Sokan siratják az egy nap alatt kivégzett lakáskasszákat

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:31

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mindössze 26 órára volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy alapjaiban megborítsa a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközét, a lakástakarékot.
Kedden délben a kormánypárti képviselők megszavazták a – formálisan ugyan Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott, de a kormány maximális támogatását élvező – törvényjavaslatot a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről. Áder János köztársasági elnök nem hezitált sokat, még kedden aláírta a törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, szerdán tehát hatályba lép. Ezzel ugyan – mint azt az érintett pénzintézetek vezetői is igyekeztek hangsúlyozni –, a lakáskassza intézménye nem szűnik meg, a konstrukció fő vonzerejének számító 30 százalékos, évi legföljebb 72 ezer forintos állami támogatás nélkül viszont már nem nagyon lesz értelme ilyen szerződéseket kötni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a terméket kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, az OTP és az Erste lakástakarék-pénztárak – egyikénél sem lehet már cikkünk megjelenésekor olyan lakáskassza-szerződést kötni, amelyhez még jár az állami támogatás.  Bánki Erik azzal indokolta javaslatát, hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem támogatta kellő hatékonysággal a családok otthonteremtését, és az állami támogatásból akár szaunát vagy medencét is lehetett építeni, viszont extraprofitot termelt az azt működtető pénzintézeteknek. Cinikus megjegyzése szerint innentől kezdve azon múlik majd a lakás-takarékpénztári rendszer fennmaradása, hogy ott megfelelő képességű emberek dolgoznak-e. A parlamenti vitában a KDNP egyáltalán nem szólalt fel, és a fideszes politikusok is meglehetősen inaktívak voltak: a többség csupán a szavazásra érkezett meg. A kormánypárti politikusok fő üzenete ezzel együtt az volt: a lakáskasszát nem szüntetik meg, csak az állami támogatást, és az sem vész el, hiszen továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, például a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül. Hogy pontosan miként, arról azonban továbbra sem derült ki semmi, és ilyen tárgyú javaslat sincs a parlament előtt. Az ellenzék élesen támadta a módosítást, mondván: a támogatások elvételével megnehezítik a családok lakáshoz jutását. Több képviselő is felemlegette a Rogán Antal nevéhez köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programot: a törvényjavaslat mögött a „lakáslottó” konkurenciájának számító lakáskasszák eltakarítási szándékát látják meghúzódni. A NOK szintén 30 százalékos állami támogatásának megszüntetését valóban nem célozta a javaslat. A Portfolio keddi öngondoskodási konferenciáján résztvevő pénzintézeti vezetők tételesen cáfolták a kormány lakástakarék-pénztári rendszerrel kapcsolatos vádjait. Tátrai Bernadett, a lakástakarék-piacon meghatározó szerepet játszó Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a lakástakarék-pénztárak működése soha ilyen hatékony nem volt Magyarországon, mint az idén. Az idei évben ugyan mintegy 60 milliárd forintos támogatást ad az állam a megtakarítóknak, a rendszer révén azonban mintegy 110 milliárd forint állami bevétel is keletkezik, vagyis az állam mindenképpen jól jár a jelenlegi feltételek mellett is. A Fundamenta befektetőinek pénze az utóbbi 3-5 év nyereségei ellenére sem térült meg, mivel a pénzintézet 10-12 évig vesztességes volt. A tulajdonosok eddig összesen mintegy 15 milliárd forintot vettek ki a Fundamentából, miközben évente 30 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak – sorolta Tátrai Bernadett, miért nem felelnek meg a valóságnak a kormány extraprofittal kapcsolatos vádaskodásai. Tátrai Bernadett utalt arra is, hogy a takarékpénztári rendszer még élő 1,5 millió szerződése révén hosszú ideig segíti majd az építőipart. Szerinte a rendszer eddigi sikerét bizonyítja, hogy minden 1 forint állami támogatás 7 forint értéket generált a gazdaságnak. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Nem adjuk fel, a mostani lépés csak egy új kezdetet jelent - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.  A Magyar Bankszövetség közleményben méltatta a lakástakarékok szerepét, és a szakmai egyeztetést sürgetve, mielőbb egy olyan új megtakarítási konstrukciót javasol kialakítani most megszüntetett forma helyett, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon. 

Dilettáns intézkedés

A lakástakarék-megtakarítások állami támogatása a régióhoz képest valóban túlzott volt – ismerte el a piacon ugyancsak érdekelt Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Harmati László emlékeztetett: voltak olyan kormányzati forgatókönyvek, miszerint csökkentik az állami támogatás mértékét, ehhez ők is javaslatokat fűztek, de süket fülekre találtak. Pedig szerinte még kisebb mértékű állami támogatással is működőképes maradhatott volna a rendszer. Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint, ami történt az a dilettantizmus csúcsa, és súlyos kulturális probléma, hogy ilyesmi megtörténhet. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Mabisz elnöke pedig arra mutatott rá: minden olyan üzenet, amely az öngondoskodást támadja – és ilyen a mostani is –, visszaveti az emberek hosszú távú megtakarítási szándékait. B. M.   

Szélesebb kör férhetett hozzá

A lakáskassza eddigi több mint 21 éve alatt mintegy 4 millió szerződést kötöttek. A havi legföljebb 20 ezer forintos támogatással a jelenlegi legjobb, mintegy 12 százalékos hozamú 4 éves konstrukcióban 1 millió 250 ezer forintot lehetett összegyűjteni, amelyhez támogatott hitelt is fel lehetett venni, így 3,2 millió forint jöhetett össze. Ezt bármilyen lakáscélra fel lehetett használni, például lakásfelújításra is, ami a kis jövedelmű családok számára is nagy segítséget jelentett. Társasházak szintén gyakran finanszírozták a lakástakarékokból a felújításokat. A lakástakarék a csokkal ellentétben a gyermektelen házaspárok vagy egyedülállók, továbbá a nyugdíjasok számára is lehetőséget biztosított a lakáscélú állami támogatás igénybevételére. Mivel pedig a felújítási munkákról számlát kellett bemutatni, komoly szerepe volt az építőipar fehérítésében is. V. A. D.

Frissítve: 2018.10.16 20:33

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.