Fotó: Bartha Máté

Bartha Máté Kontakt című sorozata nyerte a Capa-nagydíjat

Az idei nagydíjas anyag a Honvédsuli civil szervezet munkájáról szól, melynek elkötelezett célja 10 és 18 év közti fiatalok fegyelemre, hazaszeretetre, bajtársiasságra való nevelése.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.10.18. 13:52
Capa-nagydíj kortárs fotóművészet Bartha Máté
"Miközben a képek katonai témájú gyerektáborokról tudósítanak, sorozatom a fegyverekhez és háborúhoz való viszonyunkat vizsgálja
Fotó: Bartha Máté
A “kontakt” szó hadászati szakkifejezés, amely két szemben álló csapat találkozását, fegyveres összecsapását jelöli
Fotó: Bartha Máté
A kamaszok katonai oktatása a világ számos országában hosszú hagyományra tekint vissza, de itthon jórészt ismeretlen
Fotó: Bartha Máté
"A közösség egész évben szervez programokat, melyek központi témája a történelmi hagyományőrzés"
Fotó: Bartha Máté
"Sokaknak komoly fizikai és pszichés megterhelést jelent a sátrazás, vagy a telefonok használatának tilalma"
Fotó: Bartha Máté
"Az idő nagy részét a természetben való túléléssel kapcsolatos ismeretek elsajátításával töltik"
Fotó: Bartha Máté
"Hajnali ébresztő, futás és torna a csípős hidegben, majd olajozott rendben felszolgált reggeli"
Fotó: Bartha Máté
A kamaszok talán először néznek szembe elvárásokkal, szabadsággal, szerelemmel
Fotó: Bartha Máté
"A tisztek – maguk is gyerekek – magabiztosan irányítják a 40–50 fős közösséget"
Fotó: Bartha Máté
"A legtöbben a táborokon kívül egyáltalán nem viselnek egyenruhát, vagy foglalkoznak honvédelemmel"
Fotó: Bartha Máté
Sokuknak ez nem csupán kaland, játék, és egy szoros baráti kör, hanem életük meghatározó identitásformáló ereje
Fotó: Bartha Máté
"Valódi fegyverek replikáival tanulnak lőni"
Fotó: Bartha Máté
"Az esti tábortűznél már büszkén mesélnek egymásnak a próbatételről"
Fotó: Bartha Máté
A közösség vezetői szerint a próbatételek segítenek értékelni az alapvető dolgokat, mint a természet, az étel és a közösség
Fotó: Bartha Máté
"A táborzárókon van, aki sírva fakad, a legtöbben pedig visszajárók lesznek"
Fotó: Bartha Máté
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP

A villany miatt költöznek a sivatagból a mexikói mennoniták

26 éve telepedett le egy mennonita közösség, hogy hitük szerint hagyományosan, háborítatlanul élhessenek. Csakhogy az állam mindent tönkre tett, mert bevezette a villanyt.

Szerző

Megosztás
mennoniták
Negyed százada alapította a közösség a sivatagos észak-mexikóban Sabinalt
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
1992-ben 172 dollárba került egy hektár föld a kietlen vidéken
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Öntözéses földművelésüknek köszönhetően ma 7000 dollár egy hektár
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A közösség ragaszkodik a hagyományaihoz öltözködésben, de nem használnak autót és áramot sem
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A közösség egyes tagjai támogatják a villany használatát és ez feszültséget szült a közösségben
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A biopiacokon nagy a kereslet a termékeikre
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A gazdaságok mindent kézi és állati erővel állítanak elő
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Az anabaptista keresztényeknek saját iskoláik és templomaik vannak, de papjaik nincsenek és hittérítéssel sem foglalkoznak
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A közösség sikeres, ezért a fiatalokat is nehéz távol tartani a környezetüktő és a modern kor vívmányaitól
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Hagyományosan sok gyerek van egy családban
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A konzervatívoknak nem kell a technikai fejlődés, ezért a közösség valószínűleg kettészakad
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Becslések szerint 60 ezer mennonita él Cihuahua államban, ebből 1500 ebben a közösségben
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP

Hét hónapnyi eső esett egyszerre Dél-Franciaországban - képek a pusztító árvízről

Legalább 13-an meghaltak, egy embert eltűntként tartanak számon, és ezreket menekítettek ki Aude megyében.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.10.16. 12:12
árvíz Franciaország
Ezreket kellett evakuálni, és a víz sodrása miatt sok helyen csónakokkal meg sem lehet kísérelni a mentést
Fotó: ERIC CABANIS / AFP
A heves esőzés miatti áradás szintje tovább emelkedhet. A vihar feltehetően a szokatlanul meleg tenger miatt ilyen pusztító
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Az évszázad egyik legkegyetlenebb árvize pusztít Franciaország déli részén, Aude megyében
Fotó: ERIC CABANIS / AFP
A hatóságok szerint 7 hónapnyi eső esett le egyszerre
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Egy villegailhenci lakos mutatja háza falán, hogy meddig ért az ár
Fotó: ERIC CABANIS / AFP
Sok helyen olyan erős még a sodrás, hogy hajókkal nem boldogulnak, azokat egyszerűen elsodorja a víz
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Hét helikopter járja a környéket, hogy a rossz időjárással dacolva, a háztetőkön rekedt embereket mentse
Fotó: PASCAL PAVANI / AFP
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
A magasabban fekvő részeke, ahonnam már levonult az ár, megkezdték a kármentést Villegailhencben
Fotó: PASCAL PAVANI / AFP
A rengeteg eső miatt jó eséllyel tovább fog emelkedni a vízszint
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Fotó: ERIC CABANIS / AFP
A heves esőzések nem ritkák a környéken az évnek ebben a szakában
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Fotó: PASCAL PAVANI / AFP
A legsúlyosabban Conques-sur-Orbiel és Villardonnel településeket érintette az ár, ami ezeken a helyeken néha fél-egy emelet mag
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Fotó: Idriss Bigou-Gilles / AFP
A Földközi-tenger part menti vizeinek melegsége növeli a viharok erejét
Fotó: PASCAL PAVANI / AFP
Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Franciaországban 1900 óta nem volt olyan meleg nyár, mint az idei
Fotó: Idriss Bigou-Gilles / AFP