Szaúd-Arábia elismerte, hogy meghalt az eltűnt újságíró

Publikálás dátuma
2018.10.20 08:25

Fotó: ANADOLU AGENCY/ Emrah Yorulmaz
Az államügyész azt mondta, Dzsamál Hasogdzsi egy dulakodás közben vesztette életét. Donald Trump amerikai elnök „hihetőnek” nevezte a magyarázatot.
A szaúdi államügyész pénteken elismerte, hogy Dzsamál Hasogdzsi életét vesztette. Azt állította, hogy a férfi a szaúdi főkonzulátuson dulakodásba keveredett azokkal, akik vele találkoztak, és a férfi a küzdelemben halt meg – derül ki a Guardian cikkéből. Szaúd-Arábiában 18 embert letartóztattak, akik szerintük kapcsolatban állnak az esettel. A királyi tanácsadót és a titkosszolgálat helyettes vezetőjét menesztették. Hozzátették, hogy az ügyben folytatódik a nyomozás.

Trump szerint „hihető” a magyarázat

Péntek este az amerikai elnöki hivatal az MTI összefoglalója szerint közleményben hangsúlyozta, hogy a Fehér Házat „szomorúsággal tölti el” Dzsamál Hasogdzsi halála. A dokumentumot Sarah Huckabee Sanders szóvivő írt alá. Donald Trump elnök „jelentős lépésnek” minősítette a szaúdi beismerést. Trump egy arizonai választási kampányrendezvényen újságírók kérdéseire válaszolva leszögezte: a szaúdi bejelentés „első jó, nagy lépés” volt. „Hihetőnek” nevezte a szaúdi magyarázatot, de hozzátette, nem gondolja, hogy a szaúdi vezetők korábban hazudtak neki. Megerősítette a Fehér Ház korábban kiadott közleményében foglaltakat is, miszerint a kongresszussal együttműködve kívánja kidolgozni a válaszlépéseket, ugyanakkor azt a korábbi álláspontját is megerősítette, hogy a válaszlépések között ne szerepeljen a fegyvereladások felfüggesztése.
„Szükségünk van a szaúdiakra Irán ellensúlyaként”
– hangsúlyozta az amerikai elnök.
A Fehér Ház néhány órával korábban adott ki közleményt, körülbelül egy órával azt követően, hogy Szaúd-Arábiában beismerték az eltűnt újságíró halálát. A közlemény leszögezte: „az Egyesült Államok tudomásul veszi a szaúd-arábiai királyság bejelentését, miszerint Dzsamál Hasogdzsi sorsának ügyében a nyomozás folyamatban van, és (a királyság) intézkedéseket hozott a már azonosított gyanúsítottak ellen”. A Fehér Ház egyúttal közölte, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni a vizsgálatot, kellő időben történő, átlátható és a megfelelő jogi eljárásokkal folytatott igazságszolgáltatásért száll síkra.

Szankciókat helyezett kilátásba

Donald Trump korábban azt közölte, hogy a kongresszus is részt vesz majd a Hasogdzsi-ügyben Rijádnak adandó válasz kimunkálásában. Az amerikai elnök szankciókat is kilátásba helyezett Szaúd-Arábia ellen. Ugyanakkor leszögezte, hogy túl korai még arról beszélni, milyen következményei lehetnek a Hasogdzsi-ügynek, de hétfőig valószínűleg többet lehet majd tudni arról, mi történt és kik a felelősök. Donald Trump hangsúlyozta: csak ezt követően tesz majd ajánlásokat a kongresszusnak a meghozandó lépésekről.
„Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy mit javasol a kongresszus, amely szintén nagyon a szívén viseli az ügyet”
– jelentette ki.
Trump ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia – mint fogalmazott – „nagyszerű szövetségese” az Egyesült Államoknak, és minden döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a szoros amerikai-szaúdi viszonyt. Az elnök egyébként pénteken délután Twitter-bejegyzésben cáfolta az amerikai ABC televízió értesülését, miszerint Mike Pompeo külügyminiszternek a héten Ankarában tett villámlátogatásakor a török hatóságok megmutatták volna a Dzsamál Hasogdzsi „eltüntetéséről, illetve meggyilkolásáról” az isztambuli szaúdi konzulátuson készült hang- és videófelvételeket. Az ABC ugyanis péntek délutáni egyik híradásában meg nem nevezett török tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy Pompeo ismeri a hangfelvételt. „Álhír” – írta mikroblogbejegyzésében Trump.
A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án ment be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Ezt követően nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Hasogdzsi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint neve elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések alapján Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Szaúd-Arábia ezt korábban nem ismerte be.

„Időt akarnak nyerni”

Az amerikai politikusok közül elsőként Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor reagált a szaúdi bejelentésre, miszerint Hasogdzsi az isztambuli szaúdi konzulátuson dulakodás közben életét vesztette. „Szkeptikus vagyok a Hasogdzsiról szóló új szaúdi narratívát illetően” – fogalmazott a szenátor, hozzátéve, hogy a szaúdi bejelentés szerinte bagatellizálja a tényeket. Richard Blumenthal demokrata párti szenátor egy televíziós interjúban szintén kételyeinek adott hangot, és nemzetközi vizsgálatra szólított fel. „A szaúdiak egyértelműen időt akarnak nyerni” – fogalmazott. Chris Van Hollen ugyancsak demokrata párti szenátor úgy vélte, az Egyesült Államoknak nem szabad cinkosságot vállalnia ebben az ügyben.

Frissítve: 2018.10.20 08:26

Könnygáz és dezertáló katonák - egyre feszültebb a helyzet a venezuelai határon

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:50

Fotó: AFP/ RONALDO SCHEMIDT
Venezuela ellen-elnöke is beszédet mondott egy lezárt átkelőhelynél.
A venezuelai nemzeti gárda embereinek egy része könnygázzal támad azok ellen, akik a lezárt határon át a szomszédos Kolumbiába mennének, egy másik részük pedig maga is átszökött, írja a BBC. A feszültség egyre nő: az éhezéssel és gyógyszerhiánnyal sújtott Venezuelába szánt segélyszállítmányokat továbbra sem engedi az országba Nicolas Maduro elnök, míg a segélyek önkéntesek százezreinek segítségével történő megszerzéséről beszél Juan Guaidó, a nemzetgyűlés ellenzéki vezetője, aki szintén elnöknek nevezte ki magát. Ehhez adódik hozzá azok haragja, akik a határ túloldalára járnak dolgozni, ám a blokád miatt veszélybe került megélhetésük.
Barikádok állnak a kolumbiai határon a BBC tudósítója szerint, amit sorban ugrálnak át a venezuelaiak. Sokan arról győzködik a katonákat, hogy engedjék őket elmenekülni az országból, mások pedig kövekel esnek nekik. Nemrég a Nők fehérben nevű aktivista-csoport 300 tagja is a határhoz vonult.
Guaidó ellen-elnök a kolumbiai államfő társaságában szintén az egyik határátkelőhöz érkezett, a kolumbiai oldalról.
Guaidó a Simon Bolivar hídnál mondott beszédében árulással vádolta azokat a katonákat, akik teljesítik a parancsot, és nem engedik az élelmiszerszállítmányokat átkelni a határon. Arra bíztatta őket, hagyják el pozíciójukat, és szökjenek a határ túloldalára. Hárman közülük így is tettek - Kolumbiába érve azonnal letartóztatták őket. Egy negyedik parancsmegtagadásról is tudni, mi egy másik határátkelőnél történt.
Feszült a helyzet Venezuela brazil határán is, ahol nem sokkal korábban két civilt agyonlőttek Maduro katonái. Caracasban, az ország fővárosában eközben az elnök támogatói rendeztek felvonulást.

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a párt kongresszusán
Fotó: MTI/ Biró István
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:28