Orbánék gondoskodásnak hívják a leépítést

Publikálás dátuma
2018.10.18 06:00

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Nincs magyarázat, miért küld el a kormány sok ezer államigazgatásban kipróbált szakembert, ha a feladataik nem szűnnek meg. A dolgozók nevetségesnek tartják a megmentésükre összeírt terveket.
A hónapokkal ezelőtt bejelentett őszi kirúgások miatt a közszféra központi intézményeiben dolgozók körében teljes a bizonytalanság. A munkatársak csak erről beszélnek, méregetik egymást: ki marad, ki megy. Senki, a szakszervezeti vezetők sem kaptak részletes információt a kormány bürokráciacsökkentő terveiről, de a dolgozók tudták, hogy a velük szomszédos irodákban négy változatot dolgoznak ki helyi vezetőik a kirúgásra ítélt munkatársakról. A bizonytalanság miatt tömegesen menekülő dolgozók és a hónapok óta tartó létszámstop miatt sok helyen az eredeti létszám fele, kétharmada végzi már ma is a munkát, mégis további embereket kell elküldeniük. A Népszava információi szerint a legelkeserítőbb helyzetben az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozói vannak, ahol összesen 2800 státuszt szüntetnek meg, ebből ezret a minisztérium apparátusában. Úgy tudjuk azonban, ez nem jelenti azt, hogy ennyi ember veszíti el a munkáját januártól, elsősorban a már most is betöltetlen helyeket szüntetik meg, és a nyugdíjas korú munkatársakat küldik el nyugállományba. A Külgazdasági- és Külügyminisztériumban pedig azt közölték több dolgozóval, hogy megszűnik a munkaviszonyuk, de továbbra is a minisztériumban dolgozhatnak, ha munkaviszony-létesítési kérelmet adnak be a KKM Oktatási és Rekreációs Kft.-hez.

A „Karrier Híd Programnak” nevezett kormányhatározati javaslat a tervek hátterére változatlanul nem ad magyarázatot, csak azokat az ötleteket sorolja, hogy mit tenne a kormány az utcára küldött munkatársak „megmentésére”. Az Indexen tegnap megszellőztetett terv azt vetíti előre, hogy nincsenek biztonságban a minisztériumok és központi hivatalok, háttérintézmények 60 évet betöltött dolgozói sem. Az őket újra foglalkoztató munkahelyek szociális hozzájárulási adó kedvezményt kapnának. Az elküldött dolgozók állítólag egy igazolást vihetnek, amivel a következő munkahely automatikusan érvényesítheti a kedvezményt.  Csakhogy, aki próbált munkát találni magának ebben a korosztályban, az pontosan tudja, hogy lehetetlen vállalkozás a végzettségének és korábbi munkájának megfelelő szintű újabb állást találni. Ugyanez a helyzet a programcsomag már korábban kiszivárgott átképzési terveivel is. Főként szociális és egészségügyi hiányszakmákra, például kisgyermeknevelővé, óvodai dajkává, gyógypedagógiai segítővé, családsegítővé, gyermekvédelmi ügyintézővé, ápolóvá, terápiás munkássá, műtőssegéddé, vagy segédkönyvtárossá képeznének át jogászokat, közgazdászokat, államigazgatási szakembereket egyéves OKJ-s képzések keretében.
A terület szakszervezeti vezetői teljesen irreálisnak tartják az elképzelést, több dolgozó is is inkább a nevetséges szót használta. A csomag azt is tartalmazza, hogy 500 elküldött szakember majd vállalkozásba kezd, amit hitellel támogat az állam, de nem tudni, mire alapozzák, hogy tömegek akarnak céget alapítani a hobbijukra. A legtöbb kirúgott dolgozót mégis a versenyszférába irányítaná a kormány. Uniós forrásokat használnának fel olyan munkaerőpiaci képzésekre, mint például életrajz- és motivációs levélírás, karriertervezés.
Arra az előterjesztés semmilyen magyarázatot nem ad, hogy mi indokolja a létszámleépítést, pontosan milyen alapon választják ki azokat, akiknek a munkájára a továbbiakban nem lesz szükség, valóban felesleges-e, vagy mással kiváltható a megszűnő munkahely feladata és mi a garancia arra, hogy a kormányzati ciklus további időszakában nem duzzad fel újból a létszám, ahogyan azt az utóbbi évtizedek számtalan hasonló terve esetében is előfordult.
A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kedden szövetségi tanács ülést tartott, ahol minden szakma képviselője kétségbeejtő állapotokról számolt be – tájékoztatta a Népszavát Földiák András elnök. Mindenki fél a minisztériumokban és a központi háttérintézményekben, legyen szó adószakemberről, statisztikusról vagy nemzetbiztonsági szakértőről – jellemezte a hangulatot Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke. Elmondása szerint az utóbbi hetekben nagyon sok nem szakszervezeti tag is hozzájuk, pontosabban a jogsegélyszolgálatukhoz fordult, hogy megtudják, milyen jogaik vannak, ha rákerülnek a kirúgási listára. Az elnök szerint az előző évtizedekben lezajlott leépítéseknél a szakszervezet bevonásával született egy megállapodás, most azonban még annyit sem válaszolt a kancellária az előírt 30 napon belül a leveleikre, hogy elnézést, majd küldünk érdemi választ is. Minden információtól elzárták az érdekvédőket. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) vezetője elképesztőnek tartja, hogy még a leépítésben érintett hivatalok listáját sem adta meg a kormány.

Ahol tudnak, trükköznek

A létszámcsökkentésre ítélt hivatalok keresik az utakat, hogy a lehető legkevesebb aktív dolgozótól kelljen megválniuk. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban például információink szerint a múlt héten a dolgozók egy csoportját – jellemzően azokat, akik a minisztérium mint szervezet működéséért felelősek, adminisztratív vonalon dolgoznak, gondnokok, csomagolók, karbantartók – összehívták a klubhelyiségbe, ahol egy államtitkár egyszerűen közölte velük, hogy holnaptól megszűnik a munkaviszonyuk. Viszont van egy lehetőségük továbbra is a minisztériumban dolgozni, ha munkaviszony-létesítési kérelmet adnak be a KKM Oktatási és Rekreációs Kft.-hez. Ez a minisztérium saját háttércége, ami rendezvények-, oktatási programok, tanfolyamok, rekreációs programok, csapatépítő tréningek szervezésével foglalkozik. Itt három hónapos próbaidővel létesíthetnek új munkaviszonyt, nyilván már nem köztisztviselőként. Úgy tudjuk, a minisztérium üzemeltetésében résztvevő minden munkavállalót ilyen választás elé állították, „néhány csókos kivételével” - mint egy forrásunk fogalmazott. Egy kiskaput azért nyitva hagytak a döbbent dolgozóknak, bárki pályázhat külszolgálatra. Igaz, ez valószínűleg az érintettek töredékének jelent reális lehetőséget, de így papíron akár több száz státuszt is meg lehet szüntetni. A külügyes létszámleépítéseket egyébként többen is kritizálták lapunknak, volt, aki azt mondta, nem sok szakmaiságot lehet felfedezni a döntésekben. „A politikai lojalitás nagyon fontos szempont” - mondta egy forrásunk.  - KÓSA ANDRÁS

Választási kényszer: vízdíj vagy nyelvvizsga?

- Évek óta borzalmas a hangulat, amióta először meglebegtették, hogy tömeges leépítés várható a közszférában, mindenki attól retteg, mikor következik be – mondta a Népszavának az egyik központi hivatal dél-dunántúli dolgozója, aki évtizedek óta dolgozik a „cégnél”. És persze ehhez jön még a nevetséges fizetés, illetve a megalázó teljesítményértékelési rendszer. Utóbbi a szakember szerint egyáltalán nem tükrözi a valós munka nívóját, ugyanis nem az elvégzett munka minősége alapján sorolják kategóriákba a dolgozókat, hanem a meglévő anyagi források, egészen pontosan azok hiánya számítanak. - A beosztottak tudják, száz százalékot senki sem teljesíthet, mert nincs rá pénz, hogy a fizetésekben is látszódjon, ha valaki jobban dolgozik – magyarázta a szakember dolgozója. – A többséget időtlen idők óta a legalacsonyabb kategóriában, a C-ben tartják, s hiába van félévente teljesítményértékelés, szinte szóról szóra ugyanaz szerepel benne, mint korábban. El lehet képzelni, ez milyen motivációt jelent. Kitörési lehetőség tehát nincs, ahogyan az elmúlt tíz évben béremelést sem kaptak az alkalmazottak, így középfokú végzettséggel 140 ezer forintot lehet keresni havonta. - Húsz éve még normálisan meg voltunk fizetve – jegyezte meg informátorunk. – Ha mai árakon számolok, nagyjából 220-250 ezer forint nettónak felelt meg a bérünk, s ehhez normális cafetéria is társult, volt olyan időszak, amikor 700 ezer forintot kaptunk évente. Most 200 ezer jár. Egyedül nevelem a gyerekemet, aki az egyetemi felvételije miatt nyelvvizsgázni szeretne. Csakhogy a fizetésemből egyszerűen nem tudtam kigazdálkodni az árát, így el kellett döntenem, a vízdíjat fizetem be vagy a vizsga költségét. Végül szégyenszemre segélyt kellett kérnem. Mindehhez komoly munkamegterhelés járul, az igazgatóságokon a kelleténél sokkal kevesebben dolgoznak, s nyáron, amikor a napi, heti és negyedéves adatok mellett az évesek is megérkeznek, a hivatal dolgozói egyszerre több ember munkáját kénytelenek elvégezni. Ennek ellenére a beosztott dolgozók még az alacsony fizetéssel járó állásukat is féltik, mert a régióban a versenyszférában meglehetősen nehéz elhelyezkedni, főleg az ötven év felettieknek. - Senki sem tudja, milyen szempontok alapján dől el, kit rúgnak ki, s ki maradhat – állította a neve letitkolását kérő alkalmazott. – Állítólag a teljesítményértékelés mellett az egészségügyi és szociális állapot is számít, és az osztályvezetők tesznek javaslatot az elbocsátandókról. Csakhogy az én közvetlen főnököm például egy másik városban dolgozik, a főosztályvezetőm pedig Győrben, vagyis nincs napi nexus köztünk. Hiába a legjobb a minősítésem a kollégák közül, egyáltalán nem biztos, hogy nem kerülök rá a listára. És akkor nem az lesz a legnagyobb gondom, hogy víz- vagy nyelvvizsgadíjat fizessek, hanem, hogy mit eszünk a következő nap. - Vas András
2018.10.18 06:00
Frissítve: 2018.10.18 06:00

Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői

Publikálás dátuma
2018.11.16 10:20

Fotó: / Kállai Márton
Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.
2017 januárjában tisztázatlan körülmények között meghalt Ghaith Pharaon, a világ korrupt politikusainak, diktátorainak, terrorrostáinak és maffiavezéreinek FBI-körözés alatt álló pénzmosója, Orbán Viktor bizalmasa, aki néhány hónappal korábban megvásárolta az Orbán-család Cinege utcai házával szemközti villát. A rovott múltú, az árnyékvilágból ujjlenyomatok nélkül távozott „bankár” halála és utódlása körüli kérdőjelek meglehetősen kényelmetlenné tették az kormány számára az évkezdést, ráadásul február elejére kiderült, hogy minden várakozást felülmúlóan sikeres a Momentum olimpia-ellenes aláírásgyűjtése – az ilyen helyzeteket az Orbán-kabinet kommunikációs ellenoffenzívával szokta kezelni. Február 3-án elő is rántották a kalapból a 4-es metró beruházásának OLAF-jelentését. Akkor természetesen szóba sem került, hogy az OLAF-ot – az EU- csalás elleni hivatalát – Soros György mozgatná, és a szervezet a bevándorlás elutasítása miatt akarná Magyarországot büntetni: Orbánék boldogan lobogtatták a jelentést, a kormánysajtó pedig szünetmentes üzemmódban ismételgette, hogy ez Magyarország legnagyobb korrupciós botránya, amelyben 60 milliárd forint visszafizetésére kényszerülhetünk a korábbi szocialista vezetés hibái miatt. Aztán telt-múlt az idő, egyszer bedobták Medgyessy Péter volt miniszterelnök nevét, majd az ügy szép csendben elaludt, anélkül, hogy bármilyen érdemi következménye lett volna (a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztusi tájékoztatása szerint az addig eltelt időben mindösszesen öt embert hallgattak ki, és a vizsgálat még felderítési szakasznál tart). A Jávor blogján lapunkkal egyidőben nyilvánosságra hozott, korábbi tényfeltáró cikkek, hazai és külföldi cégadatok, ügyészségi iratok, hatósági levelezések, az ICIJ offshore adatbázisa és egyéb információk alapján készült írás nyomán úgy tűnik, hogy az altatás korántsem volt véletlen: a kormány az esetnek épp azokról a kulcsembereiről felejtett el beszámolni, akik 2010 óta a NER aranyásói lettek. Az Alstom-korrupciót az OLAF-jelentés szerint azoknak a tanácsadó cégeknek a közreműködésével követték el, amelyek az Alstom metrókocsi-beszerzést igyekeztek előmozdítani. A tanácsadók közül a kormány csak az egyiket, a Medgyessy Péterhez kapcsolódót azonosította, a többit igyekezett homályban hagyni. Az egyik meg nem nevezett tanácsadó cégről annyi került nyilvánosságra, hogy nyolc hónappal a járművek szállításáról kötött megállapodás aláírása után szerződött az Alstommal (amikor már nem nagyon volt miért lobbizni), és több mint 1,25 millió eurót kapott, nem tudni, hogy miért. Az OLAF két további, szintén a metrómegállapodás után kötött nagy értékű, erősen korrupciógyanús szerződést is vizsgált, ám a magyar kormány ezekről sem beszélt, és a cégnevek az OLAF-jelentésből is hiányoztak. Később viszont az atlatszo.hu közzétett egy osztrák ügyészségi iratot, amely szerint az Alstom tanácsadói szerződést kötött az Eurocontact GmbH osztrák, a Hansen Consulting Aps dán, a Honfran Kft magyar, valamint az AssistConsult szintén magyar cégekkel. Az Ausztriában zajló nyomozás az Átlátszó cikke szerint az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltán és Alexander Zach osztrák állampolgárok ellen pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés miatt, valamint Terner Géza magyar állampolgárral szemben vesztegetés miatt folyt. „Aczél Zoltán, Alexander Zach és Terner Géza azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést”- fogalmaz az osztrák ügyészségi irat. A gyanú szerint az Aczél által vezetett Eurocontact Public Affairs GmbH-nak a francia és a brit Alstom cégek átutaltak 2,29 millió eurót, ám „a ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért fizetett milliós összegek átutalásával ennek megfelelő vagyoni hátrányt okoztak az Alstom vállalatoknak”. Az ugyanebben az ügyben Nagy-Britanniában zajló pernek is az alapja az, hogy az Alstom egyes vezető munkavállalói kárt okoztak az Alstomnak. Az osztrák perben végül nem marasztalták el a gyanúsítottakat – a bíróság indoklásából kiderül ugyanakkor, hogy az Eurocontact egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cég szlovákiai számlájára utalta az Alstomtól kapott több mint 2 millió eurót, így immár követhetetlenné téve a pénz útját, annak végállomását. De az osztrák per alapja is ugyanaz a brit Serious Fraud Office, a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (továbbiakban SFO) által kezdeményezett, bírósági perbe torkolló eljárás volt, amely a mai napig folyik Londonban, és amely az Alstom vezető tisztségviselői ellen indult, azzal a váddal, hogy jelentősen megkárosították a céget illetve a részvényeseket, amikor nagy összegeket folyósítottak megalapozatlanul tanácsadásra és más tevékenységekre. (Jávornak az SFO-tól származó információi szerint hamarosan döntés várható a perben, és utalnak jelek arra, hogy új, lényeges bizonyítékok kerülhettek elő.) Az osztrák ügyészségi iratban felbukkanó cégek közvetítőként játszhattak szerepet a korrupciós pénzek eljuttatásában az Alstomtól a végső kedvezményezettekig. Közülük a Honfran Kft. érintettségéről a Magyar Idők írt először. Az osztrák ügyészség szerint a Honfran az Alstomtól az Alstom és a BKV által megkötött szerződés értékének 0,05%-át plusz 420 ezer eurót kapott sikerdíjként. Az Opten céginformációs honlap szerint a kérdéses időszakban a cég tulajdonosai a cégvezetőkön kívül ír és panamai offshore cégek voltak. Az Eurocontact Public Affairs GmbH szerepét az Index tárta fel. „Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen.” Az osztrák ügyészségi anyag szerint az Eurocontact sikerdíjként a szerződéses összeg 1%-át kitevő mintegy 2,29 millió eurót kapott. 2014 márciusában az Átlátszó is foglalkozott részletesen az Eurocontact Kft.-vel, amelynek az alapítói Aczél Zoltán és Alexander Zach. A vállalakozás neve onnan is ismerős lehet, hogy az osztrák sajtóban felmerült, mint a 2000-es évek közepén a „magyar pártokat korrumpáló” egyik osztrák cég közvetítője. Az ügyészségi iratok szerint a dán bejegyzésű Hansen Consulting APS kapta a legnagyobb összeget az Alstomtól, több, mint 5 millió eurónak megfelelő dán koronát. A cég tulajdonosai között feltűnik a Barrage Consulting GmbH, amely szintén szerepel abban a cikkben, ahol az osztrák Profil újság 2008-ban bemutatta, hogyan került az osztrák cégtől több millió euró magyar politikusokhoz és pártokhoz építkezési nagyberuházások elnyerése érdekében. Az Index akkor azt írta: „A Profil mostani cikkében megemlíti még azt is, hogy 2005 februárjában egy bizonyos Terner Géza nevű ember a Barrage Consulting Gmbh nevében két számlát állított ki Aczélnak (Zoltán)”. - Az Alstom-botrányban tehát minden jel szerint két igen aktív és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező személy, Aczél Zoltán és Terner Géza játszott kulcsszerepet. A két személyt nem csupán az Alstom ügy kapcsolja össze, hiszen Terner Géza Aczél Zoltán apósa. Terner Géza egyike annak az öt embernek, akit az Alstom-ügyben folyó nyomozás miatt kihallgatott a rendőrség, de utána elszökött, jelenleg rendőrségi körözés alatt áll – emlékeztetnek rá Jávorék. Írásuk azzal folytatódik, hogy 2015-ben egy interjú jelent meg a Privát Kopó bűnügyi magazinban, amelyben egy névtelenséget kérő férfi, aki állítása szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós pénzek szállítójaként tevékenykedett éveken keresztül, az alábbiakat állította Aczélról: „A fideszeseket közvetlenül Aczél Zoltán intézte, a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton (Közgép Zrt.) keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel.” Az Alstom-korrupció szereplői körüli érdekhálóban ugyanakkor további fideszes szálak is vannak. Ahogy a hvg.hu tavaly megírta, „(Aczél) 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottságába” is bekerült, ahol „többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, jelenlegi Közgép-vezérigazgató is megfordult (…) A Terner–Aczél család a római parton is megvetette a lábát, nem is akárkik társaságában. A Duna melletti több mint egyhektáros telken az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. épít luxuslakóparkot. A beruházást a Terrassa Kft. jegyzi, amely a Wel Holding birtokában van. Utóbbi tulajdonosai között található a MET révén az orosz gázüzleten is nagyot szakító Nagy György, illetve Terner-Aczél Anita, Aczél Zoltán felesége, aki az ATI Group révén veszi ki a részét a lakópark-beruházás hasznából, szépen kirajzolva a rendszereken és pártokon átívelő üzleti vonalat (…) A Rogán-féle letelepedésikötvény-biznisz környékén is feltűnt Terner, aki a nevét viselő GmbH, illetve a dán Ayudate Investments révén is beleharapott a nagy üzletbe. (…) De maradt ideje arra is, hogy bekapcsolódjon a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának építésébe is. A külügyi tárca által életre hívott Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik kiterjesztett karjaként Etiópiában keresett befektetési lehetőségeket az azóta Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-re keresztelt vállalkozással, amelynek ügyvezetője volt.” Mint Jávorék kifejtik, az Ayudate magyarországi érdekeltségei többek között a BKV-tól és a MÁV-tól és az MVM-től nyertek közbeszerzési megbízásokat, illetve beszálltak a déli határkerítés építésébe is (sőt, a kerítést 6,5 milliárdért az egyik Ayudate-résztulajdonú cég, a Metalcom üzemeltetheti egy friss megbízás nyomán). Az Ayudate 2013-ban érdekeltséget szerzett a most Belfry-néven működő cégcsoportban. A Belfry PE Kft-ban jelenleg is vezető Aczél Tamás, Aczél Zoltán édesapja. A g7.hu 2018. március 28-án alapos cikkben foglalkozott a Belfry gazdasági felívelésével: „Egy gyakorlatilag ismeretlen és maroknyi alkalmazottal működő cég (Belfry) sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon (…) Becslésünk szerint hatvanmilliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett a magyar Belfry-cégekhez, amelyeknek együttesen alig több mint húsz alkalmazottjuk van. A cégeket egy osztrák kft. birtokolja, amelyet egy bécsi ügyvéd nevére írtak. A valódi tulajdonosról viszont csak találgathatunk – amit megkönnyít, hogy a cégek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek közös cége van a horvátországi Eszéken a Mészáros Lőrinc szoros üzlettársa, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal.” - Nyomozásunk során eredetileg a 4-es metró korrupciós ügyének hátterét igyekeztük volna feltárni. Amint túlléptünk azonban a Fidesz által a nyilvánosságnak feldobott Medgyessy-szálon, és az elérhető dokumentumok alapján a további érintettek nyomára próbáltunk bukkanni, pillanatok alatt szembejött egy különös cégháló, és néhány érdekes „üzletember”, akik – jóllehet teljesen nyilvánvalóan kulcsszerepet játszottak az ügyben – valamiért elkerülték a kormánykommunikáció reflektorfényét (…) Tovább kutakodva hamar világossá vált: Aczél Zoltán és Terner Géza nem csupán az előző kormányok idején helyezkedett ügyesen. Kapcsolati hálójukat, üzleti lehetőségeiket hatékonyan mentették át a NER-be is. Úgy tűnik, arra a fajta a szolgáltatásra, amit ők tudnak nyújtani, a NER-nek legalább akkora szüksége van, és a szolgálatot meg is hálálják. A korábbi kormányok korrupciója elleni hangzatos fellépés, az elszámoltatási biztosok és kirakatperek pedig csupán annak elkendőzésére szolgálnak, hogy a Fidesz nem csak hogy központosított, állami, rendszerszerű szintre fejlesztette a rendszerváltást követő Magyarország alkalomszerű, esetleges, decentralizált korrupciós mintázatait, de ebben ugyanazokra az emberekre támaszkodott, akik korábban üzemeltették a korrupciós mechanizmusokat. És nem csupán maradékok hullottak nekik. A NER legbizalmasabb és legsötétebb ügyleteibe engedték be őket, a letelepedési kötvénybiznisztől a kereskedőházakig. Azokba a közvetlenül Rogán Antal és Szíjjártó Péter által felügyelt korrupciós machinációkba, amelyek egyetlen és kizárólagos célja a Fidesz legszűkebb köreinek feltőkésítése volt – zárják hosszú írásukat Jávorék, a cikk végén rögzítve: az összeállítás megszületésében, a megalapozó nyomozásban döntő érdeme volt az EP-képviselő irodavezetőjeként dolgozó Szilágyi Péternek.
2018.11.16 10:20
Frissítve: 2018.11.16 11:10

Vijesti: A magyar konzul is Gruevszkivel tartott

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:57

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő november 11-én, 22 óra 16 perckor hagyta el Montenegrót. Szerbiába egy 55A05 jelzésű gépkocsi szállította. Az autóban rajta kívül Császár Zoltán, a podgoricai magyar külképviselet első beosztottja és Félegyházi Csaba konzul ült – értesült a Vijesti című podgoricai lap Megjegyzi, a hazájában börtönbüntetésre ítélt volt kormányfő 19 óra 19 perckor lépett Macedónia területére, s személyi igazolvánnyal lépte át a határt. A montenegrói belügyminisztérium is megerősítette, hogy Gruevszki rövid ideig az ország területén tartózkodott, s a podgoricai hatóságok a törvényi előírások szerint cselekedtek. Minden tekintetben a jogi eljárást követtük” – hangzik a belügyi tárca közleménye. A dokumentum a határátlépésről azonban nem közölt részleteket. Csütörtökön este az albán rendőrség is megerősítette, hogy az országból haladt át Gruevszki Montenegróba Magyarország tiranai nagykövetségének gépkocsijával. Megkerestük a montenegrói magyar konzulátust, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.   
2018.11.16 09:57
Frissítve: 2018.11.16 12:19