Állami vezetőket képző szakot indítana a közszolgálati egyetem

Publikálás dátuma
2018.10.17. 08:08
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az intézmény rektora szerint a cél az, hogy aki ezen a területen diplomát szerez, annak egyenes útja lehessen az államszervezet legfontosabb területeire.
A leendő állami vezetők képzésére indít új szakokat a jövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – közölte a Magyar Időkkel az intézmény rektora. Koltay András a lapnak azt mondta, ez eddig hiányzott a felsőoktatási palettáról. Koltay hozzátette, hogy a tervezési szakaszban lévő képzéssel nem a már vezető beosztásúak továbbképzése a cél, hanem egy olyan mesterképzést szeretnének létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az, aki ezen a területen diplomát szerez, annak egyenes útja lehessen az államszervezet legfontosabb, kiemelkedő szakmai feladatokat ellátó területeire. 
„Ehhez kapcsolódóan a XXI. század igényeihez mérten egy komplex, sokszínű, minden lehetséges igényt lefedő képzéscsomagot szeretnénk letenni az asztalra. Az adott feladathoz illeszkedően építeni fogunk a mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a tréning jellegű rövidebb képzésekre, valamint a frontális oktatáson kívül elérhető, az e-learning és az internet adta lehetőségekre is”

– jelentette ki.

Koltay András a lapnak arról is beszélt, hogy szerinte az állam feladata a nyilvánossághoz való viszonyában egy forradalmi átalakulás kellős közepén tart.
„Míg korábban az állam jogszabályokon keresztül, az alkotmányos gyakorlat korlátai között tudta szabályozni a nyilvánosság működését és meghatározni a szólásszabadság határait, addig ma ez a feladat egyre inkább áthelyeződik a külföldi tulajdonú internetes technológiai vállalatok kezébe”

– jelentette ki.

Szerző

A Fidesz alapítványa irodákat nyit az európai fővárosokban

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:53
Népszava fotó
Erről Balog Zoltán leköszönt miniszter beszélt, aki továbbra is részt vesz a Polgári Magyarországért Alapítvány munkájában.
Fontos európai fővárosokban kíván irodát nyitni a Polgári Magyarországért Alapítvány – mondta Balog Zoltán leköszönt miniszter az ATV reggeli műsorában. Hozzátette, itt azokat a gondolatokat képviselnék, amelyet a kormány és a párt szintjén már itthon is képviseltek: migráció elutasítása, visszatérés Európa tradicionális, keresztény értékeihez és az antiglobalizmus. Beszélt arról is, hogy egy órán belül adja be azt a levelet, amely arról szól: leadja a parlamenti mandátumát. Ezzel párhuzamosan ez az első nap, hogy hivatalosan is a saját egyháza lelkipásztoraként dolgozik főállásban – tette hozzá. Mint megírtuk, Balog Zoltán nem hagyta el teljesen a közéletet: a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök romaügyi biztosa maradt.
Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 09:58

Csak előkerültek a rendőrök a hajléktalanok vegzálására

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:30

Fotó: Népszava
Egy nap alatt kiosztották az első bő kéttucatnyi figyelmeztetést az otthontalanoknak azért, mert az utcán élnek. Az aluljárók után a kiserdőkben folytatódnak a razziák.
Hétfő éjfélig huszonhét embert figyelmeztetett a rendőrség az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt – közölte a Népszava kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság. Mint arról többször is írtunk, hétfőn lépett életbe az a törvény, amely megtiltja „a közterületek életvitelszerű használatát”, azaz gyakorlatilag a hajléktalanságot. Az új szabályok szerint, ha az otthontalan a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja el az „elkövetés” helyszínét, nem megy hajléktalanszállóra, akkor szabálysértési őrizetbe vehetik, és végül akár elzárásra is büntethetik. Ha a hajléktalan odébb áll, de 90 napon belül negyedszer is felszólítják, akkor rögtön őrizetbe veszik, előállítják, ingóságait elveszik, „tárolhatatlan” holmijait megsemmisítik. A rendőrség a sokat bírált szabályozás életbe lépése napjának reggelén és délelőttjén még visszafogott volt, később azonban többször is bevetette a hajléktalanok elleni új „fegyvert.” A Deák téri aluljáróban például hétfő reggel még féltucat hajléktalan aludt, este viszont már máshol húzták meg magukat. Az aluljáróban egyetlen otthontalan maradt, akitől megtudtuk: a rendőrök figyelmeztették az ott „élőket”, akik ezután gyorsan távoztak. A helyzetről sokat elárul az is: míg hétfő reggel elvétve láttunk rendőrt, kedden már legalább öt járőrpár cirkált az aluljáróban.
Az Oktogonhoz közeli egyik téren rendőrökkel nem, hajléktalanokkal viszont találkoztunk kedden. Két férfi – tömött szatyrok társaságában – egy padon üldögélt. Kérdésünkre, hogy a rendőrök intézkedtek-e ellenük hétfő óta, mindketten a fejüket rázták. „Egyelőre nem” – állapította meg a fiatalabb férfi, aki az új hajléktalanellenes törvényt minősítve gyorsan hozzátette: „Engem nem érint, de nem is érdekel.” Magyarázata szerint a rendőröknek semmi okuk arra, hogy bármit is tegyenek. „Nem alszom, fent vagyok, beszélgetek. Éppen egy verset készültem elmondani” – intett fejével a társa felé. Misetics Bálint, a hajléktalan emberek méltóságáért és a lakhatáshoz való jogért küzdő A Város Mindenkié csoport képviselője lapunknak elmondta, az érintettektől több jelzést is kaptak: a rendőrök kilátásba helyezték, hogy elbontják a külső területeken lévő kunyhókat. Az eljárás jogsértő lenne – hangsúlyozta. Nem tud olyan esetről, hogy ez ténylegesen megtörtént volt. Ha a rendőrök mégis kísérletet tesznek rá, akkor – mondta Misetics Bálint – „erőszakmentes ellenállással fogunk válaszolni”.

Visszafogott brüsszeli reakció

Magyarország, akár csak a többi tagállam, az EU polgárok szociális jogait tartalmazó Szociális Jogok Európai Pillérének elfogadásakor vállalta, hogy megfelelő menedéket és szolgáltatást nyújt a hajléktalanoknak annak érdekében, hogy elősegítse társadalmi beilleszkedésüket. A hajléktalanokkal való bánásmódnak ezt a vezérlőelvet kell követnie. Így reagált lapunknak az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésre, hogy a hajléktalanságot betiltó rendelet megfelel-e az uniós értékeknek és emberi jogi normáknak. Christian Wigand hozzátette: a szerződések őreként működő brüsszeli testület megítélése szerint a magyar alkotmány júniusi módosítása — amely büntethetővé teszi a hajléktalanságot — valószínűleg nem ütközik az EU jogszabályaiba.

Szerző