Orbán megint szélmalomharcot vív

Publikálás dátuma
2018.10.18. 10:00

Fotó: Hristo Rusev / AFP
A miniszterelnök szerint magyar katonáknak és rendőröknek kell megvédeniük a magyar határt. Csakhogy ezt nem is vitatja senki.
A Frontex (az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) minap megjelent statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapjában harmadával esett vissza az Európába tartó illegális migránsok száma az előző esztendőhöz képest. Ez nagyjából 110 ezer embert jelent, ami már a 2015-ben kirobbant válság előtti éveket idéző adat. Az elemzésből kiderül, hogy a négy fő útvonalból kettőben javult a helyzet. A Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon továbbra is alig érkeznek, a Földközi-tenger középső szakaszán, elsősorban Líbia és Tunézia felől Olaszország irányába 80 százalékkal csökkent a migráció. Keleten, tehát Törökországból 2017-hez képest többen vágtak neki az útnak, de még ez is elhanyagolható a három évvel ezelőtti áradathoz képest. A nyomás egyre inkább a nyugati útvonalra tolódik, ugyanis főként Marokkó felől Spanyolország irányába megduplázódott az érkezők száma.  Így állunk most, a vita pedig arról zajlik, hogyan tovább. Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozóra indulva már hagyományossá vált Facebook-videójában ismét világossá tette, hogy határainkat a magyar katonáknak és rendőröknek kell megvédeniük. A magától értetődő kijelentés úgy merült fel, hogy egy új uniós - főleg a németek és az Európai Bizottság által szorgalmazott - terv értelmében fokozatosan megerősítenék a Frontexet: 2020-ra tízezresre duzzasztva létszámát, illetve évi 1,8 milliárd eurósra emelve költségvetését. Az ötlet nem mindenkinél aratott osztatlan sikert, mondván, a lépés sérti  az országok szuverenitását. 
Orbán Viktor nincs egyedül  álláspontjával, ebben nagy az egyetértés a Visegrádi Négyek között. Kedden például a cseh és a lengyel miniszterelnök is a Frontex kibővítése ellen szólalt fel, bár ők inkább azt kifogásolták, hogy ez pénzügyi forrásokat vonna el a fontosabb infrastruktúra-fejlesztésektől. A szlovák belügyminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy a szervezet nem helyettesítheti a tagállamok határvédelmét.     A külső határok védelmének a fontosságát ugyan eddig éppen Orbán Viktor hangsúlyozta, de a magyar kormány álláspontja szerint ehhez nincs szükség még egy szervezetre, az EU-nak egyszerűen támogatnia kellene a határokat védő tagállamokat. Példamutatásként tavaly év végén a V4-ek nagy csinnadrattával fel is ajánlottak az olaszoknak a líbiai határvédelem megerősítésére összesen 35 millió eurót.  A  magyar miniszterelnök közben ismét szélmalomharcot vív. A Frontexet nem arra találták ki, hogy a tagállamok helyett megvédje a határokat - a cél az, hogy a szervezet kiegészítse, támogassa a nemzeti erőket. Ezt teszi most is, csak a 2004-ben alapított szervezeten mára túlnőtt a feladat. Tavalyi adatok szerint éves költségvetése mindössze 307 millió euró volt, személyi állománya pedig 1700 fő, további 1500 bevethető emberrel, ami azóta bizonyára tovább növekedett. Munkája jelentős része ugyanakkor nem a konkrét határvédelem. A Frontex inkább olyan kiegészítő tevékenységeket végez, mint például a tolmácsolás, adminisztráció, képzés és kutatás. Emellett nem uniós tagállamoknak is besegít: Albániával, Szerbiával, Macedóniával már alá is írták a szerződést, Montenegróval és Bosznia Hercegovinával pedig tárgyalások folynak.  A leginkább érintett államok támogatják a Frontex megerősítését: Athén, Róma és Madrid egyaránt a javaslat mögött áll. Az EU a Frontex mellett még egy sor további eszközzel igyekszik kezelni a migrációs problémát. Idén év végéig még bizonyosan működik az úgynevezett Sophia katonai művelet, amelyet az embercsempészek ellen indítottak, de amely a líbiai parti őrség kiképzésében is részt vesz. Folyamatosan napirenden van az unión kívüli gyűjtőközpontok ötlete is, de ez aligha valósul meg, a tranzitországok ugyanis hallani sem akarnak róla, még pénzügyi támogatásért cserébe sem. Szintén felmerült, hogy kibővítenék az úgynevezett biztonságos harmadik országok körét, ami lehetővé tenné, hogy például egy Fekete-Afrikából Marokkón át érkező migránst visszatoloncoljanak Marokkóba. Komoly pénzeket áldoznak arra is, hogy a határvédelem mellett a kibocsátó és tranzitországokat is megsegítsék.
Szerző

Egyházszakadás - Lavinát indíthat el Kijev

Publikálás dátuma
2018.10.18. 09:30
A kijevi pátriárka eddig Konstantinápoly kiközösítő átka alatt állt
Fotó: Maxym Marusenko / AFP
Az 1054-eshez mérhető keresztény egyházszakadásról beszél a világsajtó Moszkva és Konstantinápoly szakítása kapcsán. Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciói komoly sérülést szenvedtek, de még nincs minden veszve számára.
Megingott a „harmadik Róma”, azaz a moszkvai patriarkátus helyzete azzal, hogy az I. Bartolomaiosz vezette konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház önállóságát, azaz autokefáliáját. A szinódus egyben visszavonta az orosz egyháztól 1992-ben elszakadt kijevi patriarkátus vezetője, Filaret, illetve a legkisebb, 1924 óta önmagát autokefálnak kikiáltó ukrán ortodox egyház pátriárkája, Makarij elleni kiközösítő átkot. Az orosz ortodox egyház erre válaszként megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását. Ez a világsajtó szerint a keleti kereszténységen belüli legnagyobb egyházszakadáshoz, az 1054-es nagy szkízmához, a keresztény világ keleti és nyugati kereszténységre bomlásához mérhető. A reformáció és a protestáns egyházak megjelenése is komoly szakadást jelentett ugyan a nyugati kereszténységen belül, de azzal nem jött létre Rómához és Bizánchoz hasonló egyházi központ. Jelenleg a világon 1,2 milliárd római katolikust, 900 millió protestánst és 300 millió ortodoxot tartanak nyilván.  Moszkva és néhány más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga, a Kijevi Patriarkátus önállóságát kimondó határozat kánonjogi értelemben érvénytelen. Szerintük Konstantinápoly pátriárkája csak „első az egyenlők között”, nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe. Tény, hogy a konstantinápolyi döntést néhány héttel megelőző összpravoszláv isztambuli zsinat nem tudott döntést hozni az ukrán önállósodási szándék kérdésében. Moszkva szakítása kapcsán azonnal megszólalt Irinej szerb patriárka, aki arra figyelmeztetett, hogy a konstantinápolyi patriarkátus döntése nemcsak Ukrajnában, hanem máshol is egyházszakadáshoz vezethet, és egyértelművé tette, hogy a szerb egyház Moszkva mögött áll. A további egyházszakadás veszélye nem alaptalan. Az orosz és ukrán utáni legnépesebb ortodox egyház, vagyis a román egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást, de két nappal Moszkva döntése után a román parlamentben Traian Basescu volt államfő új pártjának egyik képviselője úgy foglalt állást, hogy  az ukrajnai román ortodox egyházat romániai és nem a „volt KGB-ügynök" Filaret patriárka által vezetett, önállósuló ukrán egyház alá kell rendelni. Ellenkező esetben szerinte ugyanaz fog történni a 126 román ortodox ukrajnai egyházközséggel, mint a 77 román iskolával: erőszakos ukránosítás áldozataivá válnak. Nemcsak az orosz egyház, hanem Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciója, a kijevi Ruszban gyökerező orosz nemzeti tudat is komoly sérülést szenvedett a Kijevi Patriarkátus elvesztésével.  Pezsgőt bontani azonban még korai lenne Kijevben.  Ahhoz, hogy de facto létre is jöjjön az önálló ukrán egyház, meg kellene állapodniuk a Filaret vezette szakadároknak a Makarij vezette kisebb csoporttal, amire viszont egyelőre semmi sem utal. Az így létrejövő közös ukrán egyházat pedig el kellene majd ismernie az összes ortodox egyháznak, köztük az orosznak és a szerbnek is.  
Szerző
Témák
egyház Putyin

Cseh katonák sérültek meg Afganisztánban egy robbantásban

Publikálás dátuma
2018.10.18. 09:26
Cseh katona Afganisztánban, egy korábbi képen
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Augusztus elején a cseh hadsereg már elvesztett három katonát a közép-ázsiai országban. A merényletet a különleges erők állítólag megtorolták.
Öt járőröző cseh katona sebesült meg csütörtökön Afganisztánban, amikor harckocsijuk mellett robbanószerrel megrakott autó robbant fel - közölte a cseh hadsereg vezérkarának szóvivője. Az egyik cseh katona sebesülése súlyos, meg kellett műteni, de már nincs életveszélyben - tette hozzá. Lubomír Metnar védelmi miniszter a Twitteren megjelent bejegyzésében megköszönte a cseh katonák helytállását, és hangsúlyozta, hogy a hadsereg mindent megtesz gyors felépülésük érdekében. A terrorista támadásra Afganisztán keleti részén, a Bagram támaszpont közelében került sor. Bagram mellett egy korábbi, augusztus 5-én elkövetett öngyilkos robbanásos merényletben őrjáratban lévő három cseh katona vesztette életét, két afgán és egy amerikai katona pedig megsebesült. A Lidové Noviny című prágai napilap szerdán jelentette, hogy a cseh hadsereg különleges kommandója Afganisztánban megtalálta és megölte annak a helyi terrorista csoportnak az egyik tagját, aki részt vett a szövetséges NATO-katonák elleni, augusztus eleji robbanásos merénylet megszervezésében. Egy másik terroristát pedig a cseheknek sikerült őrizetbe venniük. Az újság szerint a már korábban lezajlott, aránylag széles körű cseh akció sikeréhez a NATO-szövetségesektől kapott információk is hozzájárultak. A kommandósok állítólag a morvaországi Prostejovban állomásozó 601. különleges katonai egység tagjai voltak. A közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) később azt közölte: bizalmas forrásokból úgy értesült, hogy az akciónak több halottja és sebesültje is volt. Hivatalosan az egyik értesülést sem erősítették meg, de nem is cáfolták. Néhány biztonsági szakértő bírálta az információk kiszivárogtatását és nyilvánosságra hozását, szerintük ez veszélyeztetheti az Afganisztánban szolgáló többi cseh katona biztonságát. Afganisztánban október elején összesen 346 cseh katona teljesített szolgálatot. Az augusztusi három áldozattal a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 28 katonáját veszítette el.