Szézezrek tüntettek a Brexit ellen Londonban

Publikálás dátuma
2018.10.20. 17:03

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A szervezők szerint 150 különbusz szállította a tiltakozókat a brit fővárosba. A résztvevők számát 570 ezer körülire becsülték.
Minden eddiginél nagyobb, több százezres tüntetést tartottak szombaton Londonban a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen, illetve azért, hogy legalább a Brexit feltételrendszeréről újabb népszavazás dönthessen. Az MTI összefoglalója szerint a hatalmas megmozdulást a People's Vote – A nép voksa nevű kampánycsoport szervezte, amely tavasszal alakult ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével az újabb népszavazás kiharcolására. A People's Vote júniusban, az EU-tagságról tartott népszavazás második évfordulóján már tartott egy tömegdemonstrációt, amelyen hozzávetőleg százezren vettek részt. A szombati tüntetésre azonban a szervezet saját becslései szerint ennek a tömegnek a sokszorosa gyűlt össze. A People's Vote a rendezvényt biztosító aktivisták helyszíni számításait idézve szombat délután azt közölte, hogy a résztvevők száma 570 ezer körüli. A Scotland Yard szóvivője szerint a londoni rendőrség nem tudja felbecsülni a tömeg nagyságát.
FOTÓ: AFP / NIKLAS HALLE'N
A demonstrációra vidékről is tízezrek érkeztek. A szervezők szerint 150 különbusz szállította Londonba a tüntetőket, emellett vonattal is nagyon sokan utaztak a brit fővárosba, még olyan távoli vidékekről is, mint a Skócia északi partjai előtt fekvő Orkney-szigetek. A menet a Hyde Park keleti szélénél húzódó elegáns sugárúton, a Park Lane-en gyülekezett, és innen vonult át a parlament előtti térre, érintve a miniszterelnöki rezidenciának otthont nyújtó kis utcát, a Downing Streetet is. A menetet Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere vezette. Khan a demonstráción kijelentette, hogy ez a menet a jövőért szól, azokért a fiatalokért, akiknek hangja a 2016-os népszavazáson – amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – nem hallatszott. A polgármester szerint Theresa May konzervatív párti miniszterelnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy szerencsejátékot űzzön a fiatal generáció jövőjével.
FOTÓ: AFP / NIKLAS HALLE'N
Khan hozzátette: a népszavazáson sem voksolt senki arra, hogy elszegényedjen, sem arra, hogy kockára tegye például a külföldi EU-országokból érkezett szakemberek tízezreit foglalkoztató állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) működőképességét. Sadiq Khan szerint a Brexit-folyamat eddigi két éve alatt világossá vált, hogy Nagy-Britannia most már csak egy rossz kilépési megállapodás, vagy a megállapodás nélküli kilépés között választhat.
Ez milliónyi mérföldekre van attól, amit két és fél éve ígértek nekünk a Brexit-tábor szószólói, és éppen ezért elengedhetetlenné vált az újabb népszavazás kiírása

– mondta a londoni polgármester.

Ugyanezt követelte a minap Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök, valamint Sir Nick Clegg egykori liberális demokrata és Lord Michael Heseltine volt konzervatív párti miniszterelnök-helyettes is több európai napilapban és a Guardian című baloldali brit újságban megjelent közös cikkében. A három egykori politikus úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi konzervatív párti brit kormány képtelen felfogni a Brexit várható gazdasági árát, a Brexit szószólói pedig továbbra is „a tagadás fantáziavilágában élnek”. A brit kormány azonban mereven elzárkózik bármiféle újabb népszavazás lehetőségétől. Theresa May miniszterelnök korábban személyesen is kizárta az újabb népszavazás lehetőségét Nagy-Britannia EU-tagságáról. May a Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében kifejtette, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon milliók fejezték ki akaratukat, sokan évtizedek óta először bíztak is abban, hogy szavazatuk számít, és abban, hogy a politika, amely sokáig nem törődött velük, most meghallja szavukat. Theresa May szerint ha ezek után még egyszer feltennék nekik az EU-tagságról szóló kérdést, az a demokrácia és a népszavazásba vetett választói bizalom súlyos elárulása lenne.
Szerző
Fotó: AFP

"Ezek az emberek nem amerikai álmot keresnek, a rémálom elől menekülnek.”

Egy hondurasi ellenzéki politikus, Jari Dixon foglalta össze egy mondatban, miért kel útra több ezer ember, hogy valahogy megpróbáljon elérni a mexikói-amerikai határig.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.10.20. 15:27
Szombat reggelre hatalmas tömeg érte el a guatemalai-mexikói határt
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Mexikói rohamrendőrök tartóztatták fel a tömeget, akik áttörték a határkerítést
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Verekedés tört ki, mert a tömegben lévő emberek arra számítottak, hogy simán átmehetnek majd Mexikóba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Többen a lezárt határhídról beugráltak a Suchiate folyóba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A mexikói hatóságok jelezték, hogy csak az érvényes útlevéllel és vízummal érkezők mehetnek be azonnal az országba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A több ezer kilométeres utat a becslések szerint 3000 ember tette meg, a legtöbben gyalog
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
A hondurasi elnök közlekedési eszközt kínálnak bárkinek, aki úgy dönt, hogy hazatérne
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Hondurast és az USA-t két ország - Guatemala és Mexikó -, több száz fegyveres katona és 2600 kilométer választja el egymástól
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Mióta 2016-os választási kampányában Trump bejelentette, hogy falat emel a mexikói határon, a sokadik karaván indul Hondurasból
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Trump inváziótól tart, ezért fél Közép-Amerikának megüzente, megszünteti a térség segélyezését, ha nem állítják meg a tömeget
Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
A mexikói kormány felajánlotta a, hogy menedékjogért folyamodhatnak az országukban is, és munkához segítik őket
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
A 9 milliós Hondurasban a lakosság közel kétharmada él szegénységben
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
Az országban súlyos probléma a korrupció és a bandaháború
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
„Inkább rohadok meg egy amerikai börtönben, mint hogy vérbe fagyva feküdjek Honduras utcáin”
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
2018-ban eddig 42 ezer guatemalai, 33 ezer hondurasi és 11 ezer salvadorit utasítottak ki a határőrök
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP

Összecsaptak a mexikói rendőrökkel a hondurasi menekültek

Publikálás dátuma
2018.10.20. 15:07

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Trump korábban arról beszélt: ha nem állítják meg az embereket, a hadsereget bevetve lezáratja országa déli határát.
Pénteken megérkezett a mexikói határhoz a Suchiate folyó felett átívelő hídon át az a több mint 3000 ember, akik Hondurasból keltek útra. A rendőrök útjukat állták, de sokan megpróbáltak tovább menni észak felé – derül ki a Guardian cikkéből. A tömegből többen összecsaptak a rendőrökkel, de végül csaknem mindenkit visszafordítottak.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette: ha Mexikó nem állítja meg az Egyesült Államok felé tartó emberek közeledését, a hadsereget bevetve lezáratja országa déli határát. A guatemalai, hondurasi és salvadori emberek közeledtét egyenesen támadásnak nevezte az elnök, és külügyminiszterét is elküldte tárgyalni a mexikói elnökkel. Egy Twitter-üzenetben még azt is meglebegtette, hogy a határzár ügyét és a „bűnöző elemek”, illetve „KÁBÍTÓSZEREK” (csupa nagybetűvel) megállítását fontosabbnak tartja, mint a Kanadával és Mexikóval nemrég megkötött új szabadkereskedelmi egyezményt. Mint megírtuk, az amerikai határőrség 2000-ben 1,6 millió illegális bevándorlót fogott el a mexikói határon, és ezeknek az embereknek a 98 százaléka mexikói volt, csupán 29 ezren jöttek más országokból. Ezzel szemben tavaly már 163 ezer olyan illegális határátlépőt fogtak el, aki El Salvadorból, Guatemalából vagy Hondurasból érkezett, nagyrészt azt állítva, hogy az erőszakos bűnöző csoportok elől menekül, illetve menekíti családját.
FOTÓ: AFP / PEDRO PARDO

Kétoldalú megállapodás

Csütörtökön a Fox televízió közölte, hogy az Egyesült Államok és Mexikó közös tervben állapodott meg a migránsprobléma kezelését illetően. A bevándorlási hullám problémájáról az MTI összefoglalója szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen kezdett tárgyalásokat Panamában, ahová csütörtökön este villámlátogatást tett. Megbeszélést folytatott Juan Carlos Varela panamai elnökkel a hivatalában, de erről nem született közös közlemény. Pénteken Pompeo már Mexikóvárosban ül közös asztalhoz Enrique Pena Nieto elnökkel, Luis Videgaray külügyminiszterrel és Videgaray utódjával, Marcelo Ebrard kijelölt külügyminiszterrel. A Fox televízió információi szerint a megállapodáson hónapokon keresztül dolgoztak, és legfontosabb eleme az, hogy Mexikó az amerikai-mexikói határ mexikói oldalán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségével menekülttáborokat állít fel. Geronimo Gutierrez, Mexikó washingtoni nagykövete a Fox televíziónak elmondta: kormánya már fel is vette a kapcsolatot a Menekültügyi Főbiztossággal, és kérte az ENSZ-szervezet együttműködését a valóban menedékre szorulók kiszűrésére. A kétoldalú megállapodás értelmében Mexikó visszafogadja majd azokat a migránsokat, akiknek mégis sikerül – megkerülve a menekülttáborokat – bejutniuk az Egyesült Államokba, ahonnan kitoloncolják őket. Amennyiben beigazolódik, hogy jogosultak a menekültstátuszra, az ENSZ gondoskodik majd elhelyezésükről, illetve dönt arról, hogy melyik országban kapjanak menedékjogot. A fogadó ország nem szükségszerűen az Egyesült Államok lesz.

Szerző
Frissítve: 2018.10.20. 15:48