Felmerült egy ötlet, ami Orbánnak is tetszett, de nem lesz belőle semmi

Nem születtek egetrengető megállapodások, elmaradtak a meglepetések az Európai Unió tagállamainak csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján.

A tanácskozás második napján ismét a migrációnak szentelték a legtöbb időt az uniós vezetők. Lapunknak nyilatkozó EU-források szerint a korábbi eszmecserék hangulatához képest viszonylag kellemes légkörben zajlott a vita. Az ülésen elnöklő Donald Tusk méltatta az illegális migráció megakadályozása érdekében hozott döntéseket. Ezek közé tartoznak az embercsempészet feltartóztatását célzó lépések, például a Migráncsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tervezett létrehozása az Europol keretén belül. Tovább kell erősíteni a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést — szögezték le az állam- és kormányfők, külön kiemelve, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon tapasztalható migránshullám megfékezése érdekében szoros kooperációra van szükség Marokkóval.

A közös menekültügyi politika reformjáról szóló hosszú eszmecserén a jól ismert nézetek hangzottak el. A legérzékenyebb kérdésnek számító Dublini Rendelet átalakításáról ezúttal sem sikerült összehangolni az álláspontokat. (Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérelmeket az érkezés országában kell elbírálni.) Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke a kötelező betelepítés helyett, a „kötelező szolidaritás” elvének bevezetése mellett kardoskodott. Az elképzelés szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, pénzügyi vagy adminisztratív segítségnyújtással fejeznék ki együttérzésüket a menekülthullám által leginkább sújtott partnerországokkal.

Hírek szerint Orbán Viktor „az eddigi legjobb elképzelésnek” nevezte az ötletet. Forrásaink szerint azonban a német kancellár, a francia elnök, az olasz és a svéd kormányfő nem támogatták az elképzelést. Egy hozzászóló szerint a kötelező szolidaritással a tagállamok azt fogják elérni, hogy „mindenki fizetni fog, és senki sem befogadni”. A osztrák kezdeményezés végül elvérzett a vitában, az ülésről kiadott záróközlemény mindössze annyit jegyez meg, hogy tovább kell folytatni a munkát az európai menekültügyi reform mihamarabbi lezárása érdekében. Emmanuel Macron francia elnök sürgette a megállapodást, amit szerinte a jövő májusi EP-választásokig tető alá kéne hozni.

Megvitatták a résztvevők a közös európai parti- és határőrség felduzzasztására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is, amelyet a magyar kormány vehemensen ellenez. Végül arra jutottak, hogy a jogszabály-alkotóknak figyelemmel kell lenniük „a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartására” és az erőforrások hatékony felhasználására.

A dublini reformról és a menekültpolitika egyéb jogszabályi változtatásairól két és fél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcson elhangzott beszédében immár sokadszorra szorgalmazta, hogy a kormányok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel állapodjanak meg a jogszabályról. A tagállamok mindeddig ellenálltak a javaslatnak.

A csúcstalálkozón a vezetők elhatározták, hogy növelik elrettentő erejüket a hibrid, kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben Sürgették azt is, hogy az EU vezessen be büntető intézkedéseket a kíbertámadások elkövetőivel szemben.