Sokan siratják az egy nap alatt kivégzett lakáskasszákat

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:31

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mindössze 26 órára volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy alapjaiban megborítsa a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközét, a lakástakarékot.
Kedden délben a kormánypárti képviselők megszavazták a – formálisan ugyan Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott, de a kormány maximális támogatását élvező – törvényjavaslatot a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről. Áder János köztársasági elnök nem hezitált sokat, még kedden aláírta a törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, szerdán tehát hatályba lép. Ezzel ugyan – mint azt az érintett pénzintézetek vezetői is igyekeztek hangsúlyozni –, a lakáskassza intézménye nem szűnik meg, a konstrukció fő vonzerejének számító 30 százalékos, évi legföljebb 72 ezer forintos állami támogatás nélkül viszont már nem nagyon lesz értelme ilyen szerződéseket kötni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a terméket kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, az OTP és az Erste lakástakarék-pénztárak – egyikénél sem lehet már cikkünk megjelenésekor olyan lakáskassza-szerződést kötni, amelyhez még jár az állami támogatás.  Bánki Erik azzal indokolta javaslatát, hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem támogatta kellő hatékonysággal a családok otthonteremtését, és az állami támogatásból akár szaunát vagy medencét is lehetett építeni, viszont extraprofitot termelt az azt működtető pénzintézeteknek. Cinikus megjegyzése szerint innentől kezdve azon múlik majd a lakás-takarékpénztári rendszer fennmaradása, hogy ott megfelelő képességű emberek dolgoznak-e. A parlamenti vitában a KDNP egyáltalán nem szólalt fel, és a fideszes politikusok is meglehetősen inaktívak voltak: a többség csupán a szavazásra érkezett meg. A kormánypárti politikusok fő üzenete ezzel együtt az volt: a lakáskasszát nem szüntetik meg, csak az állami támogatást, és az sem vész el, hiszen továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, például a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül. Hogy pontosan miként, arról azonban továbbra sem derült ki semmi, és ilyen tárgyú javaslat sincs a parlament előtt. Az ellenzék élesen támadta a módosítást, mondván: a támogatások elvételével megnehezítik a családok lakáshoz jutását. Több képviselő is felemlegette a Rogán Antal nevéhez köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programot: a törvényjavaslat mögött a „lakáslottó” konkurenciájának számító lakáskasszák eltakarítási szándékát látják meghúzódni. A NOK szintén 30 százalékos állami támogatásának megszüntetését valóban nem célozta a javaslat. A Portfolio keddi öngondoskodási konferenciáján résztvevő pénzintézeti vezetők tételesen cáfolták a kormány lakástakarék-pénztári rendszerrel kapcsolatos vádjait. Tátrai Bernadett, a lakástakarék-piacon meghatározó szerepet játszó Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a lakástakarék-pénztárak működése soha ilyen hatékony nem volt Magyarországon, mint az idén. Az idei évben ugyan mintegy 60 milliárd forintos támogatást ad az állam a megtakarítóknak, a rendszer révén azonban mintegy 110 milliárd forint állami bevétel is keletkezik, vagyis az állam mindenképpen jól jár a jelenlegi feltételek mellett is. A Fundamenta befektetőinek pénze az utóbbi 3-5 év nyereségei ellenére sem térült meg, mivel a pénzintézet 10-12 évig vesztességes volt. A tulajdonosok eddig összesen mintegy 15 milliárd forintot vettek ki a Fundamentából, miközben évente 30 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak – sorolta Tátrai Bernadett, miért nem felelnek meg a valóságnak a kormány extraprofittal kapcsolatos vádaskodásai. Tátrai Bernadett utalt arra is, hogy a takarékpénztári rendszer még élő 1,5 millió szerződése révén hosszú ideig segíti majd az építőipart. Szerinte a rendszer eddigi sikerét bizonyítja, hogy minden 1 forint állami támogatás 7 forint értéket generált a gazdaságnak. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Nem adjuk fel, a mostani lépés csak egy új kezdetet jelent - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.  A Magyar Bankszövetség közleményben méltatta a lakástakarékok szerepét, és a szakmai egyeztetést sürgetve, mielőbb egy olyan új megtakarítási konstrukciót javasol kialakítani most megszüntetett forma helyett, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon. 

Dilettáns intézkedés

A lakástakarék-megtakarítások állami támogatása a régióhoz képest valóban túlzott volt – ismerte el a piacon ugyancsak érdekelt Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Harmati László emlékeztetett: voltak olyan kormányzati forgatókönyvek, miszerint csökkentik az állami támogatás mértékét, ehhez ők is javaslatokat fűztek, de süket fülekre találtak. Pedig szerinte még kisebb mértékű állami támogatással is működőképes maradhatott volna a rendszer. Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint, ami történt az a dilettantizmus csúcsa, és súlyos kulturális probléma, hogy ilyesmi megtörténhet. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Mabisz elnöke pedig arra mutatott rá: minden olyan üzenet, amely az öngondoskodást támadja – és ilyen a mostani is –, visszaveti az emberek hosszú távú megtakarítási szándékait. B. M.   

Szélesebb kör férhetett hozzá

A lakáskassza eddigi több mint 21 éve alatt mintegy 4 millió szerződést kötöttek. A havi legföljebb 20 ezer forintos támogatással a jelenlegi legjobb, mintegy 12 százalékos hozamú 4 éves konstrukcióban 1 millió 250 ezer forintot lehetett összegyűjteni, amelyhez támogatott hitelt is fel lehetett venni, így 3,2 millió forint jöhetett össze. Ezt bármilyen lakáscélra fel lehetett használni, például lakásfelújításra is, ami a kis jövedelmű családok számára is nagy segítséget jelentett. Társasházak szintén gyakran finanszírozták a lakástakarékokból a felújításokat. A lakástakarék a csokkal ellentétben a gyermektelen házaspárok vagy egyedülállók, továbbá a nyugdíjasok számára is lehetőséget biztosított a lakáscélú állami támogatás igénybevételére. Mivel pedig a felújítási munkákról számlát kellett bemutatni, komoly szerepe volt az építőipar fehérítésében is. V. A. D.

2018.10.16 20:31
Frissítve: 2018.10.16 20:33

Megint csökkent az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:33

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A 95-ös benzin nagyot esett, de a Mol vágott a gázolaj literenkénti bruttó árából is.
A Mol Nyrt. bruttó 7 és bruttó 3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 373 forint, a gázolajé pedig 421 forint lett.
Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin átlagára 6 forinttal, a gázolajé 5 forinttal csökkent – az árvágástól függetlenül, az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
2018.11.14 08:33

323,09 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött - írta az MTI.
Az euró 323,09 forinton forgott reggel hét óra körül, 17 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a kedd esti 322,92 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 286,47 forintról 286,21 forintra gyengült, míg a svájci franké 283,81 forintról 284,17 forintra erősödött.
A jent 2,5128 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5145 forinttal.
Az euró 1,1288 dolláron forgott, napi szinten 0,02 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest ugyancsak 0,02 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1368 frankon jegyezték. 
Egy dollárért 1,0072 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,08 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 113,91 jent ért.
2018.11.14 08:21