Brüsszelnek elege lett, ez a figyelmeztetés fájni fog a kormánynak

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:00
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Brüsszel felfüggesztette három támogatási alap számláinak kifizetését, mert korrupciót, visszaélést sejtenek. Nagyon sok pénzről van szó, már a költségvetés egyensúlya is vszélyben van.
Technikailag felfüggesztettek Brüsszelben három magyar uniós programot, azaz nem fogadnak be ezekhez kapcsolódó számlákat és nem is utalnak pénzt. Az Európai Bizottságnál (EB) arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tudnak egyezni a magyar kormánnyal - legalábbis erről értesült a G7 internetes portál. A „befagyasztás” a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és területfejlesztési operatív programot (TOP) érinti. Az ezeken a területeken tapasztalt szabálytalanságok miatt az EB idén már egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött a magyar kormánynak. Ennek hatására lépett is a kabinet, a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent, hogy a kormány jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű program, a GINOP módosításáról szóló javaslatot, de ennek tartalmát nem közölték. Az EB figyelmeztető levelében a bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben – mondta lapunk érdeklődésére Mesterházy Attila. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja emlékeztetett arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek a Brüsszel által megbízott szakemberek, akik azt tapasztalták, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. Nagy számú korrupcióra utaló jelet találtak, és számos helyen visszaélést gyanítanak, amelyre a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia, és arról is be kell számolniuk, hogy mit tesznek a pályázati rendszer kijavítása érdekében. Pillanatnyilag 500 milliárd forint lehet az az összeg, amelynek kifizetése problematikus lehet. Az elkövetett visszaélések egy részét a magyar kormány nem ismeri el, ehelyett azt az ismert receptet kívánják alkalmazni, hogy a szokásos csatornákon mindezt a bevándorláspártiak bosszújának tüntetik majd fel. A kormány már érzi, hogy a ki nem fizetett számlák miatt gond lehet a GDP arányos államadósság csökkentésével - fűzte hozzá Mesterházy Attila. Összesen idén mintegy 1200 forintnyi összeget előlegezett meg a kormány (2016-2017-ben összesen 3000 milliárd forintot). A legutóbb közzé tett augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646 milliárd forintra emelkedett, amiben már ez a magyar kormányzat által kifizetett, de az Európai Unió által el nem számolt összegnek is jelentős szerepe lehet. (Ennek elszámolása a Brüsszel által elfogadott hiányba nem számít bele, mert úgy veszik, hogy a számlákat benyújtották, s kifizetésre várnak.) Viszont, ha december 31-ig nem sikerül megállapodni - mondta Mesterházy Attila -, akkor már átléphetjük a 2018. évi költségvetésben szereplő 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A kormány is érzékelte, hogy baj lehet, ezért visszavették az önkormányzatok számára már kiutalt uniós támogatási összegeket, és hasonlóan cselekedtek az állami vállalatoknál is. Pénzeik most a Magyar Államkincstárnál pihennek. Egyébként az EB legfőképpen arra kíváncsi, hogy mi történt az Orbán Viktor kormányfő vejéhez köthető Elios közvilágítási, és a négyes metró pályáztatása ügyében. Ha itt bebizonyosodik a korrupció, akkor  vagy  vissza is kell fizetni a felvett támogatási pénzeket, vagy feljelentést kell tennie a kormánynak. A „kisebb” ügyekben a magyar kormány viszont egyezségre juthat. 
2018.10.17 08:00
Frissítve: 2018.10.17 08:14

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: AFP/ Daniel SORABJI
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Témák
tőzsde
2019.01.17 17:38

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17 14:54

Fotó: Shutterstock/
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
2019.01.17 14:54