Előfizetés

Nátha vagy valami más?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.20. 14:14

Fotó: Pixabay
Az őszi időjárás: hűvös reggelek, melegebb nappalok kedveznek a felső légúti gyulladások kialakulásának, amelyek következtében az „egyszerű” náthából akár garat-, torok-, mandulagyulladás is kialakulhat ki, de nem ritka, hogy az orrmelléküregekben is panaszokat okoz.
Ha nátha vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – mondta dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan genny keletkezik, a feszülés miatt fájdalom jelentkezik. A gyulladást fokozza, ha a szellőzést valami, például orrsövényferdülés akadályozza. Ilyenkor a náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Szövődményekkel járhat

Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt heveny melléküreg-gyulladásnál a folyamat fokozatosan és észrevétlenül idültté válhat. Polipok alakulhatnak ki, amelyek egy idő után orrlégzési akadályt képeznek. A folyamatosan fennálló melléküreg gyulladás következtében állandósult, garat felé hátracsorgó váladékozás tartós köhögést, hörghurutot okoz, asztma esetén fokozza a tüneteket. Ha a gyulladás túllép az üreg falán, és átterjed a szomszédos szervekre, szövetekre is, agyhártyagyulladást, agytályogot vagy a szemüreg gyulladását is okozhatja.

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.19. 18:22

Fotó: AFP / NASA
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.

Mű-Holdakat aggatna az égre Kína, hogy az utcalámpák helyett világítsanak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.19. 16:16

Fotó: AFP
Már az első kísérleti eszközzel évi 1,2 milliárd jüant spórolhatnak a közvilágításon. 2022-re már négy speciális műholdat is pályára állíthatnak.
Már zajlanak az előkészületek: Kína több mű-Holdat készül fellőni az éjszakai égre - írja a China Daily. Az első ilyennel Szecsuan tartomány fővárosának, Csengtunak az éjszakai utcáit borítanák fénybe, 2020-ra.
Ha az első leginkább kísérleti mű-Hold beváltja a hozzá fűzött reményeket, 2022-re további három is követni fogja.

A speciális műholdat egy fényvisszaverő anyag fogja borítani, amivel - az igazi Holdhoz hasonlóan - a Nap fényét fogja visszatükrözni a Földre. Ám az 500 kilométeres magasságban keringő űreszköz a Holdnál nyolcszor lesz fényesebb.
Az utcalámpák fényének nagyjából ötödét fogja nyújtani - évi 1,2 milliárd jüannyi, 48 milliárd forintnyi áramot spórolva ezzel Csengtunak.

A műhold szükség esetén elsötétíthető, vagy áramkimaradástól sújtott területek felé is átirányítható. Az első nagyjából 50 négyzetkilométeres területet világít majd be, de ha már mindet felbocsátották, ez a szám 3600-6400 négyzetkilométerre nő, amit egész nap fényesen lehet tartani.
Nem ez az első hasonló kísérlet: Oroszország 1992-ben egy 20 méter átmérőjű tükröt állított Föld körüli pályára. Az eredmény egy óránként 8 kilométeres sebességgel haladó, 5 kilométer átmérőjű, telihold-fényességű folt volt Európában. A néhány órás sikert több év sikertelenség és pénzügyi nehézség követte, végül pedig feladta a projektet az orosz űrügynökség.