Kiszorultak a belvárosból a hajléktalanok

Publikálás dátuma
2018.10.18. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ugyan a szem előtt lévő közterületekről eltűntek a hajléktalan emberek, de a szállókon egyelőre nem ugrott meg az ellátottak száma – mondta a Népszavának Aknai Zoltán, a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálatot működtető Menhely Alapítvány igazgatója. Tájékoztatása szerint kedden a szokásosnál kicsivel többen jelentkeztek az éjjeli menedékhelyekre, ám szerdára ez a növekedés megtorpant. Diszpécserszolgálatuk is a „normális”, hétköznapi ügymenetnek megfelelő bejelentést kapott közterületen lévő hajléktalanokkal kapcsolatban.  
Mint arról lapunk több alkalommal is beszámolt: hétfőn hatályba léptek a közterületi hajléktalanságot tiltó szabályok, amelyek alapján a közterület "életvitelszerű használata" szabálysértésnek minősül. Ha az otthontalan a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja el az „elkövetés” helyszínét, nem megy hajléktalanszállóra, akkor szabálysértési őrizetbe vehetik, és végül akár elzárásra is büntethetik. Ha a hajléktalan odébb áll, de 90 napon belül negyedszer is felszólítják, akkor rögtön őrizetbe veszik, előállítják, ingóságait elveszik, „tárolhatatlan” holmijait megsemmisítik.
A rendőrség az első napokban 27 alkalommal figyelmeztetett hajléktalanokat, ugyanakkor a jelek szerint ez már elegendő volt arra, hogy a leginkább szem előtt lévő fővárosi közterületeket elhagyják a fedél nélküliek. A szállók kihasználtsága ugyanakkor nem ugrott meg, így feltehetően a  szokatlanul meleg őszi időben a kevésbé szem előtt lévő külső kerületekben, erdőkben húzzák meg magukat. A Blaha Lujza téren lévő hajléktalanok közül korábban többen is elmondták: a fővárosi központokból való kiszorításukkal csak romlanak az életkörülményeik, mert így nem tudnak a városközpontban munkát vállalni, ahol a fedél nélküliek jó része dolgozik.
- Több hely áll rendelkezésre a hajléktalan szállókon, mint amennyi hajléktalan ember van – legalábbis erre jutott a kormány, miután áttekintette az alaptörvény-módosítás után kialakult helyzetet. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfóján ugyanakkor hozzátette, nincs pontos szám arról, hány hajléktalan él Magyarországon. A kormány szerint 19 ezer hely van a szállókon, míg szakmai becslések szerint ennél jóval nagyobb, több tízezres nagyságrendű kört érint az otthontalanság.

Törvényt sértett, mert padon ült: bilincsben vitték el a gödöllői hajléktalan férfit

Egykor mérnökként dolgozott, ma az utcán él Gödöllőn, és a helyiek visznek ételt a végletekig legyengült férfinak– a 444.hu szerint ő szigorított szabálysértési törvény első áldozata. A portált Varga Zoltán, a hajléktalan ügyvédje kereste meg, aki elmondta, hogy védencét rendőrök vitték el kedden kora este a Kossuth Lajos utcáról. A járőrök megállapították, hogy a férfi hajléktalan életmódot folytat, amit nem is tagadott – azt viszont elutasította, hogy szállóra menjen. A rendőrök erre szabálysértési őrizetbe helyezték, ahonnan szerdán bilincsben a Gödöllői Járásbíróságra szállították. Teljes cikket itt olvashatja!

Témák
hajléktalanok

Csak Orbán nem támogatja a Néppárt esélyes csúcsjelöltjét

Publikálás dátuma
2018.10.18. 08:45

Fotó: AFP
Nyolc, néppárti vezetésű ország közül hét kormánypártja támogatja, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság új elnöke. Csak a Fidesz a kivétel.
Jelenleg Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a legesélyesebb arra, hogy jövőre átvegye Jean-Claude Juncker helyét az Európai Bizottság élén. A Politico beszámolója szerint az esélyét növeli, hogy levelet kapott hét tagállam néppárti vezetőitől, amiben támogatják, hogy ő legyen a legnagyobb európai pártszövetség jelöltje (brüsszeli zsargonban német szóval ezt úgy hívják: Spitzenkandidat, vagyis csúcsjelölt). Bulgária, Horvátország, Ciprus és Írország miniszterelnökétől, az osztrák kancellártól és a román elnök pártjától. Egyedül a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke nem fejezte ki nyíltan a támogatását. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban szintén azt mondta, szeretnék, ha Weber lenne a Bizottság következő elnöke, de azóta történt egy s más: például az EP elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét bíráló Sargentini-jelentést, amire az EPP egy jelentős részével együtt Weber is igennel szavazott. Weber szerdán is azt mondta: Magyarország nem folytathatja a tudomány és a civilek szabadsága elleni támadásokat, és a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.  Orbán régóta elutasítja a Spitzenkandidat módszer alkalmazását, ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnökét továbbra is a tagállamok vezetői jelöljék, ne az EP-választás eredményétől függjön a jelölt személye. Az EU-szerződés egyébként ezt így is rendeli, korábban a tagállamok csak megengedték, hogy a nemzeti választásokhoz hasonló módszerrel jelöljék ki a legfontosabb európai tisztviselőt – illetve van ebben kényszer is: az EP valószínűleg nem lenne hajlandó olyan személyt jóváhagyni, aki nem a választások eredményeként lesz jelölt.  A magyar kormányfő annyiban nehéz helyzetben van, hogy Weber főbb kihívói mind keményebbek a magyar ügyben: a szintén néppárti Alexander Stubb korábbi finn miniszterelnök például úgy fogalmazott: "Ha tartod magad az értékeinkhez, tag maradhatsz, ha nem, akkor fel is út, le is út. El kell kezdenünk egy őszinte párbeszédet, amelynek a végén a Fideszt vagy kitesszük az EPP-ből, vagy velünk marad. Javasolni fogom, hogy a tárgyalási folyamat végén a Fidesz írásos nyilatkozatban vállalja, hogy magáénak vallja az értékeinkhez, és ezt a nyilatkozatot írja alá Orbán Viktor”.  
Szerző

Kétharmad van a kormány ellen lakástakarék-ügyben

Publikálás dátuma
2018.10.18. 08:41
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
Alig tíz százalék ugrott be a Fidesz érvelésének, mi szerint luxusra herdálták el az emberek a lakástakarékot, és ezért kell eltörölni a rendszert. A Ténygyár felméréséből az is kiderült: a szüléshez kötött csok népszerűsége messze elmarad a lakástakaréké mögött.
Indokoltnak látta a lakástakarékok állami támogatását a túlnyomó többség, és a lakástakarék-pénztári konstrukciót sokkal jobban szeretik a CSOK-nál - ezek a fő megállapításai annak a reprezentatív kutatásnak, amelyet a Ténygyár végzett a Pulzus kutatási applikációval a lakástakarék-pénztárak beszántásának napján, és amit a 24.hu szemléz.
A megkérdezettek közel fele válaszolta azt, hogy vagy neki vagy a családjában valakinek van lakástakarék-pénztári megtakarítása. A teljes lakosságnak egyébként közel hatoda fizetett a lakáskasszák valamelyikébe, az elmúlt 22 évben körülbelül 4 millió szerződés született, a konstrukció tehát igen népszerű volt.

A lakáskasszák eltörlésének kormányzati indoklásával pedig nem ért egyet a megkérdezettek több mint kétharmada.

A kormány szerint azért kellett az állami támogatást eltörölni, mert abból "egyesek" medencéket és más luxus-költéseket finanszíroztak, miközben a szolgáltatók is "extraprofithoz" jutottak.
Az ellenérvek szerint a 60-70 milliárd forint támogatás mellett évente legalább 20 ezer ember lakhatását segítette a rendszer, és - minthogy önrész nélkül hitelt sem lehet felvenni - sokaknak az egyetlen lehetőséget jelentette egy majdani saját ingatlan megvásárlására.
A kormányzati megszólalók a lakáskasszákat rendre a CSOK-kal vetették össze, Gulyás Gergely szerint például a családi otthonteremtési kedvezménnyel három év alatt több lakás épült, mint tíz év alatt a lakáskasszával. Ezért ez utóbbi, szüléshez kötött támogatást tervezik bővíteni. Ám a Ténygyár kutatása szerint

sokkal többen vannak azok, akik a lakástakarék-pénztári megoldást hatékonyabbnak látják a CSOK-nál.

Szerző