Elios közvilágítási, és a négyes metró pályáztatása ügyében. Ha itt bebizonyosodik a korrupció, akkor  vagy  vissza is kell fizetni a felvett támogatási pénzeket, vagy feljelentést kell tennie a kormánynak. A „kisebb” ügyekben a magyar kormány viszont egyezségre juthat. 
Frissítve: 2018.10.17 08:14

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.