Dől a paksi dominó, a kormánynak most már színt kell vallania

Publikálás dátuma
2018.10.22 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem titkolhatja tovább a kormány, hogy miről és mennyiért szerződött a Rothschild-csoporttal az erőműbővítés ügyében.
Harmadik éve ül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy titokfelügyeleti eljáráson, amelynek a tétje az lenne, megismerheti-e a nyilvánosság a Rothschild-csoport és a magyar kormány közötti, utólag titkosított szerződések tartalmát. A papírokért Szél Bernadett, az LMP időközben független képviselővé vált korábbi társelnöke indított adatigénylési pert, amelynek legfrissebb fejleményeként a bíróság most közölte: megelégelte a huzavonát.
Ahogyan a Népszabadság 2014. januárjában – napokkal az atomerőmű-bővítésről szóló Orbán-Putyin megállapodás aláírása után – megírta, a 4000 milliárd forintos üzlet útjában az egyik legnagyobb akadály az Európai Bizottság vétójoga volt. Meg kellett győzni az uniós testületet arról, hogy nem ütközik az európai szabályokba, ha versenyeztetés, tender nélkül kap meg egy külpiaci, orosz szereplő egy nukleáris beruházást az EU területén. A lehetetlennek tűnő feladatot a globális pénzügyi tanácsadással foglalkozó Rothschild-csoportra bízta a kormány, a bankház pedig bevonta a tárgyalásokba a német Hengeler Mueller jogi tanácsadó céget is. Végül, mint ismeretes, a Bizottság előzetesen nem emelt kifogást a furcsa paksi biznisz ellen, és utólag is jóváhagyta az orosz-magyar megállapodást. Hogy pontosan miként, arról néhány részlet időközben már kiderült. Tudjuk, hogy az egyezkedésben kulcsszereplő volt Gunther Oettinger akkori energiaügyi uniós biztos, és annak Klaus Mangold nevű, a Rothschild-bankháznál dolgozó, a Panama-leaks botrányban is érintett lobbista ismerőse. Mangoldról nem csak az vált ismertté, hogy Oettinger 2015 májusában az ő magángépén jött Budapestre, (az ügyet uniós vizsgálat követte korrupció gyanúja miatt, mivel Oettinger nem jelentette be a nagy értékű adományt.), hanem az is fölmerült vele kapcsolatban, hogy ő javasolta a mindent vivő megoldást a brüsszeli döntéshozók meggyőzésére. Vagyis azt, hogy ígérjék oda a beruházás egy részét nyugat-európai magáncégeknek. Ezt a látszatot erősíti, hogy Klaus Mangold abban az időben a francia Alstom német leánycégének felügyelőbizottságában is tag volt. A Népszava szombati írása szerint a General Electric és az Altsom konzorciuma nyerte el a bővítés eddigi legnagyobb rész-üzletét, a turbinaszállítási tendert. Tavaly az LMP kiperelte a Mangold szerződéseivel kapcsolatos teljesítési igazolásokat, amelyekből kiolvasható, hogy a magyar kormány mindig akkor fizette ki az uniós lobbijegyzékben nem szereplő lobbistát, amikor a bővítés engedélyezésével kapcsolatos valamelyik brüsszeli vizsgálat véget ért. Szél Bernadett 2016 tavaszán írásban kérte ki a miniszterelnökségtől a Rothschild-csoporttal kötött szerződéseket – ez a fellépés, illetve a kormány titkolózása vezetett az adatigénylési perhez, meg annak folyományaként a NAIH titokfelügyeleti eljárásához. Az adatvédelmi hatóság azonban példátlan módon több mint két éve húzza a procedúrát, és máig nem nyilatkozott arról, hogy van-e jogalap a Rothschild-szerződések eltitkolására, amelyeknek az ismertté válása az Orbán-kabineten túl a jelenleg az Európai Bizottság pénzügyi főbiztosaként dolgozó Gunther Oettinger számára is kínos lehet. A bíróság a napokban végzésben szólította föl a NAIH-ot, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a 2016 júliusa óta tartó titokfelügyeleti eljárás végeredményéről, és „amennyiben mindeddig nem fejeződött volna be, adja részletes indokát a késedelemnek”. A magyarázkodást nem fogja megkönnyíteni, hogy mindössze négy darab, jelentős közpénz-vonzatú magánjogi szerződésről van szó. Ha lenne elfogadható jogi indok a titkosításra, azzal a NAIH alighanem már előállt volna – ráadásul Orbán Viktor maga ígérte meg, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kizárólag a kivitelezésről és a finanszírozásról szóló megvalósítási megállapodások tartalma titkos, minden más nyilvános lesz.

Műszaki hiba az erőműben

Egy gépészeti hiba miatt szombaton leállították a paksi atomerőmű 2. blokkját – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója vasárnap az MTI-nek elmondta: egy biztonsági dízelgenerátor hibásodott meg, amely tartalékként szolgál a villamosenergia-ellátáshoz. A hiba nem érinti a nukleáris szigetet - tette hozzá.

Frissítve: 2018.10.22 08:30

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző