Előfizetés
Fotó: AFP

"Ezek az emberek nem amerikai álmot keresnek, a rémálom elől menekülnek.”

Egy hondurasi ellenzéki politikus, Jari Dixon foglalta össze egy mondatban, miért kel útra több ezer ember, hogy valahogy megpróbáljon elérni a mexikói-amerikai határig.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.10.20. 15:27
Szombat reggelre hatalmas tömeg érte el a guatemalai-mexikói határt
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Mexikói rohamrendőrök tartóztatták fel a tömeget, akik áttörték a határkerítést
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Verekedés tört ki, mert a tömegben lévő emberek arra számítottak, hogy simán átmehetnek majd Mexikóba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Többen a lezárt határhídról beugráltak a Suchiate folyóba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A mexikói hatóságok jelezték, hogy csak az érvényes útlevéllel és vízummal érkezők mehetnek be azonnal az országba
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A több ezer kilométeres utat a becslések szerint 3000 ember tette meg, a legtöbben gyalog
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
A hondurasi elnök közlekedési eszközt kínálnak bárkinek, aki úgy dönt, hogy hazatérne
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Hondurast és az USA-t két ország - Guatemala és Mexikó -, több száz fegyveres katona és 2600 kilométer választja el egymástól
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Mióta 2016-os választási kampányában Trump bejelentette, hogy falat emel a mexikói határon, a sokadik karaván indul Hondurasból
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Trump inváziótól tart, ezért fél Közép-Amerikának megüzente, megszünteti a térség segélyezését, ha nem állítják meg a tömeget
Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
A mexikói kormány felajánlotta a, hogy menedékjogért folyamodhatnak az országukban is, és munkához segítik őket
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
A 9 milliós Hondurasban a lakosság közel kétharmada él szegénységben
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
Az országban súlyos probléma a korrupció és a bandaháború
Fotó: ORLANDO ESTRADA / AFP
„Inkább rohadok meg egy amerikai börtönben, mint hogy vérbe fagyva feküdjek Honduras utcáin”
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
2018-ban eddig 42 ezer guatemalai, 33 ezer hondurasi és 11 ezer salvadorit utasítottak ki a határőrök
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP

Néhány dollárért kockáztatják az életüket a mali homokbányászok

Mali a világ egyik legszegényebb országa, ahol a bamakói homokbányászok gyakran napokig állnak a vízben, hogy a Niger folyó finom homokját kézzel termeljék ki a fellendülő építőipar számára.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.10.19. 15:38
Mali gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A Niger folyó finom homokjára nagy a kereslet
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A gépesítés nem jellemző, a költségeket a kézi munkával tartják alacsonyan
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A homokbányászok Bamakóból hajóznak ki, a lelőhelyhez, ami akár 100 kilométerre is lehet
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
Hajónként nagyjából 10 tonna homokot bányásznak kézzel
Fotó: AFP
A kikötőbe visszatérve nők pakolják ki a szállítmányt
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A homokbányászok akár három méterre is lemerülnek, de az áramlatok és a gyakori viharok is nagyban megnehezítik a munkájukat
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
Egy hajónyi homokot nagyjából 80 dollárért (23000 forint) vesznek át
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A férfiak három napi munkáért 16-23 dollárt (4500-6500 forint) kapnak, míg a nők hajónként nagyjából 2 dollárt (500 forint)
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A kikötői munkások is kézzel mozgatnak több ezer köbméter homokot
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A folyami homok minősége sokkal jobb, mint a sivatagi homoké
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
Több ezren dolgoznak illegálisan homokbányászként
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
Építőanyag szárad egy bamakói téglagyárban
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
A mali ipar fő ágazatai az élelmiszer-feldolgozás, az építőipar, a cementgyártás, a foszfát- és az aranybányászat
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP
Mali a világ országainak rangsorában a 170. (193-ból), az egy főre jutó GDP 778 dollár (Magyarországon 15531 dollár)
Fotó: MICHELE CATTANI / AFP