Brüsszelnek elege lett, ez a figyelmeztetés fájni fog a kormánynak

Publikálás dátuma
2018.10.17. 08:00
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Brüsszel felfüggesztette három támogatási alap számláinak kifizetését, mert korrupciót, visszaélést sejtenek. Nagyon sok pénzről van szó, már a költségvetés egyensúlya is vszélyben van.
Technikailag felfüggesztettek Brüsszelben három magyar uniós programot, azaz nem fogadnak be ezekhez kapcsolódó számlákat és nem is utalnak pénzt. Az Európai Bizottságnál (EB) arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tudnak egyezni a magyar kormánnyal - legalábbis erről értesült a G7 internetes portál. A „befagyasztás” a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és területfejlesztési operatív programot (TOP) érinti. Az ezeken a területeken tapasztalt szabálytalanságok miatt az EB idén már egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött a magyar kormánynak. Ennek hatására lépett is a kabinet, a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent, hogy a kormány jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű program, a GINOP módosításáról szóló javaslatot, de ennek tartalmát nem közölték. Az EB figyelmeztető levelében a bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben – mondta lapunk érdeklődésére Mesterházy Attila. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja emlékeztetett arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek a Brüsszel által megbízott szakemberek, akik azt tapasztalták, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. Nagy számú korrupcióra utaló jelet találtak, és számos helyen visszaélést gyanítanak, amelyre a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia, és arról is be kell számolniuk, hogy mit tesznek a pályázati rendszer kijavítása érdekében. Pillanatnyilag 500 milliárd forint lehet az az összeg, amelynek kifizetése problematikus lehet. Az elkövetett visszaélések egy részét a magyar kormány nem ismeri el, ehelyett azt az ismert receptet kívánják alkalmazni, hogy a szokásos csatornákon mindezt a bevándorláspártiak bosszújának tüntetik majd fel. A kormány már érzi, hogy a ki nem fizetett számlák miatt gond lehet a GDP arányos államadósság csökkentésével - fűzte hozzá Mesterházy Attila. Összesen idén mintegy 1200 forintnyi összeget előlegezett meg a kormány (2016-2017-ben összesen 3000 milliárd forintot). A legutóbb közzé tett augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646 milliárd forintra emelkedett, amiben már ez a magyar kormányzat által kifizetett, de az Európai Unió által el nem számolt összegnek is jelentős szerepe lehet. (Ennek elszámolása a Brüsszel által elfogadott hiányba nem számít bele, mert úgy veszik, hogy a számlákat benyújtották, s kifizetésre várnak.) Viszont, ha december 31-ig nem sikerül megállapodni - mondta Mesterházy Attila -, akkor már átléphetjük a 2018. évi költségvetésben szereplő 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A kormány is érzékelte, hogy baj lehet, ezért visszavették az önkormányzatok számára már kiutalt uniós támogatási összegeket, és hasonlóan cselekedtek az állami vállalatoknál is. Pénzeik most a Magyar Államkincstárnál pihennek. Egyébként az EB legfőképpen arra kíváncsi, hogy mi történt az Orbán Viktor kormányfő vejéhez köthető Elios közvilágítási, és a négyes metró pályáztatása ügyében. Ha itt bebizonyosodik a korrupció, akkor  vagy  vissza is kell fizetni a felvett támogatási pénzeket, vagy feljelentést kell tennie a kormánynak. A „kisebb” ügyekben a magyar kormány viszont egyezségre juthat. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 08:14

Garanciaalap jöhet a nyugdíjpénztáraknál, a tagok fizetnék a feltöltést

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:44

Fotó: Népszava
Nem tudni, hogy egy meglévő alaphoz csatlakoznának a pénztárak, vagy egy újat hoznának létre.
A kormány foglalkozik azzal a jegybanki javaslattal, hogy más pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak mögött is legyen egy garanciaalap – tudta meg az mfor.hu Varga Mihály pénzügyminisztertől. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Windisch László a közelmúltban beszélt egy rendezvényen arról, hogy az önkéntes pénztáraknál, illetve a biztosítóknál is szükség lenne egy garanciaalapra, ahonnan a fizetésképtelenné váló tagszervezetek tagságát lehetne egy bizonyos összegig kártalanítani. A portál most azt írja, a kormány vizsgálja a lehetőségeket, de arról még nincs szó, hogy kiforrott javaslata lenne. Az sem dőlt el, hogy egy meglévő garanciaalaphoz csatlakoznának a pénztárak, vagy egy új alapot hoznának létre. Mint írják, az előbbi esetben kézenfekvő megoldás lenne a Pénztárak Garancia Alapja, amely ma már csak romjaiban létezik, de egykoron a magán-nyugdíjpénztárakat fogta össze. A másik két garanciaaalap, a Befektető-védelmi Alap és az Országos Betétbiztosítási Alap is szóba jöhetne, de kevésbé kézenfekvő megoldásként. Az mfor.hu azzal kapcsolatos megkeresését, hogy mekkora összeggel lehetne feltölteni egy ilyen alapot, és ennek a fedezetét ki fogja fizetni, korábban az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége azzal hárította el: remélik, a jogalkotó komlex hozzáállással kezeli ezt a kérdést és gondol az alap fedezeti megvalósítására is. A portálnak egy magas szintű kormányzati forrás azt valószínűsítette, hogy a garanciaalap felállításának költségét a pénztári tagok befizetéseiből teremtik majd elő, abból levonva egy bizonyos hányadot. Mint megírtuk, Barcza György váratlan bejelentést tett a Portfolió keddi Öngondoskodás című konferenciáján. Az Állam-adósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt javasolta, hogy a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is be kívánnak lépni. Azzal indokolta ezt a tervezett lépést, hogy míg a lakosság kezében lévő állampapír-állomány tekintetében csúcstartók vagyunk, addig a nyugdíjcélú megtakarításoknál nemzetközi összevetésben hátul kullogunk.
Szerző
Témák
Varga Mihály
Frissítve: 2018.10.17. 09:57

321,90 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kismértékben gyengült a forint a főbb devizákhoz képest szerda kora reggelig a bankközi piacon.
Szerda reggel hét óra körül az eurót 321,90 forinton jegyezték, alig magasabban a kedd esti 321,84 forintnál. A svájci frank 280,67 forintról 280,80 forintra erősödött, a dollár jegyzése pedig 277,94 forintról 278,30 forintra nőtt. Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1580 dollárt, szerda reggel 1,1560 dollárt ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár