Brókerbotrány

A rendszerváltást követően nemcsak a tulajdonviszonyok változtak meg gyökeresen, hanem a gazdasági bűncselekmények súlyossága is. A bíróságoknak alaposan fel volt adva a lecke, hogy a nyilvánvaló jogismereteik mellett alapos közgazdasági tudással is rendelkezzenek, sőt esetenként egy kis könyvvizsgálói tudás sem ártott. A nagy értékre elkövetett sikkasztásokért, hűtlen kezelésért kiszabott ítéletek igazságosságát aligha könnyű megítélni, azt azonban igen, hogy a sértettek, a károsultak soha sem elégedettek a jogorvoslattal.

A 2015 tavaszán kirobbant - három befektetési társaságot érintő - brókerbotrány első, nem jogerős ítélete tegnap megszületett. A Buda-Cash öt egykori vezetője testvériesen elosztva hét és fél-hét és fél éves börtönbüntetésre ítéltetett. Az okozott kár - a vádirat szerint - 116 milliárd forint volt, amelyből csekély 40 milliárdot az ügyfelek értékpapírszámlájáról sikkasztottak el, a többivel a brókerházhoz kötődő takarékszövetkezeteket rövidítették meg. Ki ezek után a legfőbb sértett? Nem fogják kitalálni: a brókerház! A károsultaknak pedig módjukban áll polgári peres úton érvényesíteni a követeléseiket.

Akad azonban valaki, aki biztosan jól járt. Felcsút ex-polgármestere, aki miként a keselyű a dögökre, azon nyomban rácsapott a brókercég tulajdonában lévő, akkor még Opimus Global nevű társaságra, amelyet a felszámolásból kapart ki magának. (Ez az a tőzsdén is jegyzett Opus Nyrt., amely Mészáros Lőrinc másik vagyonkezelő cégével fuzionálva pillanatok a negyedik legtőkeerősebb céggé növi ki magát Magyarországon.) Azok a kisbefektetők és a nem is olyan kicsik, akiknek befektetéseit elvitte a Buda-Cash vezetőinek csalárd tevékenysége, legfeljebb csak abban reménykedhetnek, hogy a vádlottak elkobzott vagyonából néhány morzsa majd csak jut nekik is.