A trükkös bűnügyi statisztikák meg a „Pintér-miszticizmus”

Publikálás dátuma
2018.10.19. 09:30

Fotó: Népszava
A statisztikák szerint régóta javul a közbiztonság, de ebben vannak trükkök és a belügyminiszter személye is érdekesen hat. Az emberek érzése egészen más: nálunk csak a mexikóiak félnek jobban éjjel utcára menni.
Miközben az utóbbi tizenöt évben javult a közbiztonság Magyarországon, az emberek közbiztonságba vetett hite nem nőtt. Magyarországon az utolsó, a polgárok biztonságérzetére fókuszáló átfogó vizsgálat 2003-ban készült, az Országos Kriminológiai Intézet ekkor több mint 10 ezer embert kérdezett meg. A válaszadók zöme már akkor úgy vélte, hogy Magyarország Európa 10 legveszélyesebb helye közé tartozik. Azóta ez az önkép csak tovább romlott, az OECD tavalyi, világméretű felméréséből egészen abszurd kép bontakozott ki: a nyugati világban messze a magyarok rettegnek legjobban. Száz magyarból ötven fél kimenni éjszaka az utcára, miközben például az állandó terrorfenyegetettséggel együtt élő Izraelben mindössze harminc százalékos ugyanez az arány. A magyaroknál jobban csak a drogháborúkba süllyedt Mexikóban félnek éjjel utcára menni. A magyarok eltúlzott félelmei és a rendőrség hurráoptimista statisztikái között valahol félúton van az igazság – derül ki a szakmabeliek elmondásából. A rendőrségi számokból úgy tűnik, hogy az utóbbi években meredeken zuhant a bűnelkövetések száma. A legsúlyosabb bűncselekmények esetén egyértelmű a helyzet. A kilencvenes évek bűnözési hullámához képest ma már egészen más világ van, az erőszakos bűncselekmények – így például a gyilkosságok, a lőfegyverrel való visszaélések, az önbíráskodások, a testi sértések – száma alaposan visszaesett, és ebben döntő szerepe van az eredményesebb rendőrségi felderítés visszatartó erejének. Vitatottabb a helyzet a vagyon elleni bűncselekményeknél. A rendőrségi statisztikák szerint itt is tempósan csökken a regisztrált bűnesetek száma. Itt azonban a hangsúly azon van: a regisztrált eseteket veszi figyelembe a rendőrség. Sokan ugyanis ma már egyszerűen nem tesznek bejelentést, ha például kisebb értékű lopásról van szó. A statisztikák javulásában szerepet játszhat az is: a szabálysértési törvény 2012-es módosításával 50 ezer forintra emelték a bűncselekmény összeghatárát. Vagyis az ennél kisebb értékű lopások még bejelentés esetén sem jelennek meg a statisztikában. Egyes becslések szerint csak ezzel a lépéssel 50-60 ezerrel „csökkent” a lopások száma. De vannak más trükkök is: forrásaink példaként említették, hogy korábban, ha valakinek ellopták a táskáját az irataival együtt, akkor az iratonként külön-külön közokirattal való visszaélésnek számított. Ez ma már egyetlen tételként jelenik meg. „Pintér miszticizmus” – így írták körül forrásaink azt, hogy Pintér Sándor Belügyminiszter idején statisztikailag mindig csökken a bűnözés.

Jobban félünk mint kellene

 – Az emberek szubjektív biztonságérzete sokkal rosszabb, mint a tényleges bűnözési helyzet – mondta érdeklődésünkre Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a veszélyérzet kialakulásában kulcsszerepe van a médiának, amely bizonyos, nagy érdeklődést kiváltó eseteket felnagyít, ezzel erősítve az emberek „általános” félelmét. Kérdés, hogy a magyarok miért reagálnak ennyire érzékenyen a bűnügyi hírekre. „A magyar embernek mindig is ilyen volt a mentalitása” – vélekedett Végh József kriminálpszichológus, aki korábban maga is aktív rendőr és túsztárgyaló volt. Szerinte ugyanakkor nem igaz, hogy erősödött volna a magyarok félelemérzete, inkább csak maradt a korábbi magas szinten. A szakértő megjegyezte azt is: magyarok „bűnözéstől” való, a valósághoz képest jócskán eltúlzott félelme, talán nem is annyira a tényleges bűnözésről, hanem saját bizonytalanságaikról, szorongásaikról szólnak. „Eleve létezik a világban ma egy általános bizalmi hiány. Ha nem tudok bízni másokban, magamban, a sorsomban, akkor az szorongáshoz vezet. A szorongó ember pedig a félelmeit kivetíti maga elé, és utána már attól retteg.” Ez szerinte annyiban országspecifikus, hogy a félelemérzet attól is függ, milyen egy hangulata egy országnak

Maffiózók másként

Míg a kilencvenes években gyakoriak voltak a robbantások, lövöldözések, „elszámolási viták”, ma gyakorlatilag nem lehet maffiacsoportokról hallani. Forrásaink egyetlen komolyabb, aktív szervezett bűnözői vezetőt sem tudtak megemlíteni, és az évekkel ezelőtt szétzilált „fekete sereget” említették az eddigi utolsó, nagy létszámú bűnözői csoportként. Ahogy a lapunknak nyilatkozó szakértők, úgy a volt Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi évkönyve is azt a képet festette le, hogy a magyar szervezett alvilág sokkal diszkrétebb és szofisztikáltabb lett. A nagy pénzek ma az uniós források körüli ügyeskedésből, „az áfázásból vagy a cyberbűnözésből származnak, ehhez pedig nem egy halom kopasz kell, hanem jogász, könyvelő és programozó.” A nagyobb, valóban kemény hierarchiába szerveződő nemzetközi bűnszervezetek, így a térségi drog, fegyverkereskedelmet kézben tartó oroszajkú, délszláv, olasz vagy a távol-keleti maffiákról is inkább az hírlik, hogy Magyarországot csak tranzitpiacnak és háttérbázisnak használják.

Frissítve: 2018.10.19. 16:53

Mérgek szivárognak a Dunába az óbudai Gázgyárnál - Reagált az önkormányzat

Publikálás dátuma
2018.10.19. 09:09

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket – közölte a Greenpeace. Az önkormányzat szerint a terület tulajdonosának kellene lépnie. A kormányhivatal szerint elenyésző és kimutathatatlan a szennyezés - bár még csak most várják a vizsgálatok eredményét.
A Greenpeace Magyarország 2018 októberében mintákat vett a rendkívül alacsony vízállású Duna medréből a volt Óbudai Gázgyár mellett. Az alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába, a mérési eredmények pedig a környezetvédő szervezet közlése szerint kimutatták, hogy
egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket.

Mint írják, a volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként keletkezett, szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszának a gázgyár területén történő illegális elásásával közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet jelenleg olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti – tették hozzá. A Greenpeace szerint már a korábbi mérések is jelentős határérték-túllépést mutattak több szennyező anyag esetén is, ám a jelenlegi mérés rendkívül magas szennyezést mutatott a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból:
  • Egészségkárosító naftalinok: a két, naftalinokra vizsgált mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek talajvízre literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
  • Mérgező PAH-ok: teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket.
  • Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.
  • Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.
  • Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.
Az ilyen anyagok felszíni vizekbe jutását eleve minden áron meg kell akadályozni az uniós szabályozás és a vonatkozó magyar jogszabály szerint is. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint
„teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy ilyen mértékű szennyezés éri a Dunát. A kármentesítést sok éve meg kellett volna kezdenie az NKM Földgázszolgáltatónak (a volt Fővárosi Gázműveknek).”

A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár a hatóságoktól, és felszólítja az illetékes szerveket: sürgősen hozzák nyilvánosságra a kármentesítési terveket, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával. A Duna súlyos szennyezését bizonyító mérési eredményekről bejelentést tesznek a területileg illetékes kormányhivatalnak és a vízügyi hatóságnak, továbbá kérik ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. A környezetvédő szervezet emellett tájékoztatta a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről. Mint írják, a jelenlegi elborzasztó állapotokról az Index újságírói értesítették a Greenpeace Magyarországot. A portál azt írja, szakértők szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel, vagy beszívják azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket. A szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet.

Reagált az önkormányzat: a terület nem a kerületé

A III. kerület önkormányzat közleményében azt írta, évtizedek óta tudott, hogy szennyeződés szivárog a Dunába. Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere már 2009 óta figyelemmel kíséri a területet érintő folyamatokat, tud a kármentesítést célzó korábbi tárgyalásokról,
érdemi lépéseket azonban csak a terület tulajdonosa, a NKM Földgázszolgáltató Zrt. tehet.

A gázgyár területe nem III. kerületi önkormányzati tulajdon, a gázgyár kármentesítése nem az önkormányzat feladata - szögezték le. Mint írták, üdvözlik az üggyel kapcsolatos, kiemelkedő sajtóérdeklődést, mert reményeik szerint ennek nyomán új lendületet vehet az elmúlt években holtpontra jutott folyamat. Jelezték: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerületi lakosok érdekében minden tőle telhető segítséget megad a kármentesítés gyors és hatékony elvégzéséhez.

Kormányhivatal: "elenyésző" és "kimutathatatlan" a szennyezés

Az érintett Duna-szakaszon a környezetvédelmi hatóság már több alkalommal tartott helyszíni szemlét, a vizsgálatok pedig igazolták, hogy alacsony vízálláskor talajvíz szivárog a Dunába az egykori Óbudai Gázgyár területe felől - közölte a Pest Megyei Kormányhivatal pénteken az MTI-vel.
Ám a kormányhivatal szerint a talajvízzel elenyésző mennyiségű szennyezőanyag jut a Dunába, ami a hígulás miatt már a part közelében sem mutatható ki.

Kiemelték: az Óbudai Gázgyár területén lakosságot ellátó vízbázis nincs, Budapest lakosságát ivóvízzel a Szentendrei, valamint a Csepel szigeti vízbázis kútjai látják el, így az eset Budapest lakosságának ivóvíz fogyasztását nem veszélyezteti.
Ugyanakkor, mint a közleményből kiderül, pénteken is tartottak egy ellenőrzést az érintett Duna-szakaszon a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának munkatársai és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatóságának munkatársai is. Ennek még nincs meg az eredménye,
a hatóságok együttesen vizsgálják meg, hogy a szivárgás kapcsán szükséges-e további intézkedés.

Mint írták, az egykori Óbudai Gázgyár területén feltárt talaj- és talajvízszennyezés kármentesítése jelenleg is folyamatban van.

Vízművek: iható a víz, sajnálatosan ismert a probléma

A Fővárosi Vízművek számára évek óta sajnálatosan ismert az egykori gázgyár problémája - írja közleményében a társaság. Mint írják, hosszú évek óta a rendkívüli helyzetekben kialakított, különleges protokoll szerint üzemeltetik az ivóvízellátó rendszert. Ennek része egyrészt a fokozott ellenőrzés, másrészt - amennyiben a kockázat ezt indokolja - az érintett kutak kizárása a vízellátó rendszerből, illetve „ürítőre” járatása.
Vizsgálati eredményeik szerint a szolgáltatott ivóvíz minősége a hálózati ivóvízre vonatkozó összes követelménynek megfelel.

Az utóbbi hónapokban a dunai kisvízállás miatt a mintavételek és a vizsgált paraméterek száma a megszokottnál is magasabb. A Vízművek szerint a mért értékek továbbra is jóval határérték alatt vannak.
Szerző
Frissítve: 2018.10.19. 17:10

Ha közbiztonságról van szó, Orbánt biztosan cáfolják a számok

Publikálás dátuma
2018.10.19. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormányfő szerint Budapest és az ország Európa egyik legveszélytelenebb városa, állama. Az Eurostat szerint ennél árnyaltabb a kép.
Magyarországon a turizmus az egyik legsikeresebb nemzetgazdasági ágazat, mert az ország az egyik legbiztonságosabb Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Turizmus Summit 2018 konferencián Budapesten. A kormányfő nem először beszélt erről: „Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa” (2018 július); „Budapest a világ egyik legbiztonságosabb városa (2018 április); „Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike”(2017 október). Csakhogy itt is érvényesül a kommunikáció egyik vastörvénye: attól, hogy valamit sokszor ismételnek, még nem feltétlenül válik igazzá. Az összevetést lehetővé tevő Eurostat-adatok közül a legfrissebbek ugyan csak 2016-osak, de ezen a területen nagyságrendi kilengések nincsenek, 2017-esnél frissebb nemzetközi számok pedig eleve nem is léteznek, vagyis a magyar kormányfőnek sem lehet más összehasonlítási alapja, mint lapunknak. A legfontosabb közbiztonsági mutató a gyilkosságok száma, hiszen az emberölésnél semmi nem kérdőjelezi meg jobban a biztonsághoz való alapjogot, ráadásul a nehezebben eltitkolható bűncselekmények közé tartozik, ritkán marad titokban, szemben mondjuk a szexuális bűncselekményekkel. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a 100 ezer főre jutó szándékos emberölések terén az ötödik legrosszabb mutatóval rendelkezünk Európában, miközben a legtöbb menekültet befogadó Németország és Svédország az európai középmezőnyben helyezkedik el, fajlagosan feleannyi gyilkossággal. Ez azért kiemelendő, mert az Orbán-kormány rendre a migrációval kapcsolja össze a közbiztonság helyzetét, és konkrétan azt állítja, hogy Magyarország azért kiemelkedően biztonságos, mert a kerítéssel feltartóztatjuk a bevándorlókat.
A szexuális támadások kategóriája nehezen összehasonlítható – például azért, mert Svédországban a vonatkozó törvényi definíció sokkal tágabb, mint Magyarországon –, az európai „rangsort” ugyanakkor a mélyen katolikus Írország vezeti, miközben Magyarország nem közölt adatot az Eurostattal. A nemi erőszakok számát tekintve, ahol ugyanezen ok miatt szintén nehéz automatikusan összevetni az adatokat, a középmezőny alsó hányadához tartozunk, ugyanakkor a bejelentett esetek gyakorisága így is négyszer akkora, mint a kormányzati kommunikáció szerint migráció-sújtotta Belgiumban. Nem érzik kiemelkedően biztonságosnak Magyarországot illetve Budapestet a nálunk megforduló külföldiek sem. A felhasználóktól adatokat gyűjtő és azokat adatbázisba rendező numbeo.com kimutatásai szerint Budapest a bűnözés érzékelt szintje alapján a középmezőnybe sorolható – nagyjából ugyanoda, ahová a görög Thesszaloniki –, a szubjektív biztonságérzet terén pedig Firenzével és Lisszabonnal van egy súlycsoportban (egyik várost sem szokták soha Európa legbiztonságosabbjai között emlegetni). A The Independent idén májusi összeállítása szerint Németországban 1992 óta nem történt olyan kevés bűncselekmény, mint tavaly. Svédországban 2014 óta nő a bűncselekmények száma, ám nem robbanásszerűen, és az emelkedés már a menekültválság 2015-ös tetőzése előtt megkezdődött.
Frissítve: 2018.10.19. 16:52