Orbánék gondoskodásnak hívják a leépítést

Publikálás dátuma
2018.10.18. 06:00

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nincs magyarázat, miért küld el a kormány sok ezer államigazgatásban kipróbált szakembert, ha a feladataik nem szűnnek meg. A dolgozók nevetségesnek tartják a megmentésükre összeírt terveket.
A hónapokkal ezelőtt bejelentett őszi kirúgások miatt a közszféra központi intézményeiben dolgozók körében teljes a bizonytalanság. A munkatársak csak erről beszélnek, méregetik egymást: ki marad, ki megy. Senki, a szakszervezeti vezetők sem kaptak részletes információt a kormány bürokráciacsökkentő terveiről, de a dolgozók tudták, hogy a velük szomszédos irodákban négy változatot dolgoznak ki helyi vezetőik a kirúgásra ítélt munkatársakról. A bizonytalanság miatt tömegesen menekülő dolgozók és a hónapok óta tartó létszámstop miatt sok helyen az eredeti létszám fele, kétharmada végzi már ma is a munkát, mégis további embereket kell elküldeniük. A Népszava információi szerint a legelkeserítőbb helyzetben az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozói vannak, ahol összesen 2800 státuszt szüntetnek meg, ebből ezret a minisztérium apparátusában. Úgy tudjuk azonban, ez nem jelenti azt, hogy ennyi ember veszíti el a munkáját januártól, elsősorban a már most is betöltetlen helyeket szüntetik meg, és a nyugdíjas korú munkatársakat küldik el nyugállományba. A Külgazdasági- és Külügyminisztériumban pedig azt közölték több dolgozóval, hogy megszűnik a munkaviszonyuk, de továbbra is a minisztériumban dolgozhatnak, ha munkaviszony-létesítési kérelmet adnak be a KKM Oktatási és Rekreációs Kft.-hez.

A „Karrier Híd Programnak” nevezett kormányhatározati javaslat a tervek hátterére változatlanul nem ad magyarázatot, csak azokat az ötleteket sorolja, hogy mit tenne a kormány az utcára küldött munkatársak „megmentésére”. Az Indexen tegnap megszellőztetett terv azt vetíti előre, hogy nincsenek biztonságban a minisztériumok és központi hivatalok, háttérintézmények 60 évet betöltött dolgozói sem. Az őket újra foglalkoztató munkahelyek szociális hozzájárulási adó kedvezményt kapnának. Az elküldött dolgozók állítólag egy igazolást vihetnek, amivel a következő munkahely automatikusan érvényesítheti a kedvezményt.  Csakhogy, aki próbált munkát találni magának ebben a korosztályban, az pontosan tudja, hogy lehetetlen vállalkozás a végzettségének és korábbi munkájának megfelelő szintű újabb állást találni. Ugyanez a helyzet a programcsomag már korábban kiszivárgott átképzési terveivel is. Főként szociális és egészségügyi hiányszakmákra, például kisgyermeknevelővé, óvodai dajkává, gyógypedagógiai segítővé, családsegítővé, gyermekvédelmi ügyintézővé, ápolóvá, terápiás munkássá, műtőssegéddé, vagy segédkönyvtárossá képeznének át jogászokat, közgazdászokat, államigazgatási szakembereket egyéves OKJ-s képzések keretében.
A terület szakszervezeti vezetői teljesen irreálisnak tartják az elképzelést, több dolgozó is is inkább a nevetséges szót használta. A csomag azt is tartalmazza, hogy 500 elküldött szakember majd vállalkozásba kezd, amit hitellel támogat az állam, de nem tudni, mire alapozzák, hogy tömegek akarnak céget alapítani a hobbijukra. A legtöbb kirúgott dolgozót mégis a versenyszférába irányítaná a kormány. Uniós forrásokat használnának fel olyan munkaerőpiaci képzésekre, mint például életrajz- és motivációs levélírás, karriertervezés.
Arra az előterjesztés semmilyen magyarázatot nem ad, hogy mi indokolja a létszámleépítést, pontosan milyen alapon választják ki azokat, akiknek a munkájára a továbbiakban nem lesz szükség, valóban felesleges-e, vagy mással kiváltható a megszűnő munkahely feladata és mi a garancia arra, hogy a kormányzati ciklus további időszakában nem duzzad fel újból a létszám, ahogyan azt az utóbbi évtizedek számtalan hasonló terve esetében is előfordult.
A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kedden szövetségi tanács ülést tartott, ahol minden szakma képviselője kétségbeejtő állapotokról számolt be – tájékoztatta a Népszavát Földiák András elnök. Mindenki fél a minisztériumokban és a központi háttérintézményekben, legyen szó adószakemberről, statisztikusról vagy nemzetbiztonsági szakértőről – jellemezte a hangulatot Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke. Elmondása szerint az utóbbi hetekben nagyon sok nem szakszervezeti tag is hozzájuk, pontosabban a jogsegélyszolgálatukhoz fordult, hogy megtudják, milyen jogaik vannak, ha rákerülnek a kirúgási listára. Az elnök szerint az előző évtizedekben lezajlott leépítéseknél a szakszervezet bevonásával született egy megállapodás, most azonban még annyit sem válaszolt a kancellária az előírt 30 napon belül a leveleikre, hogy elnézést, majd küldünk érdemi választ is. Minden információtól elzárták az érdekvédőket. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) vezetője elképesztőnek tartja, hogy még a leépítésben érintett hivatalok listáját sem adta meg a kormány.

Ahol tudnak, trükköznek

A létszámcsökkentésre ítélt hivatalok keresik az utakat, hogy a lehető legkevesebb aktív dolgozótól kelljen megválniuk. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban például információink szerint a múlt héten a dolgozók egy csoportját – jellemzően azokat, akik a minisztérium mint szervezet működéséért felelősek, adminisztratív vonalon dolgoznak, gondnokok, csomagolók, karbantartók – összehívták a klubhelyiségbe, ahol egy államtitkár egyszerűen közölte velük, hogy holnaptól megszűnik a munkaviszonyuk. Viszont van egy lehetőségük továbbra is a minisztériumban dolgozni, ha munkaviszony-létesítési kérelmet adnak be a KKM Oktatási és Rekreációs Kft.-hez. Ez a minisztérium saját háttércége, ami rendezvények-, oktatási programok, tanfolyamok, rekreációs programok, csapatépítő tréningek szervezésével foglalkozik. Itt három hónapos próbaidővel létesíthetnek új munkaviszonyt, nyilván már nem köztisztviselőként. Úgy tudjuk, a minisztérium üzemeltetésében résztvevő minden munkavállalót ilyen választás elé állították, „néhány csókos kivételével” - mint egy forrásunk fogalmazott. Egy kiskaput azért nyitva hagytak a döbbent dolgozóknak, bárki pályázhat külszolgálatra. Igaz, ez valószínűleg az érintettek töredékének jelent reális lehetőséget, de így papíron akár több száz státuszt is meg lehet szüntetni. A külügyes létszámleépítéseket egyébként többen is kritizálták lapunknak, volt, aki azt mondta, nem sok szakmaiságot lehet felfedezni a döntésekben. „A politikai lojalitás nagyon fontos szempont” - mondta egy forrásunk.  - KÓSA ANDRÁS

Sok helyen a legalacsonyabb kategóriában tartják a dolgozók értékelését
Fotó: Népszava

Választási kényszer: vízdíj vagy nyelvvizsga?

- Évek óta borzalmas a hangulat, amióta először meglebegtették, hogy tömeges leépítés várható a közszférában, mindenki attól retteg, mikor következik be – mondta a Népszavának az egyik központi hivatal dél-dunántúli dolgozója, aki évtizedek óta dolgozik a „cégnél”. És persze ehhez jön még a nevetséges fizetés, illetve a megalázó teljesítményértékelési rendszer. Utóbbi a szakember szerint egyáltalán nem tükrözi a valós munka nívóját, ugyanis nem az elvégzett munka minősége alapján sorolják kategóriákba a dolgozókat, hanem a meglévő anyagi források, egészen pontosan azok hiánya számítanak. - A beosztottak tudják, száz százalékot senki sem teljesíthet, mert nincs rá pénz, hogy a fizetésekben is látszódjon, ha valaki jobban dolgozik – magyarázta a szakember dolgozója. – A többséget időtlen idők óta a legalacsonyabb kategóriában, a C-ben tartják, s hiába van félévente teljesítményértékelés, szinte szóról szóra ugyanaz szerepel benne, mint korábban. El lehet képzelni, ez milyen motivációt jelent. Kitörési lehetőség tehát nincs, ahogyan az elmúlt tíz évben béremelést sem kaptak az alkalmazottak, így középfokú végzettséggel 140 ezer forintot lehet keresni havonta. - Húsz éve még normálisan meg voltunk fizetve – jegyezte meg informátorunk. – Ha mai árakon számolok, nagyjából 220-250 ezer forint nettónak felelt meg a bérünk, s ehhez normális cafetéria is társult, volt olyan időszak, amikor 700 ezer forintot kaptunk évente. Most 200 ezer jár. Egyedül nevelem a gyerekemet, aki az egyetemi felvételije miatt nyelvvizsgázni szeretne. Csakhogy a fizetésemből egyszerűen nem tudtam kigazdálkodni az árát, így el kellett döntenem, a vízdíjat fizetem be vagy a vizsga költségét. Végül szégyenszemre segélyt kellett kérnem. Mindehhez komoly munkamegterhelés járul, az igazgatóságokon a kelleténél sokkal kevesebben dolgoznak, s nyáron, amikor a napi, heti és negyedéves adatok mellett az évesek is megérkeznek, a hivatal dolgozói egyszerre több ember munkáját kénytelenek elvégezni. Ennek ellenére a beosztott dolgozók még az alacsony fizetéssel járó állásukat is féltik, mert a régióban a versenyszférában meglehetősen nehéz elhelyezkedni, főleg az ötven év felettieknek. - Senki sem tudja, milyen szempontok alapján dől el, kit rúgnak ki, s ki maradhat – állította a neve letitkolását kérő alkalmazott. – Állítólag a teljesítményértékelés mellett az egészségügyi és szociális állapot is számít, és az osztályvezetők tesznek javaslatot az elbocsátandókról. Csakhogy az én közvetlen főnököm például egy másik városban dolgozik, a főosztályvezetőm pedig Győrben, vagyis nincs napi nexus köztünk. Hiába a legjobb a minősítésem a kollégák közül, egyáltalán nem biztos, hogy nem kerülök rá a listára. És akkor nem az lesz a legnagyobb gondom, hogy víz- vagy nyelvvizsgadíjat fizessek, hanem, hogy mit eszünk a következő nap. - Vas András

Lakástakarék helyett: 17 milliárdért épülhet az új Bozsik-stadion

Publikálás dátuma
2018.10.17. 21:28
Bozsik Stadion - illusztráció
Fotó: Népszava
Kiemelt ügy lesz a kispesti stadion építése, a következő két évben milliárdokat ölnek a Honvéd nyolcezer fősre tervezett új komplexumába. És ezzel is Orbán-közeli vállalkozók járnak jól.
A foci mindenek felett – ezt üzeni a szerdai Magyar Közlönyben megjelent két kormányrendelet: egyikük kiemelt üggyé teszi a Kispestre tervezett Bozsik József-stadion építését – ez azt jelenti, hogy az építkezéshez szükséges telekügyletek akkor is rendezettnek számítanak, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.
A másik határozat pedig rögzíti, hogy mennyibe kerül majd a 8000 fő befogadására alkalmas fedett, UEFA 4. kategóriájú stadion: a felső összeghatár szerint összesen 16,98 milliárd forintot költhetnek rá, ebből 12 789 100 000 forintot jövőre, 4 199 600 000 forintot pedig 2020-ban kell biztosítson a Miniszterelnökséget vezető miniszter, vagyis Gulyás Gergely.
Nemzeti Sport már napokkal előre jelezte az örömhírt, hogy hamarosan kezdődhet a stadionépítés: cikkükben arra is kitértek, hogy kik nyerték el az erre kiírt közbeszerzési tendert – magyarán, kik járnak jól az állami megbízással. 
Talán senki sem lepődik meg azon, hogy a Felcsúton is szorgoskodó Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. építheti fel a klub új stadionját. Előbbit céget Végh Gábor vezeti, aki közös VIP-páholyból nézhetett meccset Orbánnal, utóbbi pedig a győri Paár Attila érdekeltsége, aki korábban Tiborcz István üzlettársa volt, és vállalkozása hasít az állami beruházásokon.
Miközben a stadionépítésre láthatólag van tervezett költségvetési forrás, a százezrek számára öngondoskodást jelentő lakástakarék-pénztárt egyetlen nap alatt kivégezte a kormány, mivel sajnálták rá az állami támogatást. A megtakarítási forma eltörlését kezdeményező fideszes Bánki Erik javaslatában azzal is indokolta az állami forráskivonást, hogy az ltp-t sokan nem építkezésre, hanem felújításra vették fel,
és volt olyan, aki szaunát épített az állami fedezetből.

Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 21:39

"Ha tartod magad az értékeinkhez, tag maradhatsz, ha nem, akkor fel is út, le is út"

Publikálás dátuma
2018.10.17. 20:42

Fotó: EPP
Sem a Fidesz kizárása, sem a felfüggesztése nem került szóba az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó állam- és kormányfők szerdai brüsszeli találkozóján. Az uniós csúcs kezdete előtt tanácskozó vezetők mintegy fél órát szenteltek a konzervatív, kereszténydemokrata pártcsalád és a Fidesz kapcsolatainak. Ez volt a második alkalom, hogy az EPP-hez tartozó politikusok napirendre tűzték a témát. A lapunknak nyilatkozó résztvevők szerint az eszmecserén minden felszólaló a párbeszéd szükségességét hangoztatta. Egy magasrangú politikus szerint a mintegy félórás vita végén felszólaló Orbán Viktor készségét mutatta a dialógusra az Európai Bizottsággal azokban az ügyekben, amelyek az EPP-ben is aggodalmakat keltenek. Ezek elsősorban a CEU-val és a civil szervezetekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások. Úgy tűnik, hogy ez egyelőre megnyugtatta a néppártban forrongó kedélyeket.
Kemény vita volt — válaszolta kérdésünkre Jirí Katainen, az Európai Bizottság távozó alelnöke, míg az EPP egyik vezető tisztségviselője úgy vélte, hogy a magyar kormányfő nyitottabb és konstruktívabb volt, mint Strasbourgban, az Európai Parlament legutóbbi ülésén, amikor a Sargentini-jelentésről vitázott a testület. Joseph Daul, az EPP elnöke a csúcsot megelőző sajtótájékoztatóján leszögezte: egyelőre egyetlen tagpárt sem vetette fel hivatalosan a Fidesz kizárását a pártcsaládból. Ugyanakkor leszögezte, hogy a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a tanszabadság, az emberi jogok tisztelete és a szabad civil társadalom az EPP és az Európai Unió alapját képezik. - Ezekből az alapvető értékekből nem engedünk, politikai hovatartozástól függetlenül — hangsúlyozta. Az EPP két vezető jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára — a német Manfred Weber és a finn Alexander Stubb — más-más hangsúllyal ugyan, de a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a tanácskozás előtt tett nyilatkozataikban. Manfred Weber, a néppárt európai parlamenti frakcióvezetője megismételte: Magyarország nem folytathatja a tudomány és a civilek szabadsága elleni támadásokat. - A párbeszéd embere vagyok, Európában csak úgy tudjuk megoldani a problémáinkat, ha tárgyalunk egymással — közölte. Az ex-kormányfő Alexander Stubb ennél keményebben fogalmazott: "Ha tartod magad az értékeinkhez, tag maradhatsz, ha nem, akkor fel is út, le is út. El kell kezdenünk egy őszinte párbeszédet, amelynek a végén a Fideszt vagy kitesszük az EPP-ből, vagy velünk marad. Javasolni fogom, hogy a tárgyalási folyamat végén a Fidesz írásos nyilatkozatban vállalja, hogy magáénak vallja az értékeinkhez, és ezt a nyilatkozatot írja alá Orbán Viktor”. Az EPP-csúcsra érkező magyar miniszterelnök csak annyit válaszolt a Fidesz és az EPP konfliktusát firtató újságírói kérdésre, hogy “a néppárt mi vagyunk”.
Frissítve: 2018.10.17. 21:50