A Fidesz is boldogan rásegít a Jobbik válságára

Publikálás dátuma
2018.10.17. 06:00
Itt még együtt: Sneider Tamás jelenlegi, Vona Gábor korábbi elnök és Toroczkai László, a szakadárok vezére
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormánypártok úgy egyengetik a Jobbikon belüli konfliktusokat, mint a curlingkő útját a seprő sportolók – állítják fideszes politikusok. Van aki bevallotta: jól szórakozik a párt belharcait látva.
– Nem kis munkánk volt benne, hogy egy szintre hozzuk a Jobbikot és a baloldalt, és így biztosítsuk be a fölényes győzelmünket. Egyáltalán nem fogok örülni, ha a Jobbik szétesik és ez a rendszer megbomlik, mert ez nekünk egy kényelmes helyzet volt – mondta saját választókörzetéről egy megyei jogú város volt fideszes polgármestere, amikor a Jobbik válságával kapcsolatban kérdeztük a véleményét. Az önmagát egykor radikálisként meghatározó párt ugyanis hiába érte el eddigi legjobb eredményét a választáson, mégis válságba sodródott április 8. után. A krízist azonban a jobbikosok szerint nem csak a vesztes választások utáni – természetesnek tekinthető – feszültség okozza, hanem a Fidesz aknamunkája is. Ezzel néhány kormánypárti képviselő is egyetértett. – Ez olyan, mint a curling: a kő tehetetlenül csúszik a jégen miután meglökted, de alaposan rá tudsz segíteni, hogy éppen melyik követ lökje meg. Most szerintem mi egyengetjük az utat a Jobbik bomlása előtt - élt a politikus egy sporthasonlattal.

– Toroczkaiék kiválása is a Fidesz műve volt, Volnerék balhéját igazából egy kicsit későbbre vártam személy szerint, de lehet, a Fideszben úgy gondolták: mostanra időzítik, hogy nehogy több szó essen a kongresszusunkon elfogadott új stratégiánkról – mondta egy jobbikos vezető. A stratégia lényege, hogy a Jobbik innentől a „rendszer ellenállóinak” definiálja magát, ez konkrét politikai tettekben még nem realizálódott. Érdekes, hogy korábban a Mi Hazánk egyik alapítója is elismerte lapunk munkatársának, hogy tisztában vannak vele: a Fidesznek érdeke a mozgalom jelentőségének felnagyítása a nyilvánosságban, ezért számol be róluk rendszeresen a kormánymédia. A Fideszt sejti a válság (a krízis folyamatáról részletesen a keretes írásunkban olvashat) háttérében több kormánypárti politikus is. -  Ezt Orbán Viktor szervezi, nekem nincs kétségem efelől – fogalmazott egy kormányzati pozícióban lévő forrásunk. A már idézett egykori polgármester is azt mondta, „erősen rásegítenek a Jobbikban zajló folyamatokra”, bár szerinte a válság önmagától alakult ki.
Dúró Dóra és Volner János már nem Jobbik-tagok
Fotó: Vajda József / Népszava
Hozzá hasonlóan mások is úgy látják a párton belül, hogy nem feltétlenül kedvez a Fidesznek a Jobbik szétesése, mert a hosszú távú következmények nehezen jósolhatók meg. Az egyik budapesti kormánypárti politikus szerint például az lesz a közvetlen következmény, hogy a Jobbik biztosan nem szerez három mandátumot a jövő évi EP-választásokon, de még a két hely elnyerése is gondot okozhat.  Többen is megemlítették, hogy a párt alól most éppen az a vidéki aktivistahálózat tűnhet el, amely a Jobbik erejét adta. - A szocik teljesen eltűntek vidéken, a Jobbik éveken keresztül erősen jelen volt, de ha a parlamenti frakció légüres térbe kerül és a helyiek elfordulnak tőlük, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek - mondta egy képviselő. Egy kormánytag csak annyit mondott kérdésünkre, hogy „rendkívül jól szórakozik” a Jobbikban történteken, szerinte „most csak az történik, hogy azok a nácik, akik rájöttek, hogy nem lehetnek nyíltan nácik, összevesztek azokkal, akik továbbra is nyíltan nácik szeretnének maradni”. Hétfőn egyébként a parlamentben a kormánypárti képviselők rendre úgy reagáltak a Jobbikos felszólalásokra, hogy a (mérsékelt) radikálisok témái megegyeznek az LMP által felvetettekkel, így „a két párt már biztosan egyeztetett egymással”. - A Fidesz most megpróbálja úgy beállítani a helyzetet, hogy van két fuldokló, akik egymásba kapaszkodva próbálnak túlélni és valljuk be, ebben pillanatnyilag van is igazság – mondta erre egy LMP-s képviselő.

Otthagyja a Jobbikot Volner János

Kilép a Jobbikból Volner János, a párt korábbi alelnöke – ezt maga a politikus jelentette be kedden délután. Volnert korábban már kizárta soraiból a párt parlamenti frakciója, és etikai vizsgálat is indult ellene, aminek a vége a pártból való kizárás lehetett volna, de ő nem várta meg az általa koncepciósnak tartott eljárás végét. A konfliktus előzménye, hogy Volner az elnökség feloszlatását és tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte a Jobbik választókerületi elnököknek és szervezőknek írt levelében. A kormánypárti Figyelőhöz kiszivárogtatott levélben Volner leszögezte, hogy a Jobbikban zajló folyamatoknak az égvilágon semmi közük nincs az általa is támogatott néppártosodáshoz. Kifogásolta, hogy a párt elnöke és helyettese, Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton szövetséget kíván kötni a „liberális, balközép”, az „önfelszámolás útján haladó” LMP-vel. A volt alelnök keddi sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy a Jobbikban „balliberális fordulat” zajlik, ami számára elfogadhatatlan. Volner János kizárása után Apáti István és Fülöp Erik is bejelentette, hogy elhagyja a Jobbik frakcióját. Fülöp már korábban kilépett a pártból, Volner pedig kedden azt mondta: Apáti is ezt teszi. A párt mind a három képviselőt felszólította, hogy adja vissza parlamenti mandátumát, de ők ezt nem teljesítették, jelenleg is független képviselők. Volner a folytatást „homályosnak” nevezte, vagyis nem erősített meg, hogy a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozna. Mirkóczki Ádám, a Jobbik új kommunikációs igazgatója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy minden pénteken úgynevezett rágalominfót tartanak majd, ahova kifejezetten a „valóságot meghamisító fideszes médiát” várják. Volner kilépéséről csak annyit mondott: „teátrális módon előre menekült”. (Cz. G.)

Témák
Jobbik Fidesz
Frissítve: 2018.10.17. 07:28

ELTE társadalomtudósok: alkotmányellenes lehet a gender-szak eltörlése

Publikálás dátuma
2018.10.16. 20:41
ELTE TáTK - Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A döntés megkérdőjelezi a Fidesz saját Alaptörvényének tanszabadságra és a tudományok függetlenségére vonatkozó részeit.
Miután a Magyar Közlönyből kiderül, a társadalmi nemek szakot valóban eltörölte a kormány, kedden közleményt adott ki az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK).

"A döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ugyancsak itt meghirdetett tanszabadságot"

- olvasható a kar oktatóinak és kutatóinak véleménye. Hozzáteszik: továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos párbeszéd folytatását.
Ez ugyanakkor még nem az egyetem vezetésének véleménye - a Rektori Hivatal hallgat, csakúgy, mint a hallgatók érdekeit védeni hivatott Hallgatói Önkormányzat. Az is ködös, hogy az "oktatói és kutatói közösségbe" a kar vezetése egyáltalán beletartozik-e.
A TáTK-közleményhez hasonló véleményen van ugyanakkor a CEU is. Mint a hvg.hu írta, ők szintén úgy tekintik a döntést, mint "a tanszabadság és az egyetemi autonómia megsértése", és a beszántott gender-szakhoz tartozó kurzusaikat más képzésekhez kapcsolódóan továbbra is oktatják.
És bizonyos sajátos szempontból fontosnak tartja a kormányzat is, hogy legyen szó nemekről. A Magyar Közlönyből ugyanis kiderült, rendeletileg létrejött egy "családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana" nevű szak is. Ezzel viszont igen komoly probléma, hogy se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel, vagyis nem szabadna léteznie.
Szerző

Orbánnak a turizmusról is a migránsok jutnak eszébe

Publikálás dátuma
2018.10.16. 19:27

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A miniszterelnök szerint Budapest egyik turisztikai vonzereje, hogy nincsenek no-go zónák.
„Egy ország gyengeségének jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, Isten ne adja terrorcselekmények. Ezzel szemben a magyar turizmus sikertörténet, mivel Magyarország a legbiztonságosabb, mivel itt nincs terror és nincsen no-go zóna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedd esti rendezvényén. A kormányfő a turizmussal kapcsolatban is szóba hozta a migránskérdést. Szerinte Magyarország bekerült az Európa jövőjéről szóló viták sűrűjébe, ahol bevándorláspárti föderalisták és bevándorlás ellenes nemzeti erők csapnak össze. „A ránk irányuló figyelemnek vannak árnyoldalai” – tette hozzá Orbán – „Csak a sikertelen országoknak nincs ellenlábasa, mivel azok érdektelenek. Aki viszont cselekszik, gondolkodik az komolyan veendő vetélytárs”. A miniszterelnök szót ejtett a turizmusról is: így cél, hogy az ágazat nemzeti össztermékhez való, jelenleg 10 százalékos hozzájárulása 2030-ig 16 százalékra nőjön. 
Szerző