Lakástakarék helyett: 17 milliárdért épülhet az új Bozsik-stadion

Publikálás dátuma
2018.10.17. 21:28
Bozsik Stadion - illusztráció
Fotó: Népszava
Kiemelt ügy lesz a kispesti stadion építése, a következő két évben milliárdokat ölnek a Honvéd nyolcezer fősre tervezett új komplexumába. És ezzel is Orbán-közeli vállalkozók járnak jól.
A foci mindenek felett – ezt üzeni a szerdai Magyar Közlönyben megjelent két kormányrendelet: egyikük kiemelt üggyé teszi a Kispestre tervezett Bozsik József-stadion építését – ez azt jelenti, hogy az építkezéshez szükséges telekügyletek akkor is rendezettnek számítanak, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.
A másik határozat pedig rögzíti, hogy mennyibe kerül majd a 8000 fő befogadására alkalmas fedett, UEFA 4. kategóriájú stadion: a felső összeghatár szerint összesen 16,98 milliárd forintot költhetnek rá, ebből 12 789 100 000 forintot jövőre, 4 199 600 000 forintot pedig 2020-ban kell biztosítson a Miniszterelnökséget vezető miniszter, vagyis Gulyás Gergely.
Nemzeti Sport már napokkal előre jelezte az örömhírt, hogy hamarosan kezdődhet a stadionépítés: cikkükben arra is kitértek, hogy kik nyerték el az erre kiírt közbeszerzési tendert – magyarán, kik járnak jól az állami megbízással. 
Talán senki sem lepődik meg azon, hogy a Felcsúton is szorgoskodó Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. építheti fel a klub új stadionját. Előbbit céget Végh Gábor vezeti, aki közös VIP-páholyból nézhetett meccset Orbánnal, utóbbi pedig a győri Paár Attila érdekeltsége, aki korábban Tiborcz István üzlettársa volt, és vállalkozása hasít az állami beruházásokon.
Miközben a stadionépítésre láthatólag van tervezett költségvetési forrás, a százezrek számára öngondoskodást jelentő lakástakarék-pénztárt egyetlen nap alatt kivégezte a kormány, mivel sajnálták rá az állami támogatást. A megtakarítási forma eltörlését kezdeményező fideszes Bánki Erik javaslatában azzal is indokolta az állami forráskivonást, hogy az ltp-t sokan nem építkezésre, hanem felújításra vették fel,
és volt olyan, aki szaunát épített az állami fedezetből.

Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 21:39

"Ha tartod magad az értékeinkhez, tag maradhatsz, ha nem, akkor fel is út, le is út"

Publikálás dátuma
2018.10.17. 20:42

Fotó: EPP
Sem a Fidesz kizárása, sem a felfüggesztése nem került szóba az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó állam- és kormányfők szerdai brüsszeli találkozóján. Az uniós csúcs kezdete előtt tanácskozó vezetők mintegy fél órát szenteltek a konzervatív, kereszténydemokrata pártcsalád és a Fidesz kapcsolatainak. Ez volt a második alkalom, hogy az EPP-hez tartozó politikusok napirendre tűzték a témát. A lapunknak nyilatkozó résztvevők szerint az eszmecserén minden felszólaló a párbeszéd szükségességét hangoztatta. Egy magasrangú politikus szerint a mintegy félórás vita végén felszólaló Orbán Viktor készségét mutatta a dialógusra az Európai Bizottsággal azokban az ügyekben, amelyek az EPP-ben is aggodalmakat keltenek. Ezek elsősorban a CEU-val és a civil szervezetekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások. Úgy tűnik, hogy ez egyelőre megnyugtatta a néppártban forrongó kedélyeket.
Kemény vita volt — válaszolta kérdésünkre Jirí Katainen, az Európai Bizottság távozó alelnöke, míg az EPP egyik vezető tisztségviselője úgy vélte, hogy a magyar kormányfő nyitottabb és konstruktívabb volt, mint Strasbourgban, az Európai Parlament legutóbbi ülésén, amikor a Sargentini-jelentésről vitázott a testület. Joseph Daul, az EPP elnöke a csúcsot megelőző sajtótájékoztatóján leszögezte: egyelőre egyetlen tagpárt sem vetette fel hivatalosan a Fidesz kizárását a pártcsaládból. Ugyanakkor leszögezte, hogy a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a tanszabadság, az emberi jogok tisztelete és a szabad civil társadalom az EPP és az Európai Unió alapját képezik. - Ezekből az alapvető értékekből nem engedünk, politikai hovatartozástól függetlenül — hangsúlyozta. Az EPP két vezető jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára — a német Manfred Weber és a finn Alexander Stubb — más-más hangsúllyal ugyan, de a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a tanácskozás előtt tett nyilatkozataikban. Manfred Weber, a néppárt európai parlamenti frakcióvezetője megismételte: Magyarország nem folytathatja a tudomány és a civilek szabadsága elleni támadásokat. - A párbeszéd embere vagyok, Európában csak úgy tudjuk megoldani a problémáinkat, ha tárgyalunk egymással — közölte. Az ex-kormányfő Alexander Stubb ennél keményebben fogalmazott: "Ha tartod magad az értékeinkhez, tag maradhatsz, ha nem, akkor fel is út, le is út. El kell kezdenünk egy őszinte párbeszédet, amelynek a végén a Fideszt vagy kitesszük az EPP-ből, vagy velünk marad. Javasolni fogom, hogy a tárgyalási folyamat végén a Fidesz írásos nyilatkozatban vállalja, hogy magáénak vallja az értékeinkhez, és ezt a nyilatkozatot írja alá Orbán Viktor”. Az EPP-csúcsra érkező magyar miniszterelnök csak annyit válaszolt a Fidesz és az EPP konfliktusát firtató újságírói kérdésre, hogy “a néppárt mi vagyunk”.
Frissítve: 2018.10.17. 21:50

„A diákokkal együtt próbálunk túlélni”

Publikálás dátuma
2018.10.17. 20:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Noha az oktatási kormányzat szerint sem a tanulók, sem pedig a tanárok nincsenek agyonterhelve a magyar iskolákban, az érintettek pont az ellenkezőjét érzik – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai fórumán, ahol pedagógusok, szülők, diákok számoltak be az idei tanév első hónapjának tapasztalatairól.    – Napi 8-9 órát ülünk az iskolában, aztán haza megyünk, házi feladatok írunk, készülünk a következő napra. Ez így egy kicsit sok – mondta Rajna Réka gimnazista, a Független Diákparlament tagja. Ezt Hagymásy Soma, az Országos Diákparlament képviselője is megerősítette, hozzátéve: a tanárok legtöbbször csak ledarálják a tananyagot, azzal kevésbé foglalkoznak, abból mennyit értenek meg a diákok. A tudásanyag egy részének ráadásul semmi értelme nincs, a diákok szerint egyedül a nyelvi óráknak van gyakorlati hasznuk. Ravasz Ágnes általános iskolai tanár arról beszélt: az ő iskolájában a pedagógusok próbálják meghúzni a tananyagot, amennyire csak tudják. Elismerte: egy tanév alatt lehetetlenség megtanítani mindent, ami a kerettantervben elő van írva. – A diákokkal együtt próbálunk túlélni – fogalmazott. Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint ami ma az iskolákban történik, az minden tekintetben kizsákmányolás. Farkas Gábor pszichopedagógus elmesélte: egy kollégájának heti hat túlórája van, ami olyan, mintha plusz egy napot dolgozna. A túlórát pedig nem fizetik ki neki. A túlórák növekvő száma a tanárhiányra hívja fel a figyelmet: bár az a kormány és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ szerint is csak kitaláció, az iskolahasználók ezt is másként látják. Rajna Réka felidézte, az iskolájában két hónapig nem volt franciatanár, így két hónapig nem volt franciaóra sem. A PDSZ becslései szerint egy olyan iskolában, ahol optimális esetben 100 tanárnak kellene dolgoznia, csak 65-70-en oktatnak. A szakszervezet nemrég petíciót is indított a helyzet rendezése érdekében. Meglepve tapasztalták: az aláírók egyharmada anonimitást kért. Vagyis a fáradtság mellett a félelemérzet is egyre erősebb a tanárokban. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 20:56