Márki-Zay: előkerülhetnek a Molotov-koktélok

Publikálás dátuma
2018.10.20 08:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nem biztos, hogy a következő forradalomra újabb 62 évet kell várni - állítja Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere.
Azt mondta még a nyáron, hogy szükség van egy új pártra vagy mozgalomra. Lesz új párt vagy mozgalom? Az egyesületünk nulladik lépésként beadta a szükséges dokumentumokat, azért, hogy alapíthassunk egy mozgalmat. A fő célunk, hogy a jövő évi önkormányzati választáson minden város Hódmezővásárhely legyen. Budapesten nyilván a baloldali jelölteknek van esélye inkább, van egy-két körzet, ahol a Jobbiknak, de a legtöbb hely olyan, mint Hódmezővásárhely, azaz csak a teljes ellenzék összefogásával és egy a kormánypárti szavazóknak is elfogadható jelölttel győzhető le a Fidesz.
Kik lesznek a mozgalom tagjai? Még az építkezés elején tartunk. Kérek még egy kis türelmet. Én még nem csináltam ilyet, azt szeretném, ha ez egy jobban működő együttműködés lenne, mint az előzőek.
Hogy hogy nem csinált ilyet? Április 8-a előtt ugyanezt szerette volna, csak nem jött össze. Nem csináltam még egyesületet, pártot, mozgalmat és nem építettem fel politikai közösséget.
Legalább a mozgalom nevét árulja el. Hamarosan publikus lesz. Nincs még értelme erről beszélni. Viszont addig is minden jó érzésű, tisztességes hazafit arra buzdítok, hogy alapítsák meg saját köreiket és találják meg a hiteles jelölteket minden településen. Ők mind hősök. Budapesten ugyanis nem értik mi az, hogy megfélemlítés. Nálunk viszont csak az utóbbi két hétben két embert rúgtak ki politikai okokból. Egyikük a kórházban dolgozott beteghordóként, az volt a „bűne”, hogy a Kétfarkú Kutyapárt helyi vezetője. A másik pedig elindult egy vezetői pályázaton a fideszes jelölt ellenében.
Miből gondolja, hogy a mozgalma sikeresebb lenne, mint a parlamenti választás előtti próbálkozások? Az országban az ellenzéki pártok mélyponton vannak, sosem voltak ennyire népszerűtlenek. Minden pártban ott voltak és vannak is, azok, akik az összefogást támogatják, de azok is, akik ezt elvetették. Van olyan párt, amely számunkra elesett, az összefogás támogatóit ugyanis kizárták. Viszont van olyan is, ahol belátták: együtt kell működni. Az önkormányzati választáson egyébként még egyértelműbb, hogy egy esélyes polgármesterjelölt mögé kell felsorakozni. Ő akkor lehet sikeres, ha a közgyűlést is a támogatóiból választják meg. A helyi együttműködés egyébként már április 8-án is jó volt, helyi jobbikosok és szocialisták több helyen meg tudtak egyezni a visszalépésekről, de a pártközpontok ezt nem engedték. Úgy gondolom, ha jövőre választaniuk kell aközött, hogy lojálisak legyenek a pártközponthoz, vagy leváltsák a Fideszt, akkor az utóbbi mellett döntenek, egészséges többséggel.
Felszólal október 23-án Hadházy Ákos tüntetésén. Van értelme egyáltalán tüntetni? Csodát nem várok. A legutolsó magyar forradalomra emlékezünk, amely 62 éve volt. A következőre azonban nem biztos, hogy 62 évet kell várni. A mostani alkalom célja az, hogy még demokratikusan is le lehessen váltani ezt a hatalmat. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szándéka a vezérmotívum. Megértem, hogy a Fidesz ezt nem szeretné, hiszen tele vannak bűnözőkkel, de fontos, hogy a nyugat is lássa a komoly akaratot Magyarországon.
Pár hete büszkén számolt be arról, hogy meglátogatta önt Sneider Tamás, a Jobbik elnöke. Miről beszélgettek? Találkoztam ezután Karácsony Gergellyel, Jávor Benedekkel és Botka Lászlóval is. Továbbra sem gondolom azt, hogy az ellenzéki pártok ellenében kellene leváltani a Fideszt. Azért érzem fontosnak az országos politikában való részvételemet, mert még mindig meglehetősen egyedül vagyok azzal a gondolatommal, hogy a baloldal és a jobboldal összefogásával lehet legyőzni a tolvajkormányt. Ez lesz az út, ennek az első megmérettetése pedig az önkormányzati választás lesz.
A polgármesteri győzelme utáni napokban sokan mondták, hogy egyértelműen jobbikos. Az? Kiábrándult fideszes vagyok, az elmúlt 28 év Magyarországának legprogresszívabb időszaka szerintem az 1998-2002-es első Orbán-kormány volt. Keresztény, konzervatív, mérsékelt jobboldalinak tartom magam, ebbe pedig nem fér bele semmilyen cigányellenesség, antiszemitizmus. A Jobbiknál hiányoltam, hogy mondjuk nem tudott volna olyan szakembereket kiállítani, akikre rábíztam volna az országot. 2010-ben ugyanakkor nem véletlenül szavazott Magyarország kétharmaddal a baloldali kormányok ellen. A tehetetlenséget, ami 2010 előtt volt, egy professzionális, de kegyetlenül káros és korrupt rendszerre cseréltük le. Fontos megjegyeznem, hogy amikor Gyurcsány Ferenc, vagy Medgyessy Péter kormányát kritizáltam Fidesz-szavazóként, akkor soha egy percig nem kellett félnem, hogy elveszíthetem az állásomat. 2010 óta viszont eljutottunk oda, ahol még a ’80-as években sem voltunk: ha valaki kritizálja a kormányt, akkor elveszítheti a munkáját. Hiába vagyok keresztény és konzervatív, ugyanazon az oldalon állok, mint a szocialisták, a DK-sok, vagy a jobbikosok: ennek a rendszernek mennie kell. Én hitelesen azonban csak a kiábrándult kormánypárti szavazókat képviselhetem.
A Sneider-vizit után felvetette, hogy újra kellene szervezni a Magyar Gárdát, zsidókkal, cigányokkal, baloldali magyarokkal. Ezt tényleg komolyan gondolta? Ilyet soha nem tanácsoltam senkinek, mindez csak egy hasonlat volt, de elismerem, még ez is hiba volt. Tavaly decemberben mondtam a Jobbiknak, hogy a néppártosodást nem így kellett volna csinálniuk - igaz, ez a stratégiai, politikai tanácsom már megkésett volt. A gond szerintem az volt, hogy a szélsőségességet megtartották, míg a radikalizmust elvetették. Pont fordítva kellett volna. Ezt próbáltam alátámasztani ezzel a rosszul megválasztott képpel. A Magyar Gárda kifejezés sokakban megrémülést keltett, amiért elnézést kérek. A jobbikosok leginkább csak azt hallották a mondatomból, hogy cigány, zsidó, baloldali, a baloldaliak pedig a Magyar Gárdát. Engem a Fidesz helyben azzal támad, hogy szeretem és támogatom a cigányságot. Évekkel ezelőtt, amikor a Jobbik először akarta, hogy legyek a jelöltjük, ezt már elmondtam nekik. A kereszténység számomra összeegyeztethetetlen bármilyen kirekesztéssel, a katolikus szó maga is egyetemességet jelent. Amikor megválasztották megígérte, hogy átvilágítja a Lázár-korszak gazdálkodását. Mire jutott?  ÁSZ-vizsgálatot is akartam, de lebeszéltek róla, a korábbi fideszes korszak állami átvilágítása a mai környezetben illúzió. Négy-öt feljelentés így is született, de ezeket sorra elutasította a rendőrség. Az, hogy valaki lop, a Fideszen belül nem bűn. Reménytelen vállalkozás, hogy szisztematikusan jogi útra tereljük az előző évek felelőtlenségét. Személy szerint azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy a megfélemlítés és a korrupció megszűnjön Vásárhelyen. Nálunk még a fideszeseknek sem kell félnie - bár az új választástól láthatóan féltek, azt nem merték bevállalni. Mitől fél például Lázár János? Véglegesen visszavonult Hódmezővásárhelyre? Lázár Jánosnak nem titkoltan országos ambíció vannak. Ő volt Magyarország második embere, a Fideszben őt láttak Orbán Viktor egyedüli kihívójaként. Ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy már nem miniszter. Ebben a rendszerben ha valaki túlságosan megerősödik, annak szükségszerűen buknia kell. Érdekes, hogy még hódmezővásárhelyi értelmiségiek is mondják néha: nekem össze kellene fognom Lázárral, hogy együtt döntsük meg Orbán rendszerét. Akik ilyet mondanak, még nem ismerték fel, hogy Lázárral egyáltalán nem járna jobban az ország. Hódmezővásárhelyen előbb volt NER, mint az országban, Lázár hamarabb volt NER-politikus, mint Orbán. Utalt arra, hogy akár forradalom is véget vethet a mostani rezsimnek. Tényleg hiszi, hogy békés úton már nem is lehet változás? A demokratikus rendszereket demokratikusan váltják le, míg a nem demokratikusat nem. Az elmúlt nyolc évben nagyon nagy lehetőséget adott az országnak az a temérdek pénz, amit az EU öntött ide. Ha az uniós pénzek nem jönnek, összeomolhat a gazdaság. Amikor majd Románia elrobog mellettünk, amikor egy esetleg bekövetkező válság miatt ismét nem lehet majd itthon munkát találni, akkor az emberek rádöbbennek, hogy mi is valójában az Orbán-rendszer öröksége: egy megfélemlített és meglopott ország, ahol a kormánypárti politikusok kastélyokban laknak és magángépeken repkednek. Ahol ilyen hatalmas a kontraszt, ott nagyon hirtelen előkerülhetnek a Molotov-koktélok és az erőszak is. Isten óvja ettől Magyarországot, de ahol ennyi embert tesznek tönkre politikai okból, ott nem zárhatjuk ki megnyugtatóan ezt a lehetőséget.

Névjegy

Márki-Zay Péter 1972-ben született Hódmezővásárhelyen, konzervatív, vallásos családban. Felmenői között található tanár, orvos, jogász, két testvére van. 1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing, majd a Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakot, a Budapesti Műszaki Főiskolán pedig villamosmérnökként végzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, majd 2006-ban doktorált. Dolgozott Kanadában és az Egyesült Államokban is, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre 7 gyermekével. 2018-ban függetlenként, de az összes ellenzéki párt támogatásával elindult a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson, amit meg is nyert.

2018.10.20 08:00
Frissítve: 2018.10.20 08:00

Rabszolgatörvény: gyűlik a tömeg a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:13

Fotó: / Tóth Gergő
Legalább három tüntetést szerveznek a Kossuth térre szerda délután. Nem gyorsan, de folyamatosan érkeznek újabb és újabb demonstrálók.
Cikkünk frissül.
Noha a Momentum tüntetése hivatalosan délután 4-kor kezdődik, egyelőre semmi jele a nagy ellenállásnak, kb. 100-150-en lehetnek a Kossuth téren. De a rendőrök készülnek, az Alkotmány utca sarkánál már több mint egy tucat rendőrautó áll - írja Juhász Dániel, a Népszava tudósítója a Kossuth térről.
"Ne hagyjuk a törvénytelen szavazást - a Kossuth térre most!" - ezzel a címmel mozgósítanak tüntetésre a közösségi médián át már a rabszolgatörvény szavazásának kezdete óta civilek. "A rabszolgatörvény szavazását obstruálják az ellenzéki pártok a falakon belül. Támogassuk őket kívülről! Hideg van, öltözzetek jól! A készenléti rendőrök már ott vannak" - olvasható a demonstráció felhívásában. Néhány óra alatt ezernél többen jelezték részvételi szándékukat.
A Jobbik idő közben a Sándor-palotához vonult, petíciót adott át a köztársasági elnöki hivatalnak, és a párt szimpatizánsai közül sokan szintén visszatértek a Parlament elé.
Szerdán a szakszervezeti vezetők is tiltakoztak az országház előtt. Arra kértek minden érintett dolgozót, hogy csütörtökre vegyenek ki egy szabadnapot, ezzel figyelmeztessenek egy esetleges sztrájk következményeire.
2018.12.12 16:13
Frissítve: 2018.12.12 16:15

Számozott utcák: az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes perét nyerte meg a TASZ

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:55

Fotó: / Németh András Péter
Razziákkal és házaik lerombolásával a romák emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz való jogát sértette Miskolc fideszes önkormányzata az elsőfokú ítélet szerint.
Lezárult az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes pere - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Elsőfokon megnyerte a pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indított. A Miskolci Törvényszék szerdán kihirdetett ítélete szerint
a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.
A pert még 2016 tavaszán indította a TASZ és a NEKI. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Ugyanebben az évben az Egyenlő Bánásmód Hatóság ötszázezer forint bírságot szabott ki a miskolci fideszes önkormányzatra a számozott utcákban lakó romák vegzálásáért és házaik lerombolásáért. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései - mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás - és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. A mai napon kihirdetett ítéletében a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy
a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte.
A bíróság maga hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon.
"Bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni." - mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője. Az ítélet 55 oldalas. A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.
2018.12.12 15:55