Dől a paksi dominó, a kormánynak most már színt kell vallania

Publikálás dátuma
2018.10.22. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem titkolhatja tovább a kormány, hogy miről és mennyiért szerződött a Rothschild-csoporttal az erőműbővítés ügyében.
Harmadik éve ül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy titokfelügyeleti eljáráson, amelynek a tétje az lenne, megismerheti-e a nyilvánosság a Rothschild-csoport és a magyar kormány közötti, utólag titkosított szerződések tartalmát. A papírokért Szél Bernadett, az LMP időközben független képviselővé vált korábbi társelnöke indított adatigénylési pert, amelynek legfrissebb fejleményeként a bíróság most közölte: megelégelte a huzavonát.
Ahogyan a Népszabadság 2014. januárjában – napokkal az atomerőmű-bővítésről szóló Orbán-Putyin megállapodás aláírása után – megírta, a 4000 milliárd forintos üzlet útjában az egyik legnagyobb akadály az Európai Bizottság vétójoga volt. Meg kellett győzni az uniós testületet arról, hogy nem ütközik az európai szabályokba, ha versenyeztetés, tender nélkül kap meg egy külpiaci, orosz szereplő egy nukleáris beruházást az EU területén. A lehetetlennek tűnő feladatot a globális pénzügyi tanácsadással foglalkozó Rothschild-csoportra bízta a kormány, a bankház pedig bevonta a tárgyalásokba a német Hengeler Mueller jogi tanácsadó céget is. Végül, mint ismeretes, a Bizottság előzetesen nem emelt kifogást a furcsa paksi biznisz ellen, és utólag is jóváhagyta az orosz-magyar megállapodást. Hogy pontosan miként, arról néhány részlet időközben már kiderült. Tudjuk, hogy az egyezkedésben kulcsszereplő volt Gunther Oettinger akkori energiaügyi uniós biztos, és annak Klaus Mangold nevű, a Rothschild-bankháznál dolgozó, a Panama-leaks botrányban is érintett lobbista ismerőse. Mangoldról nem csak az vált ismertté, hogy Oettinger 2015 májusában az ő magángépén jött Budapestre, (az ügyet uniós vizsgálat követte korrupció gyanúja miatt, mivel Oettinger nem jelentette be a nagy értékű adományt.), hanem az is fölmerült vele kapcsolatban, hogy ő javasolta a mindent vivő megoldást a brüsszeli döntéshozók meggyőzésére. Vagyis azt, hogy ígérjék oda a beruházás egy részét nyugat-európai magáncégeknek. Ezt a látszatot erősíti, hogy Klaus Mangold abban az időben a francia Alstom német leánycégének felügyelőbizottságában is tag volt. A Népszava szombati írása szerint a General Electric és az Altsom konzorciuma nyerte el a bővítés eddigi legnagyobb rész-üzletét, a turbinaszállítási tendert. Tavaly az LMP kiperelte a Mangold szerződéseivel kapcsolatos teljesítési igazolásokat, amelyekből kiolvasható, hogy a magyar kormány mindig akkor fizette ki az uniós lobbijegyzékben nem szereplő lobbistát, amikor a bővítés engedélyezésével kapcsolatos valamelyik brüsszeli vizsgálat véget ért. Szél Bernadett 2016 tavaszán írásban kérte ki a miniszterelnökségtől a Rothschild-csoporttal kötött szerződéseket – ez a fellépés, illetve a kormány titkolózása vezetett az adatigénylési perhez, meg annak folyományaként a NAIH titokfelügyeleti eljárásához. Az adatvédelmi hatóság azonban példátlan módon több mint két éve húzza a procedúrát, és máig nem nyilatkozott arról, hogy van-e jogalap a Rothschild-szerződések eltitkolására, amelyeknek az ismertté válása az Orbán-kabineten túl a jelenleg az Európai Bizottság pénzügyi főbiztosaként dolgozó Gunther Oettinger számára is kínos lehet. A bíróság a napokban végzésben szólította föl a NAIH-ot, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a 2016 júliusa óta tartó titokfelügyeleti eljárás végeredményéről, és „amennyiben mindeddig nem fejeződött volna be, adja részletes indokát a késedelemnek”. A magyarázkodást nem fogja megkönnyíteni, hogy mindössze négy darab, jelentős közpénz-vonzatú magánjogi szerződésről van szó. Ha lenne elfogadható jogi indok a titkosításra, azzal a NAIH alighanem már előállt volna – ráadásul Orbán Viktor maga ígérte meg, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kizárólag a kivitelezésről és a finanszírozásról szóló megvalósítási megállapodások tartalma titkos, minden más nyilvános lesz.

Műszaki hiba az erőműben

Egy gépészeti hiba miatt szombaton leállították a paksi atomerőmű 2. blokkját – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója vasárnap az MTI-nek elmondta: egy biztonsági dízelgenerátor hibásodott meg, amely tartalékként szolgál a villamosenergia-ellátáshoz. A hiba nem érinti a nukleáris szigetet - tette hozzá.

Újabb NATO-Ukrajna-csúcsot blokkol a magyar kormány

Publikálás dátuma
2018.10.22. 08:00
A kép illusztráció.
Fotó: FOTÓ: BEATA ZAWRZEL / NURPHOTO
December 4.-én és 5.-én NATO-Ukrajna-csúcstalálkozót tartanának Brüsszelben, de a jelenlegi állás szerint elmarad az esemény, mert a magyar kormány továbbra is blokkolja az ukrán integrációs törekvéseket – értesült a Népszava. A 29 tagállam közül egyedül Magyarország, amelyik ezen az állásponton van, a magyar kormány több mint egy éve tesz keresztbe bármilyen közös fórumnak Kijevvel a NATO-ban. A magyar álláspont oka az ukrán kisebbségi nyelvtörvény, amely Budapest szerint diszkriminatív módon sújtja az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát. Kijevben arra hivatkoznak, hogy a törvény elsősorban arra irányul, hogy az érintettek az iskolai tanulmányaik végére tanuljanak meg ukránul, mert csak így tudnak részt venni az állam életében. Nem hivatalos formában ilyenkor ukrán részről persze azt is hozzáteszik, hogy a jogszabály amúgy is az orosz kisebbséget célozza. Ettől függetlenül tény, hogy az ukrán kormány máig nem teljesítette a júliusi EU-Ukrajna csúcson írásban tett vállalásait a törvény módosítására, annak hatályba léptetésének kitolására 2023-ig. Bár nyilvánosan és ennyire keményen csak a magyar kormány hangoztatja kifogásait, információink szerint a színfalak mögött Románia is jelezte aggodalmait a törvény miatt, ugyanis az orosz után a második legnagyobb nemzetiségi kisebbséget a 400 ezres román közösség alkotja.
Úgy tudjuk, a bukaresti külügyminisztérium képviselője Washingtonban is tárgyalt a témáról. Ez azért is érdekes, mert, mint a múlt héten megírtuk, Magyar Levente külügyi államtitkár egy zárt nagyköveti fórumon magyarázta a kormány álláspontját az ügyben, a meghívott diplomaták közül azonban többen is bírálták Budapest álláspontját. David B. Cornstein amerikai nagykövet pedig a magyar és az ukrán felet egyaránt arra szólította fel, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat és azt is felajánlotta, hogy az Egyesült Államok hajlandó közvetíteni az ügyben. Egyébként a múlt héten információink szerint Kijevben is tartottak egy hasonló találkozót az ottani Külügyminisztérium képviselői, erre azonban a magyar nagykövetség nem kapott meghívót, ellentétben a budapesti eseménnyel, amin részt vett Ljubov Nepop ukrán nagykövet. Mivel Ukrajnában jövő márciusban elnökválasztás lesz, amit parlamenti választások is követnek, a jelenlegi helyzet pedig kampányszempontból a magyar és az ukrán kormánynak is megfelel, egyelőre nem nagyon látszik az egyre élesedő politikai konfliktus vége, igaz, ha az Egyesült Államok valóban aktívan belép a játszmába, az akár gyors változást is hozhat. Ráadásul a párbeszéd azért nem szünetel a szemben álló felek között, információink szerint Szijjártó Péter akár még a héten újra találkozhat ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel és Ukrajna ügye szóba kerülhet a magyar külügyminiszter október 28.-i bukaresti látogatásán is.
Témák
Ukrajna NATO
Frissítve: 2018.10.23. 08:59

Sokkterápia: kifizettetik az orvosi kezelést

Publikálás dátuma
2018.10.22. 06:30

Fotó: Németh András Péter
Behajtanák az egészségügyi ellátás árát azokon, akiknek nincs rendben a társadalombiztosításuk – tudta meg a Népszava. Eddig csak az elmaradt járulékot kellett állni, ezután talán a teljes számlát. 400 ezer embert érint a döntés.
Durván megdrágulhat az orvosi ellátás azok számára, akiknek nincs társadalombiztosításuk. Egy új jogszabály-javaslattal ugyanis a kormányzat az elmaradt járulék helyett a kezelés díját szedné be azoktól, akiknek rendezetlen volt a biztosítási jogviszonyuk, amikor orvoshoz fordultak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint pillanatnyilag 400 ezer embernek nincs biztosítása, és minden huszadik beteg taj-számának ellenőrzésekor „villan fel a piros lámpa.” Az, aki most orvoshoz fordul és a taj-számának ellenőrzéskor kiderül, hogy rendezetlen a jogviszonya – vagyis piros lámpa gyullad ki az orvos gépén –, megkapja ugyan az ellátást, de figyelmeztetik, hogy rendezze státuszát. Gyakran előfordul: valakinek hiába van biztosításra jogosító munkahelye, a munkáltató nem fizeti be utána a járulékot. A „piros lámpás” ellátottakról az egészségbiztosító havonta készít jelentést az adóhivatalnak, amely igyekszik az elmaradt járulék fizetésre kötelezni az érintetteket. A lapunk birtokába került saláta-törvény tervezet jelentősen szigorítana azon a szabályon, amely most legfeljebb öt évre visszamenőleg engedi behajtani az elmaradt egészségbiztosítási járulékot. A tervezett módosításban az áll: „Aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe, az az egészségbiztosító tudomására jutásától öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére.” A tét nem kicsi: egy átlagos eset kórházi ellátásért 195 ezer forintot fizet az egészségbiztosító, de például a szívinfarktus kezelése 375 ezer forinttól indul.  
Az átlagos 195 ezres kezelési költség persze a betegségtől függően sokszorosára nőhet. (A sürgős, életmentő ellátások elvben alanyi jogon, térítésmentesen járnak.) A daganatos betegek egy adagnyi kemoterápiája például tipikusan 700 ezer forintba kerül, ám ebből legalább egy tízes sorozatra van szükség. Ahhoz, hogy valaki megkaphassa a rákgyógyszerét szükség van a célzást segítő molekuláris vizsgálatra is, már az belekerülhet másfél millió forintba. Egy szülésért 68 ezer forintot fizet az egészségbiztosító. A patikai gyógyszerkiváltás alapján is követelhet vissza pénzt a költségvetés.

Mi, mennyi?

Nyaki erek katéteres tágítása: 1 996 448 forint* Szemlencse műtét, lencse beültetéssel: 148 736 forint Epehólyagműtét: 283 562 forint Mandulaműtét: 89 268 forint Tüdőgyulladás különleges egyéb kezelés nélkül 60 év felett 212 993 forint Szívkoszorúér elzáródás áthidalása katéterezéssel: 2 185 772 forint Állandó szívritmus szabályozó beültetés: 370 036 forint Szívinfarktus ellátása speciális kezelés nélkül: 375 992 forint Hasnyálmirigy, máj közepes műtétei: 630 840 forint Pajzsmirigy nagyobb műtétei: 319 776 forint Prosztata eltávolítás: 299 180 forint Méhdaganat műtét: 331 072 forint Akut leukémia nagy dózisú vagy standard kemoterápiával: 6 369 129 forint (*Ennyit fizet a kórházaknak a biztosító )

– Ha ezt a szabályt a jogalkotók jóváhagyják, amellett, hogy sok ember kerülhet lelhetetlen helyzetbe, végérvényesen fölbomlik a szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszer – mondta lapunknak Karátsonyi Annamária közgazdász, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A gazdagok könnyedén kiléphetnek a közös kockázat közösségből, mondván, ha szükségük lenne az ellátásra, akkor azt piaci alapon is megvásárolhatják. Ezzel egyértelműen csökken majd az ellátásokra fordítható közpénz. Aki pedig zsebből fizetne, attól csak azt az alacsony díjat lehet majd beszedni, amit a közfinanszírozó fizet, miközben jó néhány terápia költségét ez az összeg már nem fedezi. Egy másik következménye lehet az intézkedésnek, hogy a legrászorultabbak, akiknek nem lesz biztosításuk és vélhetően pénzük se, vagy teljesen kiszorulnak a közellátásból, vagy ha mégis ellátják őket, akkor az intézmények behajthatatlan kintlévőségeit duzzasztják. – Mi van, ha valaki nem tud fizetni? – kérdezi Karátsonyi Annamária. – Az orvos nem mondhatja, hogy nem látom el. A kórházakba nem egyszer esik be biztosítás nélküli szülő nő is. A detoxikálás árát évek óta annak kéne fizetnie, aki a szolgáltatásra rászorult, de az intézmények képtelenek ezt az összeget beszedni.
Weltner János sebész főorvos szerint egy modern társadalomban a kezelés megfizettetése elfogadhatatlan. A szakember emlékeztetett arra, hogy a hazai egészségügyi ellátás kifejezetten és kijelentetten szolidaritás alapú, azaz ha valakinek van jövedelme, az járulékot fizet, és cserébe térítésmentes ellátást kap, ha rászorul. Ez az elv az elmúlt években sok tekintetben sérült: így például már nem járulékként, hanem adóként szedik be a gyógyítás finanszírozására szánt pénzt. Már nem mindig és nem minden ellátás térítésmentes. Sokféle felmentés létezik a rendszerben a befizetés alól. Akinek nincs saját jövedelme, azok után az állam fizet, de nem a jövedelemtulajdonosok átlaga alapján, hanem a költségvetési törvény adhoc ötlete szerint. A nem-fizetők sokan vannak: gyermekek, nyugdíjasok (öregségi, rokkantsági stb.), menedékesek. A főorvos hozzátette: a szolidaritási elv tisztességességének egyik alapja, hogy senki nem tudja előre, lesz-e valaha beteg, és ha igen, mi lesz a baja. Azt sem tudja, és nem is tehet róla, hogy a majdani betegségek kezelése a tudomány akkori állása szerint mibe kerül. Ezért ez ugyanolyan kiszámíthatatlan kockázat, mint például a gépkocsi-biztosítás. A törvényes járulékfizetés elmaradása esetén a be nem fizetett járulék behajtása, vagy szociális helyzet függvényében ennek elengedése lenne a járható út. Szerinte sem fogadható el, hogy egy gazdag ember nem fizet járulékot, és ha megbetegszik, akkor a magánellátást veszi igénybe, és ott fizet. Ez előre vetíti annak a veszélyét, hogy a gazdagok büntetlenül kiszállhatnak a közfinanszírozott egészségügyből és járulékukkal nem járulnak hozzá a több magyar állampolgár ellátásához – tette hozzá.

Ha villan a piros lámpa

A társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ) önmagában csak egy nyilvántartási szám, amit minden hazai újszülött megkap. A térítésmentes ellátásra jogosító igazoláshoz biztosítottként vagy pedig jogosultként lehet hozzájutni. Míg a biztosítottak pénzbeli ellátásra – például táppénzre – is igényt tarthatnak, a jogosultaknak csak az orvosi szolgáltatások és gyógyszertámogatás jár. Az orvos gépén akkor villan fel a piros lámpa, ha a TAJ-szám mögött nincs járulékot fizető munkáltató, vagy egyéni megállapodás az adóhatósággal. A gyerekek, a nyugdíjasok, a rehabilitációs járulékban részesülők, vagy egyéb szociálisan rászorulók után a központi költségvetés fizet, ami néhány ezer forinttal kevesebb, mint amit egyénileg lehet fizetni. Az ellátásra egyénileg szerződők úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek, ennek most a havi összege 7320 forint. Ezért orvosi szolgáltatásokra és gyógyszertámogatásra lesz jogosult az érintett. A havi díjat évente a központi költségvetés elfogadásakor határozzák meg, magyar állampolgárság és lakcím kell hozzá. A Medicalonline adatai szerint az így ellátásra jogot szerzők száma évek óta nem nagyon változik, körülbelül 200 ezer egyéni járulékfizetőt tart nyilván az adóhatóság.

A NEAK reakciója

A NEAK közleményben tagadta, hazugságnak nevezte, hogy készült volna olyan javaslat, mint amiről írtunk. Szerintük csak azt indítványozták, hogy azok fizessenek, akik a Magyarországon kiadott EU-s egészségbiztosítási kártya terhére rosszhiszeműen és jogalap nélkül veszik igénybe külföldön az ellátást. Ezzel szemben a lapunk birtokunkban lévő javaslat – egy több mint 60 oldalas dokumentum – 17. paragrafusában az áll, hogy az Egészségbiztosításról szóló törvény „az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása címe a következő 35/B paragrafussal egészül ki. "35/B§ Az, aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe az E-Alap terhére, az egészségbiztosítási szerv tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére."  

Szerző
Frissítve: 2018.10.22. 19:26