Futhatnak a pénzük után az egykori Malév-dolgozók

Publikálás dátuma
2018.10.24. 06:00
Hat éve dőlt be a cég, de 800 egykori dolgozó még ma is hiába vár a fizetésére
Fotó: Népszava
A Kúria döntése szerint a magyar állam nem felelős a légitársaság csődjéért. Ez azt jelentheti: nem kell kifizetni az alkalmazottak elmaradt bérét.
- Államcsődnél lehet olyat látni, hogy egy állami cég dolgozója nem kapja meg azt a bért, amiért keményen megdolgozott – fakadt ki a 2012 februárjában csődbe ment Malév egykori dolgozója, aki hat éve vár arra, hogy az állam átutalja neki a fizetését. Hozzá hasonlóan mintegy 2,5 millió forint járna annak a budapesti férfinak is, aki felesége halála után örökölte meg a követelést. Elmondása szerint hiába küzd már ügyvéddel az igazáért, az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Legutóbb levélben fordult Máger Andrea nemzeti vagyonért felelős tárcanélküli miniszterhez, de még választ sem kapott. A Malév csődje óta nagyjából 800 egykori dolgozó vár arra, hogy megkapja elmaradt munkabérét vagy végkielégítését. A teljes követelés a költségvetés szempontjából nem jelentős összeg, nagyjából 4,5 milliárdról van szó, de az állam – hiába volt a légitársaság több mint 95 százalékos tulajdonosa – nem fizette ki az alkalmazottakat. A Bérgarancia alapból ugyan minden dolgozó kapott nagyjából 1,5 millió forintot, a behajtott tartozásokból pedig még további összegeket, ám sok esetben még így sem érték el a kifizetett pénzek a követelések 30-50 százalékát. A dolgozók egy része pert indított, a bíróságtól pedig annak megállapítását várták, hogy az állam felelős a cég csődjéért. Beadványukat egyebek mellett azzal indokolták, hogy a 66 éves múltra visszatekintő, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak mindössze hatoldalas üzleti terve volt, az állam pedig nem tett meg mindent azért, hogy elkerülje a bezárást. A bíróság egyesítette a több ügyet, majd első- és másodfokon annak a mintegy 280-300 dolgozónak adott igazat, akik perre mentek a pénzükért. Ők Idén tavasszal a másodfokú ítélet kihirdetése után azért voltak optimisták, mert tudták: ezek után jó eséllyel indítanak majd kártérítési pert - ha végre befejeződik a cég felszámolása -, mert már a zsebükben lesz egy, az állam felelősségét megállapító döntés. Ebben az esetben ugyanis szinte csak az összeg nagyságáról szólt volna a bírósági eljárás. A hidegzuhany október 9-én érte az egykori alkalmazottakat: az állam ugyanis nem nyugodott bele a bírósági döntésekbe és a Kúriához fordult, ahol hatályon kívül helyezték a korábbi ítéleteket. A testület szerint „a Malév felszámoláshoz vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta”. Az indoklás szerint nem minősíthető tartósan hátrányos üzletpolitikának az, hogy „intézkedései, üzleti tervei, stratégiai döntései részben vagy egészben eredménytelennek bizonyultak”.  Ez a döntés csak azt állapította meg, hogy az állam nem felelős a csődért, a követelések ettől még továbbra is jogosak. A gond az, hogy a még mindig felszámolás alatt lévő Malévnak nem lesz pénze a tartozások kifizetésére, az állam pedig – a jelek szerint – nem szeretne a cégéért felelősséget vállalni. - A személyes véleményem az, hogy politikai döntés született a Kúrián. A legfelsőbb bírói testület két, igazságügyi szakértők véleményével alátámasztott ítéletet söpört le – mondta a Népszavának a légiközlekedésben dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa elnöke, Demeter Csaba. Az biztos, hogy a kormánynak jól jött a Kúria ítélete, ha ugyanis másként dönt a testület, akkor nemcsak a dolgozók követelései kaphattak volna zöld jelzést, hanem a cégek is. Márpedig ez a költségvetés szempontjából is óriási összeg lenne, a mintegy háromezer hitelező 175 milliárd forintot követel. Demeter Csaba elmondása szerint túl sok lehetőségük nem maradt: fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz vagy a Strasbourgi bírósághoz a vélt hatalmi befolyás miatt, de ezeknek nem biztos, hogy lenne már értelme. Az egykori alkalmazottaknak ugyanakkor azt javasolja, hogy a döntés ellenére indítsanak majd kártérítési pereket. Erre a hivatalos felszámolás időpontjától számítva 90 napjuk lesz. Nem zárható ki ugyanis, hogy az állam végül a dolgozói követeléseket befogadja majd, miközben a céges tartozásoknál a Kúria döntésére mutogat. Az állam távolságtartása egyébként azért is különös, mert korábban – ha a politikai érdekek azt diktálták - az is előfordult, hogy egy magáncég tartozásaiért is felelősséget vállalt. Czeglédy Csaba egykori szocialista politikus ügyében például törvényt fogadtak el a kártalanításról. A Nyugat.hu információi szerint összesen 35,5 millió forintot fizettek ki a károsultaknak, pedig a kormánypárti sajtó az ügy kirobbanásakor több százmilliós kárról beszélt, a kárigények benyújtására vonatkozó határidőt pedig egy alkalommal meg is hosszabbították.    

Mikor lesz vége a felszámolásnak?

A 2012-ben csődbe ment cég felszámolásának befejezését a legtöbben nyárra várták, de ez tovább csúszott. A záró mérleget tavaly ugyan leadták, de ekkor a bíróságnak ki kellett küldenie az összes hitelezőnek egy levelet, amelyben tudatja a részleteket. Ez a Malév esetében 3000 küldeményt jelent, gyakran külföldi címzettekkel, ráadásul az is előfordul, hogy az érintett cég már meg is szűnt. Amikor ez a folyamat lezárul, hivatalosan is bejelentik a cégközlönyben a felszámolást.

Szerző
Témák
Malév csőd Kúria

Puzsérra tódul az LMP-s minitömeg

Publikálás dátuma
2018.10.23. 19:30

Fotó: Draskovics Ádám
A „Lehet más a Politika” kevesen van, de külön petíciózik, Puzsért hájpolja, és rózsaszín nadrágszárat villant.
Valamivel több mint száz ember verődött össze a Gellért téren, ahol az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő demonstrált. (Az alacsony szám ellenére is nehéz elkülöníteni tüntetőket a sajtómunkatársaktól, illetve a villamos- és buszmegállókban ácsorgóktól.)    A téren a párt felállított pár standot, ahol a tandíj elleni petícióra, illetve az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz gyűjtik az aláírásokat. (Nem összekeverendő a Hadházy-féle kezdeményezéssel, az LMP egy európai petícióhoz csatlakozott, igaz a kinti szervezők egyik vezetője korábban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon az LMP szedje össze a szignókat.)
A Gellért téren ott volt a párt komplett vezetősége, itt erősíti az egybegyűlést Keresztes László Lóránt, a napokban társelnökké választott Demeter Márta, de elsuhant Ungár Péter is az ünnepi hangulathoz kevéssé passzoló elegáns rózsaszín nadrágjában. Hat óra körül a tüntetők, zömében egyetemista korú fiatalok fáklyás menettel átvonultak a Corvinus Egyetem elé így tiltakozva a tandíj ellen. A tüntető LMP-sek kezében lévő molinókra a „Korrupt Hök” a „Többet ésszel mint pénzzel”, illetve az „Az én apám oligarcha, Corvinusra fogok járni” feliratok olvashatóak.
Az egyetem előttre már bő kétszáz főre nőtt hallgatóság előtt előbb Pitz Dániel a Lehet más a Jövő Egyesület vezetője tartott beszédet.
”Azt az időszakot éljük, amikor nem lehet csendben maradni! Az állam hátat fordított a fiataloknak, nekik már nincs itt jövőképük”

- fogalmazott Pitz

Utána következett a fő szónok Puzsér Róbert publicista, főpolgármester-aspiráns. Puzsér a mai helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a fiatalság még a Bokros Lajos által bevezetni javasolt tandíj ellen tüntetett. Puzsér szerint akkor a neoliberalizmus, míg ma az Orbán Viktor vezette „újfeudalizmus" fenyegeti a jövőt. „A tandíjmentesség nem ingyen ebéd – fogalmazott Puzsér. A tandíj mentesség befektetés a jövőbe, a társadalmi mobilitásba. Puzsér szerint a jelenleg még létező tandíjmentesség az utolsó progresszív érték a magyar felsőoktatásban. Minden másban viszont lemaradt a felsőoktatás, ahol – mint elmondta - „a XIX. század módszereivel a XX. század problémáira akarják felkészíteni a XXI század emberét.” Puzsér szerint a tandíjmentesség az utolsó védvonal, amit nem szállt meg a neoliberális gondolat és az Orbán-féle újfeudalizmus. Szerinte mindkét rezsimnek közös a célja: olcsó, öntudatlan munkaerőből álló nemzetet képezni. Az oktatás elsorvasztása ezt a célt szolgálja. Puzsér Róbert úgy látja: egyetlen megoldás Magyarország válságára, ha megszervezi magát a polgári középerő, a „centrum”. „A centrum gravitációt képez, a C innovációval, oktatással érvényesül, nem törzsi gyűlölettel, nem démonidézéssel. 
Puzsér Róbert
„Cél a centrum!”

- zárta beszédét Puzsér.

Témák
LMP október 23
Frissítve: 2018.10.23. 20:47

Az utolsó pillanatban mondták le a kaposvári Gálvölgyi-estet

Publikálás dátuma
2018.10.23. 19:29

Fotó: Népszava
Indoklás nélkül, az utolsó pillanatban mondták le Gálvölgyi János szerdai, kaposvári előadását, derült ki a művész feleségének kedd délutáni Facebook-bejegyzéséből.
E szerint „Jánosnak holnap önálló estje lett volna Kaposváron. A Játékszín produkciója „A Gálvölgyi” című előadóest. Pár perce érkezett a Játékszín közlése, miszerint az előadást a megrendelő művelődési ház váratlanul lemondta.” Az interneten komoly vihart kavart a poszt – melyről a Kapos-T számolt be elsőként -, s a többség – az előzmények alapján nem alaptalanul – arra gondolt, Gálvölgyi János ugyanúgy tiltólistára került, mint Alföldi Róbert, akinek több városban fújták le – vagy próbálták megakadályozni – az utolsó pillanatban valamilyen fellépését. - Egészen prózai okok állnak az előadás lemondása mögött – felelte megkeresésünkre Szalay Lilla, a produkciónak eredendően otthont adó kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ igazgatója -, egyszerűen nem fogytak a jegyek. Az intézményvezető állította a 3000-3500 forintért kínált tikettekből csak tízet sikerült értékesíteni, így a Játékszínnel – mellyel évek óta kapcsolatban állnak, s az együttműködésnek köszönhetően megannyi darabot mutattak már be – közösen úgy döntöttek, lemondják az előadást. - Erről tíz napja írásban egyeztünk meg a Játékszínnel – tette hozzá Szalay Lilla -, nem tudom, hogyan fordulhatott elő, hogy csak az utolsó pillanatban értesítették a művész urat. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.23. 19:31