Előfizetés

Putyin az atomháborúról: mi mártírok leszünk, az ellenségeink megdöglenek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.18. 17:49

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP
A mennybe kerülünk, a támadóinknak pedig a bűnbánatra sem lesz ideje – üzent az orosz elnök a lehetséges agresszoroknak a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén. Vlagyimir Putyin azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: nem ők lőnének először.
Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén. „Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa  lenne.  De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a tervek között) nincs preventív csapás" - idézi az orosz elnök szavait az MTI.

Mennyekbe repít az atomcsapás

„Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni.”
„És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén
Fotó: ALEXEI DRUZHININ / AFP

A Krím elcsatolása? Az az igazi demokrácia!

Putyin arról is beszélt, hogy zsákutcába vezet minden olyan kísérlet, ami elvitatná Oroszországtól a 2014-ben magához csatolt Krím félsziget hovatartozását.  „A Krím a mienk. Hogy miért a mienk? Nem azért mert jöttük és elragadtuk. A Krímben az emberek elmentek a népszavazásra és arra szavaztak, hogy függetlenné akarnak válni, következő lépésként pedig az Oroszországi Föderáció részévé” - mondta Putyin, hozzátéve, hogy szerinte „ez az igazi demokrácia” - és nem az, ahogy Koszovót leválasztották Szerbiáról, referendumot sem tartva a kérdésről
A szíriai orosz beavatkozás kapcsán az orosz elnök hangoztatta, nem Oroszországnak kell rávennie Iránt arra, hogy kivonja csapatait Szíriából; erről a kérdésről Damaszkusznak és Teheránnak kell megállapodnia és az Irán távozását követelő kormányoknak garanciákat kellene adniuk arra vonatkozólag, hogy nem fognak beavatkozni Szíria belügyeibe. Az orosz szerepvállalást – vagyis az Aszad elnök oldalán végrehajtott bombázásokat –viszont eredményesnek tartja, mivel így sikerült megelőzni a szír állam széthullását, valamint azt, hogy területéről Oroszországba és a vele vízummentes viszonyban lévő országokba terroristák szivárogjanak be.

Végzős diák rendezett vérfürdőt egy krími iskolában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.10.18. 15:49

Fotó: AFP/Sputnik
Egy 18 éves diák rohant végig a kercsi műszaki szakiskolában, lelőtt húsz embert és megsebesített legalább negyvenet, majd magával is végzett.
Húszra nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma. A halottak között 15 diák és öt felnőtt van, a hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyiüket azonosították, a sebesültek közül kettőt még ismeretlenként kezelnek. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak. Őket Moszkvába és más orosz nagyvárosokba szállították át további kezelésre. Csütörtök délelőtt 44-en szorultak további orvosi ellátásra. A lövöldözés eseményeinek sorrendjéről egyelőre ellentmondásos beszámolók érkeztek. Az elkövető, Vlagyiszlav Roszljakov a kantinban kezdett lövöldözni, majd szobáról szobára haladt, az orosz média által közzétett fényképeken holtteste a könyvtárban feküdt. Az első jelentések szerint minden halálesetet golyó okozott, de egyesek fémszilánkok okozta sebekről is beszámoltak, úgy tűnik, a lövöldöző halálát sem golyó, hanem szilánkok okozták. Az orosz hatóságok közlése szerint a lövöldözés azután kezdődött, hogy a támadó a menzán bombát robbantott. A vizsgálat során nagy mennyiségű lőszert, valamint további robbanó- és több gyújtószerkezeteket találtak a támadó személyes holmijai között. „A menzán voltam, a robbanás központjában. Sokkot kaptam és az osztálytársaim rángattak el, majd két-három másodperces időközönként lövéseket hallottam. Egy idő után még egy robbanás történt” – mondta Igor Zaharovszkij szemtanú a BBC-nek.
Az incidenst először terrortámadásnak vélték, de később átminősítették többszörös emberöléssé. Az elkövetőről, aki negyedéves diák volt, ismerősei azt mondták, ellenségesen viselkedett az iskolával szemben, nagyon utált odajárni, és azt terjesztette, elégtételt fog venni tanárain. Azt is elmondták, nagyon magának való volt, keveset kommunikált és a közösségi médiában is felfüggesztette tevékenységét. A nyomozás eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott, azonban Kommerszant című lap értesülése szerint vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel. A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához -, amelyet a támadás előtt egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament alsóháza napirendjére tűzte a lőfegyverhez jutás megszigorítását. Csütörtöktől három napos gyászt rendeltek el Ukrajnában is (a Krím hivatalosan még Ukrajna része, miután senki nem ismerte el az orosz annexiót). Csütörtöktől a félszigeten minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak egymillió rubel (4,26 millió forint), a sebesülteknek 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

Kercs városából indul az a híd, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Bár úgy tűnik, olyan iskolai lövöldözésről van szó, mint amilyen például az USA-ban már sok történt, a politikai okokat sem zárták még ki a nyomozó hatóságok. Oroszország 2014-ben szakította el a Krímet Ukrajnától, ezt a cselekedetét a nyugati hatalmak elítélték, sem Ukrajna sem ők nem fogadták el a félsziget bekebelezését. Az annektálás lassan érlelődő konfliktusok kezdetét jelentette, amelyekben oroszok által támogatott lázadók is részt vettek kelet Ukrajnában, ez máig feszültséget okoz az országok viszonyában. A krími parlament szóvivője, Vlagyimir Konsztatntinov emlékeztetett arra, mennyire leépült a viszony Ukrajna és Oroszország között, és felvetette annak lehetőségét, hogy a merénylet mögött Kijev állhat.  

A szaúdi trónörökös is belebukhat az újságíró-gyilkosságba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.18. 15:06

Fotó: YOAN VALAT / AFP
Összeült a bölcsek tanácsa, vagyis a szaúdi uralkodóház felső vezetése: ők dönthetnek arról, hogy a jelek szerint vallatás közben meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi eltűnés miatt félreállítsák az egyébként is sokak szemét szúró Mohamed bin Szalmánt.
A szaúdi uralkodóház vezetői napok óta a legnagyobb diszkréció mellett a Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése miatt kialakult helyzetről tanácskoznak - értesült francia diplomáciai forrásokból a Le Figaro, utalva arra, hogy az ország politikáját ténylegesen irányító trónörököstől akár el is vehetik ezt a feladatot. A francia lap információját egy szaúdi forrás is megerősítette. A szaúdi uralkodócsalád különböző ágait képviselő, hat-hét vezetőből álló "bölcsek tanácsa" - az örökösödési problémák rendezésére szolgáló testület -, ezúttal azért ül össze, mert a török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében meggyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán trónörökös közvetlen környezetéhez tartoznak.    
Videofelvétel a gyilkosság napjáról
Fotó: AFP
„A trónörökös sorsa a bölcsek tanácsán múlik”

– idézte a Le Figaro a szaúdi uralkodóházat jól ismerő szaúdi forrását. Mint az MTI írja, a térség több szakértője azt mondta a francia lapnak, hogy a konszenzusra törekvő tanács megoldásként egy trónörökös-helyettes kinevezését javasolhatja. A poszt korábban is létezett, de Mohamed bin Szalmán 2017 júniusban, amikor trónörökös lett, megszüntette. A tisztséget Mohamed bin Nájif herceg töltötte be, aki a királyságnak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA) közel álló terrorelhárítási embere volt.  A találgatások akkor kezdődtek meg, amikor a múlt hét végén hazatért Rijádba az Egyesült Államokból a trónörökös 30 éves öccse, Háled bin Szalmán herceg, aki Washingtonban szaúdi nagykövetként teljesített szolgálatot.  „Amennyiben Háled bin Szalmánt nevezik ki trónörökös-helyettesnek, az Mohamed bin Szalmán távozását jelentheti, bár nem azonnal. A király nem engedhet ilyen gyorsan a nyomásnak, hosszabb távon viszont igen” - mondta a lap szaúdi forrása. "Ez esetben a király másik fia, Háled lehetne a trónörökös, és Szalmán leszármazottai meg tudnák őrizni a hatalmat, amely elsődleges a király számára" - tette hozzá.  Ha viszont a „bölcsek tanácsa” nem Szalmán fiai közül, hanem az uralkodóház egyik másik, hatalmilag gyengébb ágából választja a helyettest, akkor a forrás szerint Mohamed bin Szalmán meg fogja tartani a hatalmát a Sötét ügy ellenére. A Le Figaro kommentárja szerint amióta trónörökössé lépett elő, a 33 éves Mohamed bin Szalmán minden hatalmat, a gazdaságitól a katonain át a diplomáciáig a saját kezében koncentrálta, s szakítva a korábbi hagyománnyal, a szaúdi hercegek körében is számos ellenséget szerzett magának, nem beszélve a királyságon kívüli ellenfeleiről.
„Bombázza a jemenieket, blokád alatt tartja a katariakat, csalódást okoz a palesztinoknak Izrael-barátságával, aztán a törökök, az irániak és most az amerikaiak egy része, valamint a legfőbb angolszász médiumok, ez már egy kicsit azért sok”

Tüntetés a szaúdi konzulátusnál
Fotó: OZAN KOSE / AFP
- mondta a Le Figarónak egy magas rangú francia diplomata, aki ugyanakkor bármilyen retorzió kezdeményezése előtt a francia elnöki hivatalhoz hasonlóan "részletesebb tájékoztatást vár" a történtekről.

Pompeo jött, 100 millió dollár ment

Hasogdzsi feltételezhett meggyilkolása kínosan érinti az eddig olajozottnak számító szaúdi-amerikai kapcsolatokat is. A jelek zserint a királyság ezt némi tőkeinjekcióval próbálja enyhíteni: hmerikai lapértesülések szerint Szaúd-Arábia kedden, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rijádi látogatása idején 100 millió dollárt utalt át Washingtonnak az északkelet-szíriai helyzet stabilizálásához való hozzájárulásként.
Szaúd-Arábia még augusztusban nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy anyagilag is támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit a Szíria északkeleti vidékein kialakult helyzet stabilizálására. Ígéretét azonban egészen addig nem váltotta valóra, míg az amerikai külügyminiszter az országba nem látogatott Dzsamál Hasogdzsi eltűnése kapcsán. Az időzítés enyhén szólva is ébreszt némi kételyt: vajon a kifizetés nincs-e kapcsolatban a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán eltűnt és vélhetően meggyilkolt újságíró ügyével. Trump szaúdi kapcsolatait vizsgálnák a demokrata szenátorok 
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter
Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Trump szaúdi kapcsolatait vizsgálnák a demokrata szenátorok

Nyílt levélben szólították fel szerdán Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra Szaúd-Arábiához fűződő üzleti kapcsolatait. Felszólították ugyanerre az elnök vállalatbirodalmában dolgozó két fiát is. A levelet 11 demokrata párti szenátor írta alá, többek közt Patrick Leahy, Dick Durbin, Elizabeth Warren vagy Cory Booker. A szenátorok emlékeztetnek Donald Trump 2015 augusztusában mondott egyik beszédére is, amikor az akkor még üzletember Trump azt fejtegette, hogy „nagyon jól kijön” a szaúdiakkal: „Lakásokat vásárolnak tőlem, 40-50 millió dollárt költenek.”