A török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak – írta kedd este internetes oldalán a The New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról.
Az MTI összefoglalója szerint a tekintélyes amerikai lap Isztambulból keltezett tudósításában közölték, hogy az egyik gyanúsított, Maher Abdulaziz Mutreb gyakran volt látható a koronaherceg kíséretében. A cikkhez mellékelt fotók tanúsága szerint Mohamed bin Szalmán 2018 márciusi amerikai látogatásán, valamint áprilisi madridi és párizsi útjain is ott volt, feltehetően a herceg testőrségének tagjaként.
Tanúk és más felvételek szerint három további férfi szintén Szalmán herceg biztonsági kíséretéhez tartozhat. Az ötödik gyanúsított egy igazságügyi orvosszakértő, aki a szaúdi belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást.
Ha ezek az emberek – ahogy azt török hatóságok állítják – ott voltak az isztambuli szaúdi konzulátuson, amikor Dzsamál Hasogdzsi eltűnt, az közvetlen kapcsolatot jelenthet az ügy és a koronaherceg között. Ez aláásná azt – az amerikai elnök által felvetett – lehetséges szaúdi magyarázatot, hogy Hasogdzsit esetleg magukat önállósító, a koronaherceg jóváhagyása nélkül cselekvő gyilkosok ölték meg.
A The New York Times megjegyzi: a gyanúsítottak és a koronaherceg közötti kapcsolat fényében mind a Fehér Ház, mind a kongresszus nehezen fogadhat el egy ilyen magyarázatot. Az igazságügyi orvosszakértő jelenléte ráadásul a lap szerint arra utalhat, hogy kezdetektől az újságíró megölése volt a cél, és nem egy eldurvult kihallgatás közben, kihallgatói szándékai ellenére halt meg Hasogdzsi.
A The New York Times munkatársai legalább kilenc gyanúsítottról állapították meg, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársai.
Az amerikai lap felidézi: török tisztségviselők korábban azt mondták, bizonyítékaik vannak arra, hogy a 15 szaúdi férfi október 2-án érkezett repülőgéppel Isztambulba, meggyilkolta Hasogdzsit, feldarabolta testét egy direkt ezzel a céllal magukkal vitt csontfűrésszel, és még aznap visszarepült Rijádba. Az adatok arról tanúskodnak, hogy október 2-án két – a koronaherceggel és a belügyi tárcával szoros kapcsolatot ápoló cég által bérelt – szaúdi magángép landolt az isztambuli reptéren, és még Hasogdzsi eltűnésének napján vissza is repült a sivatagi királyság fővárosába. Török tisztségviselők szerint Dzsamál Hasogdzsit a konzulátusra érkezését követő két órán belül megölték. Ennyi idő pedig aligha elég arra, hogy egy kihallgatás végzetes fordulatot vegyen – tette hozzá a lap.
A CNN hírtelevízió hétfőn – meg nem nevezett forrásaira hivatkozva – azt közölte: Rijád az újságíró meggyilkolásának beismerésére készül, és várhatóan azzal a magyarázattal áll elő, hogy Hasogdzsit kihallgatták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, és az újságíró a rosszul sikerült kihallgatása közben, kihallgatóinak szándékai ellenére halt meg.
Trump: Először rá kell jönnünk, hogy mi történt
Donald Trump amerikai elnök ugyancsak kedden bírálta azokat a szerinte elsietett vádakat, amelyek világszerte megfogalmazódtak Szaúd-Arábiával szemben Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró eltűnése és feltételezett meggyilkolása ügyében, és azokat a Brett Kavanaugh amerikai főbíró jelölése kapcsán megfogalmazódott vádakhoz hasonlította.
Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában az elnök Szaúd-Arábia ártatlanságának vélelme mellett foglalt állást, leszögezve: „először rá kell jönnünk, hogy mi történt”. Majd a többi között azt hangsúlyozta: Szaúd-Arábiát okolni az újságíró eltűnéséért újabb példa a „bűnös, amíg nem bizonyította ártatlanságát” elvére.
„Én ezt nem szeretem” – mondta az elnök. „Éppen ezen mentünk keresztül Kavanaugh főbíróval, aki számomra mindvégig ártatlan volt” – fogalmazott Trump, utalva a nemrégiben kinevezett alkotmánybíró, Brett Kavanaugh szenátusi meghallgatására, amelynek során a főbírót szexuális zaklatás vádja érte. Donald Trump akkor arra utasította a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) hogy egy héten belül folytasson le egy pótlólagos vizsgálatot, és a vizsgálat végül azzal a következtetéssel zárult, hogy a Kavanaugh elleni zaklatási vádak nem bizonyíthatóak.
Donald Trump az AP-nek adott interjújában leszögezte: mind Szalmán bin Abdul-Aziz szaúdi uralkodó, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceg cáfolta neki, hogy bármit is tudna arról, mi történt Dzsamál Hasogdzsival, miután belépett hazája isztambuli konzulátusának kapuján.
Az elnök egyúttal visszatért egyik korábbi kijelentésére is, miszerint elképzelhető, hogy Hasogdzsit magukat önállósító gyilkosok ölték meg. Az AP hírügynökségnek kedden este azt mondta: ez csak „megérzés” volt, miután telefonon beszélt a szaúdi uralkodóval, aki nagyon határozottan cáfolta, hogy akár ő, akár a koronaherceg bármit is tudna Hasogdzsi sorsáról.
Donald Trump interjúját azt követően tették közzé, hogy Mike Pompeo külügyminiszter kedden Rijádban megbeszélést folytatott mind a szaúdi királlyal, mind a koronaherceggel. Trump rögtön a megbeszélések után Twitter-bejegyzésben közölte: ő is beszélt a koronaherceggel, aki „gyors, teljes és átfogó vizsgálatot ígért”. Az elnök azt írta, „a válaszok nemsokára jönnek”.
Pompeo, aki szerdától Törökországban tárgyal a Hasogdzsi-ügyről, a megbeszélések után szintén azt nyilatkozta: a szaúdi vezetők „erőteljesen cáfolták, hogy bármit is tudnának arról, mi történt a konzulátusukon”. Az amerikai tárcavezető közleményt is kiadott, amelyben leszögezte: Rijádban „komoly az elkötelezettség a tények megállapítására és a felelősök megnevezésére, beleértve Szaúd-Arábia vezető politikusait és tisztségviselőit is”.
Mike Pompeo szaúd-arábiai és törökországi tárgyalásai amerikai elemzők szerint egyúttal jelzik a Rijádra nehezedő növekvő nemzetközi nyomást is.
Hasogdzsi október 2-án ment be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Azóta nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Hasogdzsi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket.
