Volner levette a fedőt a Jobbik fortyogó fazekáról

Publikálás dátuma
2018.10.18 07:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A távozó alelnök nem lesz ellenére, ha kínos információk kerülnek ki a Jobbikról.
Teljesen kizárt, hogy az önkormányzati választásokon valamelyik jelölt neve mögött a Jobbik logója együtt szerepeljen a DK-val vagy az MSZP-vel – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, a Jobbik kommunikációs igazgatója. Előzőleg Volner János, aki az elnökség feloszlatását és új tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte, legfőbb kifogásként említette, hogy a Jobbik szerinte szövetségre készül lépni a „balliberális” erőkkel. Miután kizárták a parlamenti frakcióból, nem sok kétség fért ahhoz, hogy a pártban sem lehet maradása. Volner elébe ment az eseményeknek, és maga jelentette be kilépését. Vele tart két másik jobbikos politikus, Apáti István és Fülöp Erik is. Parlamenti mandátumát egyikük sem adja vissza. A kilépését bejelentő tájékoztatón Volner elismételte, hogy a Jobbik vállalhatatlannak tartott „balliberális fordulatot” hajtott végre. Pedig a maga részéről ő igyekezett megfékezni a „legtöbb őrültséget, balra tolódást, amit Vona Gábor elkövetett”. Volner csalódott a Jobbik új elnökében, a „szkinhed múlttal rendelkező” Sneider Tamásban is. Úgy nem lehet nemzeti ügyeket képviselni, hogy „időközi választásokon segítünk Gyurcsány Ferenc pártjának nyerni”. Szabó Gábor pártigazgató hozta nyilvánosságra azt az elnökségi határozatot, amely szerint a Jobbik a DK-val és MSZP-vel „önkormányzati szinten sem tartja elképzelhetőnek” az összefogást. Volner, amikor erről kérdeztük, kijelentette: a gyakorlat mást mutat, „brutális a különbség” a Jobbik hivatalosan meghirdetett politikája és a valóság között. Volner János elpanaszolta, hogy a Jobbik egész „trollfalkát” állított rá, nemtelen kampány folyik ellene. A Jobbik szerint éppen ő kezdte a sárdobálást. Kétségtelen, hogy Volner is hajlamos elveszíteni higgadtságát. Bana Tibor jobbikos alelnököt például az „elnökség kávéfőző kislányának” minősítette. Érdekes ugyanakkor: Volner mindmáig nem nevezte meg, hogy a Jobbik vezetői közül szerinte ki szeretett volna az LMP-vel közös listát állítani az EP-választásra. Kérdésünkre is csupán annyit közölt, hogy később majd elmondja. Szabó Gábor ezzel szemben – Sneider Tamáshoz hasonlóan – nemrég azt nyilatkozta a Népszavának: a Jobbik vezető testületeiben a közös lista „sem konkrét javaslatként, sem ötletként nem merült fel”. A háborúskodásnak nem látszik a vége. Volner János arról is beszélt, hogy „sok szenny gyűlt össze” a Jobbikban, a fortyogó fazékon hónapokon keresztül ő tartotta rajta a fedőt. Most azonban levette ezt a bizonyos fedőt. Ami annyi jelent: nem fogja megakadályozni, hogy „pénzügyi, politikai és egyéb információk” nyilvánosságra kerüljenek a Jobbikról. Bár Volner egyelőre „ködösen” látja, hol folytatja kilépő társaival, a Jobbikban mérget vennének rá: csupán idő kérdése, és a három távozó csatlakozik a pártszakadás után létrejött, Toroczkai László vezetésével működő Mi Hazánk Mozgalomhoz. A Jobbikból tavasszal kizárt Dúró Dóra személyében ennek a formációnak már van egy parlamenti képviselője. Jobbikosok nemrég megbízható értesüléseikre hivatkozva állították: Kövér László házelnök és Dúró Dóra személyesen egyeztetett a házszabály módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy a parlamenti választások idején nem létező Mi Hazánknak saját frakciója legyen az Országgyűlésben. Ehhez már csak arra lenne szükség, hogy négyük mellé még egy képviselő átcsábításával létszámuk elérje az öt főt. Kövér és Dúró egyaránt valótlannak nevezte az állítást. A jobbikosok annyiban finomítottak, hogy az egyeztetésen nem a házelnök, hanem egyik munkatársa vett részt, ám a lényegen ez nem változtat: szerintük már folynak a törvényi előkészületek. Kuszálja a helyzetet, hogy Volner János az ATV-ben elmondta, ha a kormánypártok meg is szavaznák a házszabály módosítását az új frakcióról, akkor sem ülne be abba. Dúró Dóra viszont nem ennyire elutasító. Ahogyan azt nemrég kérdésünkre kifejtette: „sokkal több forráshoz és felszólalási lehetőséghez jutnánk, ha a házszabály lehetővé tenné, akkor természetesen lenne frakciónk”.
Frissítve: 2018.10.18 07:30

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26