Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Meglepő dolgot észlelt a NASA űrszondája a Bennu kisbolygónál

Publikálás dátuma
2019.03.23 12:12

Fotó: NASA/ Goddard/University of Arizona/Lockheed Martin
Részecskéket lövell ki a Bennu kisbolygó. A NASA OSIRIS-REx űrszondájának felvételein az is látszik, hogy az aszteroida felszínét sziklák borítják.
A NASA űrszondájának felvételéből kiderül, a Bennu aszteroida aktív, ugyanis anyagot lövell ki magából. Ilyen, nagyon ritka jelenséget az eddig megfigyelt nagyjából 800 ezer ilyen égitest közül alig tucatnál észleltek – írta a hvg.hu. A tudósokat az is meglepte, hogy a kisbolygó felszínét sziklák borítják, ami ráadásul a megközelítését is megnehezíti.
A kutatócsoport szerint a kilövellő részecskék megkerülik az aszteroidát, mielőtt visszatérnének a felszínére. A szondának annyira kell megközelítenie az aszteroidát, hogy fel tudja szippantani a mintákat. Eredetileg ehhez egy olyan, 50 méter átmérőjű helyet akartak találni, ahol nincsenek akadályok, a köves talaj miatt azonban egy kisebb zónát kerestek - írta az Index. Az összegyűjtött mintákkal egy kapszula a tervek szerint 2023-ban tér vissza a Földre. 
A NASA OSIRIS-REx űrszondája augusztus óta gyűjti az adatokat a Bennu névre keresztelt aszteroidáról. Decemberben, miután sikerült megközelíteni az 500 méter átmérőjű kisbolygót, a NASA bejelentette, a műszerek vizet találtak rajta. Az első "részecskerobbanást" január 6-án fedezték fel a tudósok, amit azóta nagyjából egy tucat követett. Miután kiderült, hogy a részecskék nem veszélyesek az űrszondára, úgy döntöttek, tovább tanulmányozzák a lehetséges okokat. A Bennunak több mint 150 évre van szüksége ahhoz, hogy a Föld közelébe kerüljön. Bár a becsapódási rizikó elenyésző, a NASA a legveszélyesebb jelenleg ismert aszteroidaként tartja számon.
Frissítve: 2019.03.23 12:12

Borzdisznó, firhang, ösztöke - 1008 oldalon sorjáznak a tájszavak

Publikálás dátuma
2019.03.23 08:44

Fotó: Shutterstock
A szótár mintegy 50 ezer kifejezésről árulja el, hogy mit jelent.
"Azt gondoltuk, itt lenne az ideje, hogy az 1960-ban lezárt Új magyar tájszótár után hatvan évvel ismét összefoglaló enciklopédikus szótáruk jelenjen meg a magyar tájszavaknak" - hangsúlyozta Kiss Gábor, a kiadó igazgatója, a Nagy magyar tájszótár főszerkesztője. A tájszótárba az első adatokat az 1990-es évektől kezdve gyűjtötték, amikor a Magyar szókincstár című magyar szinonimaszótár elkészítésén dolgoztak. A kiadó ekkor kezdte el adatbázisba rendezni a tájszavakat, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint két évtized alatt gyűlt össze a szótár anyaga, a szerkesztésre az elmúlt öt évben került sor. Az ötvenötezer szót tartalmazó szótár sokéves előkészületei alatt 25 forrás anyagát dolgozták fel: 22 korábbi tájszótárt, 2 általános értelmező szótárt és egy nyelvatlaszt. Kiss Gábor kiemelte: a Nagy magyar tájszótárnak minden eddigi tájszótárnál nagyobb a merítése, a Kárpát-medence minden régiójából tartalmaz szép számmal szavakat, és csaknem 200 év nyelvállapotát tükrözi. A szótár érdekességének nevezte, hogy a szavak mellett szerepel az is, hogy melyik szótárból kerültek be az új kötetbe, így minden szó forrása visszakereshetővé válik. A kötet bemutatja a hagyományos paraszti gazdálkodás szavait, de megismerhetők belőle többek között a hajdani hiedelmek, babonák is. Az új szótár a letűnt paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető - magyarázta Kiss Gábor. Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében napjainkban tíz nyelvjárási terület különíthető el, de minden olyan dolognak kevés megnevezése volt, amelyet országos vásárra vittek, így például a búzának vagy a kukoricának, hiszen ilyenkor szükség volt arra, hogy távoli vidékeken élő emberek is megértsék egymást. A függöny népies változata a firhang szó nagyon sok helyen megtalálható volt, ami a nyelvújítás során kialakított függöny szó miatt szorult ki a köznyelvből és csak a nyelvjárásokban élt tovább. A kemence kitakarítására használt, kukoricahajból vagy szalmából készített seprű pemet elnevezése 13 szótárból lett összegyűjtve, az ösztökét vagy az almáriumot (fiókos, üveges szekrény), a latorját (létra) vagy a langallót is sok nyelvjárásban használták. A sündisznónak 21 különféle megnevezése található meg a szótárban: régen például borzdisznónak, tövisdisznónak vagy tövises kutyának is hívták. A búzavirágnak is 14 elnevezése van, többek között a katószeme vagy az égi virág - említette érdekességként Kiss Gábor. Elmondta azt is, hogy az első magyar tájszótár 191 évvel ezelőtt 1838-ban jelent meg, Vörösmarty Mihály és Toldi Ferenc szerkesztette.
Szerző
Témák
szótár