Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20. 18:11

Fotó: Shutterstock
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”

– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.

A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
Szerző

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19. 18:22

Fotó: AFP / NASA
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
Szerző
Témák
űrtávcső NASA

Mű-Holdakat aggatna az égre Kína, hogy az utcalámpák helyett világítsanak

Publikálás dátuma
2018.10.19. 16:16

Fotó: AFP
Már az első kísérleti eszközzel évi 1,2 milliárd jüant spórolhatnak a közvilágításon. 2022-re már négy speciális műholdat is pályára állíthatnak.
Már zajlanak az előkészületek: Kína több mű-Holdat készül fellőni az éjszakai égre - írja a China Daily. Az első ilyennel Szecsuan tartomány fővárosának, Csengtunak az éjszakai utcáit borítanák fénybe, 2020-ra.
Ha az első leginkább kísérleti mű-Hold beváltja a hozzá fűzött reményeket, 2022-re további három is követni fogja.

A speciális műholdat egy fényvisszaverő anyag fogja borítani, amivel - az igazi Holdhoz hasonlóan - a Nap fényét fogja visszatükrözni a Földre. Ám az 500 kilométeres magasságban keringő űreszköz a Holdnál nyolcszor lesz fényesebb.
Az utcalámpák fényének nagyjából ötödét fogja nyújtani - évi 1,2 milliárd jüannyi, 48 milliárd forintnyi áramot spórolva ezzel Csengtunak.

A műhold szükség esetén elsötétíthető, vagy áramkimaradástól sújtott területek felé is átirányítható. Az első nagyjából 50 négyzetkilométeres területet világít majd be, de ha már mindet felbocsátották, ez a szám 3600-6400 négyzetkilométerre nő, amit egész nap fényesen lehet tartani.
Nem ez az első hasonló kísérlet: Oroszország 1992-ben egy 20 méter átmérőjű tükröt állított Föld körüli pályára. Az eredmény egy óránként 8 kilométeres sebességgel haladó, 5 kilométer átmérőjű, telihold-fényességű folt volt Európában. A néhány órás sikert több év sikertelenség és pénzügyi nehézség követte, végül pedig feladta a projektet az orosz űrügynökség.
Szerző
Témák
műhold Kína