A Fidesz is boldogan rásegít a Jobbik válságára

Publikálás dátuma
2018.10.17 06:00
Itt még együtt: Sneider Tamás jelenlegi, Vona Gábor korábbi elnök és Toroczkai László, a szakadárok vezére
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
A kormánypártok úgy egyengetik a Jobbikon belüli konfliktusokat, mint a curlingkő útját a seprő sportolók – állítják fideszes politikusok. Van aki bevallotta: jól szórakozik a párt belharcait látva.
– Nem kis munkánk volt benne, hogy egy szintre hozzuk a Jobbikot és a baloldalt, és így biztosítsuk be a fölényes győzelmünket. Egyáltalán nem fogok örülni, ha a Jobbik szétesik és ez a rendszer megbomlik, mert ez nekünk egy kényelmes helyzet volt – mondta saját választókörzetéről egy megyei jogú város volt fideszes polgármestere, amikor a Jobbik válságával kapcsolatban kérdeztük a véleményét. Az önmagát egykor radikálisként meghatározó párt ugyanis hiába érte el eddigi legjobb eredményét a választáson, mégis válságba sodródott április 8. után. A krízist azonban a jobbikosok szerint nem csak a vesztes választások utáni – természetesnek tekinthető – feszültség okozza, hanem a Fidesz aknamunkája is. Ezzel néhány kormánypárti képviselő is egyetértett. – Ez olyan, mint a curling: a kő tehetetlenül csúszik a jégen miután meglökted, de alaposan rá tudsz segíteni, hogy éppen melyik követ lökje meg. Most szerintem mi egyengetjük az utat a Jobbik bomlása előtt - élt a politikus egy sporthasonlattal.

– Toroczkaiék kiválása is a Fidesz műve volt, Volnerék balhéját igazából egy kicsit későbbre vártam személy szerint, de lehet, a Fideszben úgy gondolták: mostanra időzítik, hogy nehogy több szó essen a kongresszusunkon elfogadott új stratégiánkról – mondta egy jobbikos vezető. A stratégia lényege, hogy a Jobbik innentől a „rendszer ellenállóinak” definiálja magát, ez konkrét politikai tettekben még nem realizálódott. Érdekes, hogy korábban a Mi Hazánk egyik alapítója is elismerte lapunk munkatársának, hogy tisztában vannak vele: a Fidesznek érdeke a mozgalom jelentőségének felnagyítása a nyilvánosságban, ezért számol be róluk rendszeresen a kormánymédia. A Fideszt sejti a válság (a krízis folyamatáról részletesen a keretes írásunkban olvashat) háttérében több kormánypárti politikus is. -  Ezt Orbán Viktor szervezi, nekem nincs kétségem efelől – fogalmazott egy kormányzati pozícióban lévő forrásunk. A már idézett egykori polgármester is azt mondta, „erősen rásegítenek a Jobbikban zajló folyamatokra”, bár szerinte a válság önmagától alakult ki.
Hozzá hasonlóan mások is úgy látják a párton belül, hogy nem feltétlenül kedvez a Fidesznek a Jobbik szétesése, mert a hosszú távú következmények nehezen jósolhatók meg. Az egyik budapesti kormánypárti politikus szerint például az lesz a közvetlen következmény, hogy a Jobbik biztosan nem szerez három mandátumot a jövő évi EP-választásokon, de még a két hely elnyerése is gondot okozhat.  Többen is megemlítették, hogy a párt alól most éppen az a vidéki aktivistahálózat tűnhet el, amely a Jobbik erejét adta. - A szocik teljesen eltűntek vidéken, a Jobbik éveken keresztül erősen jelen volt, de ha a parlamenti frakció légüres térbe kerül és a helyiek elfordulnak tőlük, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek - mondta egy képviselő. Egy kormánytag csak annyit mondott kérdésünkre, hogy „rendkívül jól szórakozik” a Jobbikban történteken, szerinte „most csak az történik, hogy azok a nácik, akik rájöttek, hogy nem lehetnek nyíltan nácik, összevesztek azokkal, akik továbbra is nyíltan nácik szeretnének maradni”. Hétfőn egyébként a parlamentben a kormánypárti képviselők rendre úgy reagáltak a Jobbikos felszólalásokra, hogy a (mérsékelt) radikálisok témái megegyeznek az LMP által felvetettekkel, így „a két párt már biztosan egyeztetett egymással”. - A Fidesz most megpróbálja úgy beállítani a helyzetet, hogy van két fuldokló, akik egymásba kapaszkodva próbálnak túlélni és valljuk be, ebben pillanatnyilag van is igazság – mondta erre egy LMP-s képviselő.

Otthagyja a Jobbikot Volner János

Kilép a Jobbikból Volner János, a párt korábbi alelnöke – ezt maga a politikus jelentette be kedden délután. Volnert korábban már kizárta soraiból a párt parlamenti frakciója, és etikai vizsgálat is indult ellene, aminek a vége a pártból való kizárás lehetett volna, de ő nem várta meg az általa koncepciósnak tartott eljárás végét. A konfliktus előzménye, hogy Volner az elnökség feloszlatását és tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte a Jobbik választókerületi elnököknek és szervezőknek írt levelében. A kormánypárti Figyelőhöz kiszivárogtatott levélben Volner leszögezte, hogy a Jobbikban zajló folyamatoknak az égvilágon semmi közük nincs az általa is támogatott néppártosodáshoz. Kifogásolta, hogy a párt elnöke és helyettese, Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton szövetséget kíván kötni a „liberális, balközép”, az „önfelszámolás útján haladó” LMP-vel. A volt alelnök keddi sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy a Jobbikban „balliberális fordulat” zajlik, ami számára elfogadhatatlan. Volner János kizárása után Apáti István és Fülöp Erik is bejelentette, hogy elhagyja a Jobbik frakcióját. Fülöp már korábban kilépett a pártból, Volner pedig kedden azt mondta: Apáti is ezt teszi. A párt mind a három képviselőt felszólította, hogy adja vissza parlamenti mandátumát, de ők ezt nem teljesítették, jelenleg is független képviselők. Volner a folytatást „homályosnak” nevezte, vagyis nem erősített meg, hogy a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozna. Mirkóczki Ádám, a Jobbik új kommunikációs igazgatója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy minden pénteken úgynevezett rágalominfót tartanak majd, ahova kifejezetten a „valóságot meghamisító fideszes médiát” várják. Volner kilépéséről csak annyit mondott: „teátrális módon előre menekült”. (Cz. G.)

2018.10.17 06:00
Frissítve: 2018.10.17 07:28

Felfüggeszti a kikapcsolásokat az E.ON

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:35
Képünk illusztráció
Fotó: / Tóth Gergő
Haladékot kapnak azok a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van.
Az E.ON 2018. december 14-től 2019. január 6-ig felfüggeszti a kikapcsolásokat az ünnepekre való tekintettel. A társaság pénteki, MTI-nek küldött közleménye szerint haladékot kapnak a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van. Mint írták, a kikapcsolási moratórium az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel (egyetemes szolgáltató) szerződésben álló lakossági ügyfeleket érinti. A vállalás a nem lakossági, illetve más energiakereskedővel szerződésben álló ügyfelekre nem vonatkozik. A vállalatcsoport áramhálózati társaságai a Dunántúlon és a Tiszántúl három megyéjében működnek. Az energiakereskedelmi vállalat közel két és félmillió lakossági ügyfelet lát el villamos energiával az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint több tízezer kis-, közepes és nagyvállalatot árammal és földgázzal a versenypiacon. A közleményben kiemelték, hogy 2010. óta minden évben úgy döntött a vállalat: felfüggeszti az érvényben levő kikapcsolásokat a 63 napot meghaladó tartozások esetében. Ezzel az évek óta önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kívánnak hozzájárulni a békés és nyugodt ünnepekhez, hogy a karácsony és a szilveszter körüli időszakban minden ügyfelük számára biztosított legyen a villamosenergia-ellátás. 
Szerző
2018.12.14 11:35

Keményedő tüntetők, jogsértő rendőrök

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:23

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A rendőrség magukból kivetkőzött tüntetőkről ír, egy tömeges lincselésnél sokkal higgadtabban fogalmaztak.
A korábbiaknál több erőszak keretezte a túlóratörvény és a kormánypárti jogsértések miatt kirobbant tüntetéseket: a tömeg több ponton csetepatéba keveredett a rohamrendőrökkel, akik rendre úgy reagáltak, mintha hergelni akarnák a demonstrálókat. A korábban a tömeget általában szabályosan, hangosbemondón keresztül csitító rendőrség most valamiért nem kommunikált az emberekkel, számos alkalommal figyelmeztetés nélkül vetett be könnygázt. Végül fura eljárásban igazoltattak tüntetőket, amikor kamerába mondatta velük az adataikat. (A rendőrség szerint mindössze egy személyt állítottak elő hivatalos személy elleni erőszakért, így 36-ra nőtt a heti demonstrációk miatt eljárás alá vont személyek száma.) Emlékeztetőül: a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport hívott mindenkit a Parlament elé, a menetbe a pártok (Momentum, Jobbik, Párbeszéd lobogói is feltűntek, illetve az MSZP, LMP képviselői is részt vettek). Az öt órakor startoló békés demonstráció résztvevői hat órakor elindultak a Kossuth térről, előbb a Margit Hídon átvonultak, majd a budai rakparton a Lánchídon keresztül visszakanyarodott Pestre és az Andrássy út, majd a körút érintésével visszaértek a Kossuth térre.Az út során fokozatosan vált a békés tüntetés erőszakosabbá. A körúton az egyik Momentum-aktivista egy ködgyertyát elő vett, mire a rendőrök megpróbálták kiemelni a tömegből. Ekkor dulakodás alakult ki, végül az aktivistát csak azonosították, ám nem vitték el. Késő este a Kossuth térre visszaért tömeget a tüntetés szervezői többször is nyugalomra intették, ám hiába, repültek a flakonok, a füstbombák az időközben védőfelszerelésbe öltözött, a Parlament bejárata előtt felsorakozott rendőrök közé. (Az erőszakszervezet tájékoztatása szerint két rendőr sérült meg: egyik a fején másik a combján.) A felvételek tanúsága szerint igazán „radikálisok” a Momentum aktivistái voltak, maga Fekete Győr András Momentum-elnök is hajított füstbombát a rendőrsorfal felé - ezt a kamerák előtt el is ismerte, mondván:„vannak eszközök, amivel bizonyos esetben élni kell a tiltakozáshoz”, és a füstgránát nem bánt senkit.  Amikor Donáth Anna, a Momentum alelnöke meggyújtott és magasba emelt egy pirotechnikai fáklyát, a rendőrök külön figyelmeztetés nélkül lerohanták, a földre teperték, kíséretét könnygázzal lefújták. A Momentum reggeli közleménye szerint a fiatal politikust egy kőbányai rendőrőrsre vitték, és csak reggel hatkor engedték el. Az, hogy a rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint figyelmeztetés nélkül fújta a könnygázt a tüntetőkre, jogsértőnek tűnik. Mint arra a Helsinki Bizottság közleménye rámutat: a rendőröknek három esetben vethetnek be vegyi eszközt (könnygázt vagy paprikasprayt): tömegoszlatás során, életet/testi épséget veszélyeztető támadás kivédésekor, illetve ha a tüntetők ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. Ráadásul ilyenkor is szükséges előzetes figyelmeztetés. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is rámutatott: a rendőrök egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. „Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.” A rendőri "válaszok" (például a tömegbe fújt könnygáz) azokat is érintette, aki nem voltak részesei az erőszakos megnyilvánulásoknak. A TASZ közölte: a szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük. A rendbontásokról a rendőrség honlapja feltűnően hatásvadász címekkel számolt be, így a szerdai tüntetés után sokáig „Semmi sem szent?” címmel futott az a cikk, amelyben azt taglalták, hogy a szerdai tüntetésen állítólag volt, aki megpróbált lopni az Országház előtti karácsonyfa elé támasztott szánkókból. De a késő esti, autóablak-betörések és felborogatott kukák kapcsán is szokatlan hangsúllyal „magukból kivetkőzött tüntetőkről” írt a rendőrség közleménye. Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly novemberben egy Fradi meccsen, a Groupama Aréna előterében kirobbant rendkívül súlyos verekedésnél, amikor két szurkolói tábor egymásnak esett (több embert megkéseltek egy személyt pedig eszméletlenre rugdostak), a BRFK sajtóosztálya szakszerű tényszerűséggel csak annyit közölt: "eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki", és "a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült".
2018.12.14 11:23