Balog Zoltán lelke

A szegénység elleni küzdelem világnapján (október 17.) nyilatkozott Balog Zoltán volt emberminiszter az ATV reggeli műsorában. Persze nem a szegénységről beszélt, de még csak nem is arról a botrányos törvényről, amely két nappal korábban lépett életbe, és a hajléktalanok nyomorúságos életét teszi még nyomorúságosabbá. Pedig azt hittem, erről fog beszélni; leadván képviselői mandátumát – ezen a napon tette meg -, megszabadulva a kormányzati felelősségtől, immár szabad emberként, még inkább szabad református lelkészként, megengedi magának, hogy kiálljon az utcáról is elüldözendő szegényekért. Vagy esetleg beszél arról, hogy ő miként képzeli el a segítségnyújtást.
De nem. Balog miniszter úr – jár neki ez a megszólítás - egyáltalán nem szólt a hajléktalanokról. A nyomorgó gyerekekről sem, pedig velük már vacsorált – még 2013 decemberében – a Hilton szállóban. (Jó lenne tudni, hova járnak azóta étkezni ezek a gyerekek.) Balog miniszter – jár neki a megszólítás? – arról nyilatkozott, hogy hamarosan irodákat fog nyitni Európa nagyobb városaiban, sőt lehet, hogy ő maga is jelentősebb tevékenységet fejt majd ki Brüsszelben. Teszi mindezt a Polgári Magyarországért Alapítvány nevében. Tudják, arról az alapítványról van szó, amely minden évben spontán meghívja Orbán Viktort, hogy tartson évértékelő beszédet. 
Nos, ez az alapítvány, illetve annak képviselői - tudtuk meg a minisztertől(?), lelkésztől (?), a hétköznapok robotosától (?) - azért veszik a vállukra a vándorbotot, hogy tájékoztassák a világot, mi vár rájuk, ha nem akadályozzák meg a bevándorlást. Balog Zoltán volt emberminiszter, reaktivált lelkész arra vállalkozik most, hogy lehetőleg megakadályozza szerencsétlen emberek menekülését a halálból, a szegénységből, az üldöztetésből. Balog lelkész arról akarja meggyőzni Európát, hogy milyen károkat okoz magának, ha beenged más vallású, más identitású embereket. Balog lelkész határozott célja, hogy exportálja a kontinens nagy városaiba Orbán Viktor gyűlölet-politikáját. 
Balog lelkész kész arra, hogy azt a hazugság cunamit, amit a Fidesz, illetve annak elnöke ráeresztett a magyar emberekre, immár más országok állampolgáraira is rázúdítsa. Hogy ezt pontosan kinek a pénzéből teszi majd, ki finanszírozza ezeket az irodákat, és hány munkatárssal, mekkora büdzsével fogják végezni munkájukat, arra nézvést nem kaptunk felvilágosítást. De nyilván nem kell aggódnunk; meg fogják találni a módját, hogy úgy tűnjék: jószándékú, a határkerítést védő magyar emberek adományai biztosítják az irodák fenntartását és a dolgozók alkalmazását. Balog miniszter pedig nyilván akkor lesz elégedett, ha egyre több olyan társra talál Európában, aki megveti a más földrészről érkezőket, és partner lesz abban, hogy elüldözzön mindenkit, aki nem a keresztény kultúrára - de csakis olyanra, amilyet a magyar miniszterelnök elképzel - esküdött fel. 
És ha mindezt sikerült elérni, Balog lelkész visszatérhet az ő gyerekihez, egyenesen a Hilton vacsoraasztalához.
2018.10.20 09:46
Frissítve: 2018.10.21 10:32

Kockajáték

A dél-karolinai kisváros, Charleston gettójában nyáresténként tereferélnek az asszonyok a Harcsa utcában, a férfiak kockajátékot űznek. A szerencsejátékosok hiszik, egy nagy dobással mindent megnyerhetnek, de akadnak olyanok is, akiknek álca a játék, inkább Sporting Life-ot, a kábítószerdílert várják. George Gershwin 1935-ös operája, a Porgy és Bess eredetileg ezzel az eleven képpel indul, és aztán egy olyan történetet mesél el slágerekben, hogy mű a XX. század egyik legjobb operájaként a Carmen magasságába emelkedik.
Gershwin darabja 1970-ben érkezett Budapestre, játszották az Erkelben és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is, mindenütt nagy sikerrel. Majd 1983-ban a darab bemutatását ahhoz a kitételhez kötötték a szövegíró, Ira Gershwin végakarata szerint, hogy a szerepeket afroamerikaiak énekeljék. Az elvárás nem előzmény nélküli: George Gershwin sem rajongott az ötletért, hogy az egyik első hangosfilm, Az éneklő bolond sztárja, Al Jolson, aki feketére festett arccal játszott afroamerikait az 1920-as évek végén, bekerülhessen a darabba.
A Porgy és Bess tavaly négy előadás erejéig újra az Erkelben volt látható. A bemutató több szempontból is nagy dobásnak bizonyult, és nem hiányzott a fekete arcfesték Almási-Tóth András rendezéséből. A sikert beárnyékolta, hogy a magyar intézmény kitétel nélküli szerződést kötött az amerikai jogkezelővel, így mindenütt jeleznie kellett: az előadás ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel. 
A tervek szerint két hét múlva újra bemutatnák itt a darabot, ám egyelőre játszási engedély nincs. Hasonló helyzet nyilván nem példa nélküli, ám egy kiemelt nemzeti intézmény szempontjából ez hazárdjátéknak tűnik. Főként, hogy az Operaház főigazgatója a vitatható „all black cast” szabályt rasszistának titulálta, nem érezvén a szavak súlyát.
2019.03.23 09:22
Frissítve: 2019.03.23 16:11

A felfüggesztés hete

Azt állította Gulyás Gergely miniszter (az Európai Néppárt ülése előtti nyilatkozatában az MTI-nek), hogy a Fidesz csak akkor tud a Néppártban maradni, ha nem csupán a párt kizárására, hanem a felfüggesztésére sem kerül sor.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették, mégis maradt. A Néppárt honlapján ez a cím olvasható: Fidesz membership suspended after EPP Political Assembly (Felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppárt Politikai Gyűlése után). A többi süket duma süketeknek és vakoknak.
Azt állította Orbán Viktor (Brüsszelben, az Európai Néppárt döntése után), hogy "a magunk részéről… egyoldalúan mi felfüggesztjük jogaink gyakorlását.”
Ezzel szemben a tény az, hogy ilyen nincs és nem is volt. Ha lett volna, akkor a Fidesz egyoldalúan fogja magát, és egyoldalúan kivonul a Néppárt gyűléséről, mondván, hogy felfüggesztettem a tagságomat, viszontlátásra. Ehelyett megegyezett a felfüggesztésben és a vele járó szankciókban a néppárti elnökséggel, majd hozzájárult ahhoz, hogy a tagok ezt megszavazzák. Az eredmény: 190-3. Egyoldalúnak egyébként tényleg egyoldalú.
Azt állította Varga Judit, uniós kapcsolatokért felelős államtitkár (a kormánypárti Mandiner hírportálnak, arra válaszolva, miért is jön majd a néppárti bölcsek tanácsa Budapestre), hogy „évek óta dobálóznak kritikusaink azzal, hogy Magyarországon milyen problémák vannak az európai értékekkel, a bíróságok függetlenségével, az Alkotmánybírósággal, de senki sem jött el hozzánk, hogy valóban meggyőződhessen arról, mi is a helyzet pontosan.”
Ezzel szemben a tény az, hogy például a Velencei Bizottság szakértői rendszeresen jártak ide, és legutóbb például a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatban adtak ki bíráló állásfoglalást. Az Európai Parlament pedig (több itteni helyzetfelmérés után) többször is határozatban ítélte el – legutóbb a néppárti képviselők többségének a szavazatával – a magyar kormányt a jogállami normák megsértése miatt. Szóval a Néppártnak már a könyökén jön ki Orbán. De még mindig nem megy ki.
Azt állította Orbán Viktor (brüsszeli sajtóértekezletén), hogy „jogállamiság tekintetében se Belgium, se Svédország, se Finnország, se Németország egy fikarcnyival sincs jobb helyzetben, mint Magyarország.”
Ezzel szemben a tény az, hogy egyik nevezett országban sincs a teljes hatalom néhány régi haver kezében, nincs gyakorlatilag leválthatatlan legfőbb ügyész, nem függ a bírósági kinevezések, előmenetelek rendje egyetlen kinevezett baráttól, nem került az Alkotmánybíróság teljes kormányzati fennhatóság alá, nincs totális kormányuralom az állami média fölött, és nem szerezte meg a kormány a magántulajdonban lévő média nagy részét is, nem jutnak a közbeszerzési megbízások Mészárosokhoz és Garancsikhoz, vagyis a kormányfő barátaihoz, nem fejezik le a tudományos életet és az ország egyik legjobb egyetemét, nem éheztetik a menedékkérőket, és nem fenyegetik az állampolgári jogok mellett kiálló civil szervezeteket. Csak úgy, egy szuszra. De volna még két-három szuszra való is.
2019.03.23 09:21
Frissítve: 2019.03.23 09:27