Noha az oktatási kormányzat szerint sem a tanulók, sem pedig a tanárok nincsenek agyonterhelve a magyar iskolákban, az érintettek pont az ellenkezőjét érzik – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai fórumán, ahol pedagógusok, szülők, diákok számoltak be az idei tanév első hónapjának tapasztalatairól.
– Napi 8-9 órát ülünk az iskolában, aztán haza megyünk, házi feladatok írunk, készülünk a következő napra. Ez így egy kicsit sok – mondta Rajna Réka gimnazista, a Független Diákparlament tagja. Ezt Hagymásy Soma, az Országos Diákparlament képviselője is megerősítette, hozzátéve: a tanárok legtöbbször csak ledarálják a tananyagot, azzal kevésbé foglalkoznak, abból mennyit értenek meg a diákok. A tudásanyag egy részének ráadásul semmi értelme nincs, a diákok szerint egyedül a nyelvi óráknak van gyakorlati hasznuk.
Ravasz Ágnes általános iskolai tanár arról beszélt: az ő iskolájában a pedagógusok próbálják meghúzni a tananyagot, amennyire csak tudják. Elismerte: egy tanév alatt lehetetlenség megtanítani mindent, ami a kerettantervben elő van írva. – A diákokkal együtt próbálunk túlélni – fogalmazott. Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint ami ma az iskolákban történik, az minden tekintetben kizsákmányolás. Farkas Gábor pszichopedagógus elmesélte: egy kollégájának heti hat túlórája van, ami olyan, mintha plusz egy napot dolgozna. A túlórát pedig nem fizetik ki neki.
A túlórák növekvő száma a tanárhiányra hívja fel a figyelmet: bár az a kormány és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ szerint is csak kitaláció, az iskolahasználók ezt is másként látják.
Rajna Réka felidézte, az iskolájában két hónapig nem volt franciatanár, így két hónapig nem volt franciaóra sem. A PDSZ becslései szerint egy olyan iskolában, ahol optimális esetben 100 tanárnak kellene dolgoznia, csak 65-70-en oktatnak. A szakszervezet nemrég petíciót is indított a helyzet rendezése érdekében. Meglepve tapasztalták: az aláírók egyharmada anonimitást kért. Vagyis a fáradtság mellett a félelemérzet is egyre erősebb a tanárokban.
