A trükkös bűnügyi statisztikák meg a „Pintér-miszticizmus”

Publikálás dátuma
2018.10.19 09:30

Fotó: Népszava/
A statisztikák szerint régóta javul a közbiztonság, de ebben vannak trükkök és a belügyminiszter személye is érdekesen hat. Az emberek érzése egészen más: nálunk csak a mexikóiak félnek jobban éjjel utcára menni.
Miközben az utóbbi tizenöt évben javult a közbiztonság Magyarországon, az emberek közbiztonságba vetett hite nem nőtt. Magyarországon az utolsó, a polgárok biztonságérzetére fókuszáló átfogó vizsgálat 2003-ban készült, az Országos Kriminológiai Intézet ekkor több mint 10 ezer embert kérdezett meg. A válaszadók zöme már akkor úgy vélte, hogy Magyarország Európa 10 legveszélyesebb helye közé tartozik. Azóta ez az önkép csak tovább romlott, az OECD tavalyi, világméretű felméréséből egészen abszurd kép bontakozott ki: a nyugati világban messze a magyarok rettegnek legjobban. Száz magyarból ötven fél kimenni éjszaka az utcára, miközben például az állandó terrorfenyegetettséggel együtt élő Izraelben mindössze harminc százalékos ugyanez az arány. A magyaroknál jobban csak a drogháborúkba süllyedt Mexikóban félnek éjjel utcára menni. A magyarok eltúlzott félelmei és a rendőrség hurráoptimista statisztikái között valahol félúton van az igazság – derül ki a szakmabeliek elmondásából. A rendőrségi számokból úgy tűnik, hogy az utóbbi években meredeken zuhant a bűnelkövetések száma. A legsúlyosabb bűncselekmények esetén egyértelmű a helyzet. A kilencvenes évek bűnözési hullámához képest ma már egészen más világ van, az erőszakos bűncselekmények – így például a gyilkosságok, a lőfegyverrel való visszaélések, az önbíráskodások, a testi sértések – száma alaposan visszaesett, és ebben döntő szerepe van az eredményesebb rendőrségi felderítés visszatartó erejének. Vitatottabb a helyzet a vagyon elleni bűncselekményeknél. A rendőrségi statisztikák szerint itt is tempósan csökken a regisztrált bűnesetek száma. Itt azonban a hangsúly azon van: a regisztrált eseteket veszi figyelembe a rendőrség. Sokan ugyanis ma már egyszerűen nem tesznek bejelentést, ha például kisebb értékű lopásról van szó. A statisztikák javulásában szerepet játszhat az is: a szabálysértési törvény 2012-es módosításával 50 ezer forintra emelték a bűncselekmény összeghatárát. Vagyis az ennél kisebb értékű lopások még bejelentés esetén sem jelennek meg a statisztikában. Egyes becslések szerint csak ezzel a lépéssel 50-60 ezerrel „csökkent” a lopások száma. De vannak más trükkök is: forrásaink példaként említették, hogy korábban, ha valakinek ellopták a táskáját az irataival együtt, akkor az iratonként külön-külön közokirattal való visszaélésnek számított. Ez ma már egyetlen tételként jelenik meg. „Pintér miszticizmus” – így írták körül forrásaink azt, hogy Pintér Sándor Belügyminiszter idején statisztikailag mindig csökken a bűnözés.

Jobban félünk mint kellene

 – Az emberek szubjektív biztonságérzete sokkal rosszabb, mint a tényleges bűnözési helyzet – mondta érdeklődésünkre Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a veszélyérzet kialakulásában kulcsszerepe van a médiának, amely bizonyos, nagy érdeklődést kiváltó eseteket felnagyít, ezzel erősítve az emberek „általános” félelmét. Kérdés, hogy a magyarok miért reagálnak ennyire érzékenyen a bűnügyi hírekre. „A magyar embernek mindig is ilyen volt a mentalitása” – vélekedett Végh József kriminálpszichológus, aki korábban maga is aktív rendőr és túsztárgyaló volt. Szerinte ugyanakkor nem igaz, hogy erősödött volna a magyarok félelemérzete, inkább csak maradt a korábbi magas szinten. A szakértő megjegyezte azt is: magyarok „bűnözéstől” való, a valósághoz képest jócskán eltúlzott félelme, talán nem is annyira a tényleges bűnözésről, hanem saját bizonytalanságaikról, szorongásaikról szólnak. „Eleve létezik a világban ma egy általános bizalmi hiány. Ha nem tudok bízni másokban, magamban, a sorsomban, akkor az szorongáshoz vezet. A szorongó ember pedig a félelmeit kivetíti maga elé, és utána már attól retteg.” Ez szerinte annyiban országspecifikus, hogy a félelemérzet attól is függ, milyen egy hangulata egy országnak

Maffiózók másként

Míg a kilencvenes években gyakoriak voltak a robbantások, lövöldözések, „elszámolási viták”, ma gyakorlatilag nem lehet maffiacsoportokról hallani. Forrásaink egyetlen komolyabb, aktív szervezett bűnözői vezetőt sem tudtak megemlíteni, és az évekkel ezelőtt szétzilált „fekete sereget” említették az eddigi utolsó, nagy létszámú bűnözői csoportként. Ahogy a lapunknak nyilatkozó szakértők, úgy a volt Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi évkönyve is azt a képet festette le, hogy a magyar szervezett alvilág sokkal diszkrétebb és szofisztikáltabb lett. A nagy pénzek ma az uniós források körüli ügyeskedésből, „az áfázásból vagy a cyberbűnözésből származnak, ehhez pedig nem egy halom kopasz kell, hanem jogász, könyvelő és programozó.” A nagyobb, valóban kemény hierarchiába szerveződő nemzetközi bűnszervezetek, így a térségi drog, fegyverkereskedelmet kézben tartó oroszajkú, délszláv, olasz vagy a távol-keleti maffiákról is inkább az hírlik, hogy Magyarországot csak tranzitpiacnak és háttérbázisnak használják.

2018.10.19 09:30
Frissítve: 2018.10.19 16:53

Influenza – Újabb kórházakban rendeltek el látogatási tilalmat

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:47
Kedden részleges látogatási tilalom három szabolcsi kórházban MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: /
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán közölte, hogy megkezdődött az influenzajárvány. Mutatjuk, melyik intézményekben tilos a látogatás.
Az influenzajárvány miatt további intézményekben rendeltek el részleges vagy teljes látogatási tilalmat – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett legfrissebb adatokból. Az MTI összefoglalója szerint péntektől teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) budapesti, balatonfüredi és hévízi telephelyein. Szintén teljes látogatási tilalom van a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézetben, illetve a megyében működő több ápolási otthonban is. Nem lehet a betegeket felkeresni a Semmelweis Egyetem I. Sz. belgyógyászati klinikájának hematológiai és nefrológiai részlegein, a transzplantációs és onkológiai központban, a gyermekgyógyászati és pulmonológiai klinikán, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs Klinika intenzív részlegén. Teljes körű a látogatási tilalom a Heim Pál Gyermekgyógyászati Központban is. Részleges látogatási tilalmat vezettek be a Bethesda Gyermekkórházban, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és a törökbálinti tüdőgyógyintézetben. Szintén korlátozottan lehet a betegek felkeresni a budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben és a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben. Részleges látogatási tilalmat vezettek be a Bács-Kiskun megyei kalocsai Szent Kereszt Kórházban, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi kórházában, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kátai Gábor Kórházban.

Megkezdődött a járvány

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán közölte, hogy megkezdődött az influenzajárvány az országban. Az adatok szerint a január 7. és 13. közötti időszakban 19 300 ember, az előző hetinél 75,6 százalékkal többen fordultak panaszukkal orvoshoz. Valamennyi közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Fejér megyében, Budapesten, Pest és Somogy megyében volt, a legkevesebb pedig Somogy, Nógrád és Csongrád megyében. A betegek 19,7 százaléka gyermek, 42,6 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 26,7 százaléka, 11 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki.
2019.01.18 12:47

Rabszolgatörvény – Mindenkit tiltakozásra hívnak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:37

Fotó: / Tóth Gergő
Magyarország-szerte autós felvonulásokat, félpályás útlezárásokat és tüntetéseket tartanak szombaton.
Nem tárgyal a kormány a három szakszervezeti konföderáció által a múlt héten átnyújtott négypontos követelésről, amelyben egyebek mellett az érdekképviseletek a „rabszolgatörvény” visszavonását, illetve tisztességes munkáért tisztességes bért követelnek – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
Tavaly decemberben 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség alakította meg az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. Megfogalmazták követeléseiket, melyek a következők:
  • a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása,
  • a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése,
  • tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére,
  • és rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.
A kormány azonban egyértelművé tette, hogy nem kíván tárgyalni ezekről a pontokról az érdekképviseletekkel. Ezért január 19-re részben civil szervezetek, részben egyes munkavállalói érdekképviseletek demonstrációkat – autós felvonulásokat, félpályás útlezárásokat, tüntetéseket – szerveznek Magyarország számos településén a rabszolgatörvény visszavonása, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a tagjaitól, valamennyi munkavállalótól, illetve a munka világába készülő diákoktól egyaránt azt kéri, hogy tájékozódjanak, a településükön milyen akciókra kerül sor, s mind nagyobb számban vegyenek részt ezeken a rendezvényeken (Magyarország-szerte és külföldön is lesznek tiltakozások, erről itt írtunk bővebben).
„Elsősorban a jogainkért tüntetünk, azért, hogy ne dönthessenek rólunk, nélkülünk. Egységben erősebbek vagyunk”
– üzente a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
2019.01.18 12:37