Ausztriában nem elég szerénynek lenni, annak is kell látszani

Publikálás dátuma
2018.10.17. 09:00

Fotó: Sebastian Kurz Facebook-oldala
Nem mindenhol hivalkodnak vagyonukkal a politikusok. Sebastian Kurz osztrák kancellár visszafogottsága például követendő példát mutat a többieknek is.
Papahónapot vesz ki az osztrák alkancellár, egy hónapig a decemberben születő kisbabájával és fiatal feleségével, Philippával akar lenni. A 49 éves Heinz-Christian Strache három évvel ezelőtt házasodott újra, korábbi házasságából két felnőtt gyermeke van. Ausztriában politikusok a szabadság alatt is a teljes fizetésüket kapják, a havi 19 500 eurót kereső Strache viszont bejelentette, hogy amíg otthon tartózkodik, nem veszi fel a pénzt, hanem egy gyermekintézetnek adományozza. Ausztriában ma szerénység, sőt egyes értékelések szerint aszkézis uralkodik politikai körökben, ami elsősorban az ifjú kancellárnak köszönhető. Ő szab irányt a visszafogottságnak: továbbra is kétszobás 12. kerületi lakásában lakik, de hivatalos külföldi repülős útjaira is többnyire a legolcsóbb osztályon utazik. Amikor a parlamentben rákérdeztek, hogy tavaly decemberi hivatalba lépése óta hogyan repült, büszkén sorolta: 36 esetben választotta a repülőgép „fapadját”, első osztályon csak egyszer utazott, a messzi Kínába. Egész különleges okból – szégyenkezett Sebastian Kurz – három ízben különgépet vett igénybe. Hasonlóképpen többnyire a szolgálati autót se használja a hosszúlábú politikus. A populizmust, az állandó médiajelenlétet igénylő kancellár mintáját követte külügyminisztere, a szélsőséges szabadságpárt jelöltjeként, de önállóan politizáló Karin Kneissl is, minisztersége kezdetén például szlovákiai megbeszéléseire helyiérdekű gyorsvasúton utazott. Igaz, augusztusi esküvőjén, amelyen sokak megdöbbenésére az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is részt vett, már kirúgott a hámból: a több mint 200 ezer eurót felemésztő biztonsági költségeket az osztrák állam fizette.    A profil című hetilap, amely nemrég összeállítást közölt a politikusok költekezéséről és szerénységéről, megemlékezett a 2016. májusában lemondott szociáldemokrata kancellárról, Werner Faymannról is, akit megválasztása után pár nappal már a „nép kancellárjának” nevezett a bulvár, mert a közlekedési minisztériumban használt olcsó kis íróasztalát vitette át a kancellári hivatalba. Kerüljön is akármennyibe a meghitt bútordarab szét- és összeszerelése. Faymann miniszterként tömte állami hirdetésekkel az említett könnyű újságokat, ezért szerepelt rengeteget a nyilvánosságban.    A szociáldemokrata párt éléről most távozó Christian Kern nem követte elődje visszafogottságát. Igaz, ő az üzleti életből jött, az osztrák államvasutak élén állt sokáig. Kurzhoz hasonlóan ő is szűkre szabott, különleges öltönyöket hord, csak az ő ruháiról lehet tudni, hogy a nevének kezdőbetűivel azonos márkát visel. Amikor Kern volt kancellárként a múlt év végén átült az ellenzéki padsorba, 8000 euró körüli képviselői fizetését további hatezerrel megtoldatta. A Kern váratlan lemondása miatt hirtelen a szociáldemokrata ellenzék élére került Pamela Rendi-Wagner még túl elegánsan, finom selyemruhában, magas sarkú lakkcipőben érkezett új tisztségébe. Rögtön ki is kezdték, de már igyekszik öltözékében is közelíteni a bázishoz. A 47 éves karcsú, csinos, magas nő, civilben orvos, pár hónapig az egészségügyi tárcát vezette, előtte korábbi nagykövet férjével Izraelben élt évekig. A sajtó a mostani megválasztásakor azonnal kiszúrta, hogy az egyenlőséget hirdető párt vezetőjének két leánya magániskolába jár. „Pam”, ahogyan a mozgalomban nevezik, alig győzte magyarázni, hogy egyedül a privát világban talált olyan iskolát, ahol a gyerekek egész nap bent lehetnek, amíg ő dolgozik. Nem úszta meg ilyen simán az általa a párt főtitkárává kinevezett egykori kancellária miniszter, Thomas Drozda az alulról jövő kritikát: öltözékét túl finomnak találták, Patek Philippe óráját pedig megengedhetetlenül drágának.    
Pamela Rendi-Wagner itt még nem kellőképpen visszafogott
„Egy baloldali politikusnak nem kell feltétlenül szegénynek lennie, a szegénység ellen kell harcolnia” – idézik a bíráltak a német Linke politikusát, Gregor Gysit. Nem is szólva arról, hogy a jobboldalon sem árt a visszafogottság. Nagyon rossz volt például a sajtója az FPÖ-nek, amikor kiderült, hogy az európai parlamentben együtt ülő szélsőségesek 2016-ban félmillió eurót költöttek italra, többek között 228 üveg pezsgőre.  Azért a szerénységért tolakodó politikusok egyike sem kívánja követni a grazi önkormányzat kommunista (KPÖ) tanácsnokát. Elke Kahr 13 éve ül a városi tanácsban, a 6000 eurós fizetéséből kezdettől fogva csak 1900 eurót vesz fel (az így összegyűlt közel 700 ezer eurót rászorulóknak osztotta szét), kétszobás lakótelepi lakásban él, s nincs állami autója.

Politikus zsebek

Szerénység ide vagy oda, azért Ausztriában is nagyon megéri politikusnak szegődni. A brit IG Group pénzügyi szolgáltató cég gyűjtése szerint szomszédunk államfője, a zöldpárti Alexander Van der Bellen évenként 328.188 eurót, azaz havonta több mint 27 ezret (több mint 8 millió forintnak megfelelő összeget) visz haza. Ezzel a summával az osztrák elnök még európai viszonylatban is az élmezőnybe tartozik. Ilyen takarékoskodás és ennyi munka mellett alighanem Sebastian Kurznak is szépen hízik a bankszámlája. Az osztrák kancellár ugyanis évente 266.616 eurót, azaz havonta 22 ezret (több mint hétmillió forintot) keres, ami ugyancsak nemzetközi szinten is kiugróan jónak számít. Az IG Group összevetése szerint az államfő fizetése több mint nyolcszor, a kancelláré pedig majdnem hétszer magasabb, mint az osztrák átlagfizetés. Nem járnak rosszul az egyszerű képviselők sem. A "sógoroknál" havonta nagyjából tízezer euró (3,2 millió forintot) jár a honatyáknak, amihez még hozzá jöhet némi mellékes egyéb költségekre. Ezzel ők is háromszor jobban élnek, mint az átlag, és uniós viszonylatban is van mit a tejbe aprítaniuk. NÉPSZAVA

Gyerekkatonák kiképzését finanszírozó iráni bankokat büntet Washington

Publikálás dátuma
2018.10.16. 21:53
A szankciókban érintett Mellat teheráni központja.
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Az amerikai pénzügyminisztérium két iráni bank, egy traktorgyártó vállalat és az egyik bank további cégei ellen jelentett be intézkedéseket kedden.
Washington kedden újabb szankciókat foganatosított iráni cégek és bankok ellen - írja az MTI. A Steve Mnuchin tárcavezető aláírásával kiadott rendelkezés a Mellat bankra és a több vállalatban tulajdonos vagy többségi tulajdonos Mehr Eqtesad bankot érinti.
A két pénzügyi intézményt Washington felelősnek tartja a Baszidzs önkéntes paramilitáris alakulat finanszírozásáért.

A Baszidzs az iráni Forradalmi Gárdához köthető félkatonai milícia.
A Mellat bank - a pénzügyminisztériumi közlemény szerint - támogatja a Mehr Eqtesadot, amelyet a Baszidzs-hálózat bankjaként tartanak számon. Amerikai álláspont szerint a Mehr Eqtesad áll a Baszidzs több milliárd dolláros gazdasági hálózata hátterében. E hálózathoz gyárak, bányák, kisebb pénzügyi intézmények tartoznak, köztük például a traktorokat is gyártó, iszfaháni Mobarakeh acélvállalat. A hálózatról a közleményben Steve Mnuchin leszögezte:
gyermekkatonák kiképzéséhez teremt pénzügyi infrastruktúrát a Baszidzs számára, akiket aztán a Forradalmi Gárda harcosaiként használnak fel.

A büntető intézkedések értemében nemcsak az érintett vállalatok és bankok esetleges amerikai vagyonát fagyasztják be, hanem megtiltják amerikai vállalkozásoknak vagy személyeknek, hogy üzleti kapcsolatokat tartsanak fenn velük.
Szerző

Lavrov: Oroszország kiléphet az Európa Tanácsból

Publikálás dátuma
2018.10.16. 21:00
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
Fotó: ANTON DENISOV / SPUTNIK
Az orosz külügyminiszter szerint sokkal fontosabb országának tagsága az európaiaknak, mint Moszkvának.
Oroszország kész befizetni tagsági díját az Európa Tanácsnak (ET), de csak akkor, ha visszakapja jogosultságait az ET Parlamenti Közgyűlésében – nyilatkozta az Euronewsnak Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
"Hallottam, hogy vannak orosz parlamenti képviselők, akik úgy gondolják, ha továbbra is kegyvesztettek leszünk, azzal az Európa Tanács a saját halálos ítéletét írja alá"

- fogalmazott Lavrov. Az Európa Tanács 2014-ben függesztette fel Oroszország szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt.
Az orosz külügyminiszter szerint országának ET-tagsága valójában csak az európai országoknak fontos. "Ha el akarják kergetni Oroszországot az Európa Tanácsból, nem szerezzük meg nekik ezt az örömet, inkább magunktól távozunk" - tette hozzá.
Lavrovot a Szkripal-ügyről is kérdezték, ám csak annyit mondott: "Ha minden, amit kapunk egy döglött macska vagy hörcsög teste, vagy – sajnálom – egy szegény hajléktalan nőé, meg még egy kölnisüveg, akkor azt kell mondjam, ez az egész groteszknek tűnik".
Szerző