Megfizetnek a falvak a lázadásért

Publikálás dátuma
2018.10.24. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A magyar állam leemelt a zempléni Komlóska számlájáról két és félmillió forintot: azt az összeget, amelyet korábban a falubusz működtetésre kapott a község. Nem csak ez a falu járt így, az államkincstár sorra inkasszózza azoknak a településeknek a számláit, amelyek korábban nem jelentették be az újonnan beszerzett falubuszok rendszámát egy olyan nyilvántartási rendszerbe amelyről nem is tudtak. Az inkasszó váratlanul érte a pár száz lelkes települést: Köteles László polgármester szerint az áprilisi választások előtt még arra kaptak szóbeli ígéretet, hogy nem fosztják meg őket ettől az összegtől. Ezt erősítette, hogy időközben az ukrán határhoz közeli Uszka pert indított a Magyar Államkincstár ellen (MÁK), arra hivatkozva, hogy az hatáskörét túllépve intézkedett, a falubuszok működési engedélyét ugyanis az illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, s azok ellenőrzik később az üzemeltetést. A falugondoki buszok megérkezésük másnapján munkába álltak, így a kincstár olyan támogatási összeget kért vissza, amelyet ténylegesen az adott feladatra fordítottak. A közigazgatási bíróság az uszkaiaknak adott igazat, s hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését. Csakhogy a per nem precedens-értékű, minden önkormányzatnak külön-külön el kellett volna indítania ebben az ügyben a saját eljárását. Ezt sokan, az állam belátásában bízva nem tették meg: mint most utóbb kiderült, kár volt bízniuk a kedvező intézkedésben. A MÁK egyébként kétszázhét önkormányzatot kötelezett pénzvisszafizetésre, s közel 120 millió forint vissza is folyt ilyen módon az államkasszába. Sárospatak környéki polgármesterek korábban közös levélben kértek segítséget az akkori illetékes három minisztertől, Pintér Sándortól, Varga Mihálytól és Balog Zoltántól, hogy az állam tekintsen el a büntetéstől, fogadja el, hogy a falvak tették a dolgukat, akkor is, ha ez nem volt a bürokrácia rendje szerint „lepapírozva”. Központi segítség nem érkezett, információink szerint több önkormányzat azonban sikeresen pályázott egy a nemzetgazdasági és a belügyminiszter által kiírt támogatási keretből, így befoltozhatta a falubusz-bírság miatt keletkezett lukat. Erről a lehetőségről azonban például Komlóskát nem értesítették – Köteles László szerint ennek oka lehet, hogy ő maga köztudottan nem kormánypárti polgármester –, így lemaradtak a szeptember 30-i benyújtási határidőről is. Ráadásul a falubusz támogatást is csak a napokban emelték le a számlájukról, mikorra már elévült annak lehetősége, hogy jogorvoslatért a bírósához forduljanak. Köteles László a Népszavának azt mondta: nem adják fel a küzdelmet, keresik a módját, hogy mégis visszaszerezzék azt a szerintük igazságtalanul elvett két és félmillió forintot, ami a kis falu költségvetéséből fájón hiányzik.
Szerző

Orvosok tiltakoznak a hajléktalanok üldözése ellen

Publikálás dátuma
2018.10.24. 06:48

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Arra hívják fel a figyelmet, hogy a hajléktalanok jelentős része mentális beteg vagy rokkant, és a törvény következtében kikerül a szociális és egészségügyi ellátás látóköréből.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagjai nyílt levélben fordultak a társadalomhoz, a kollégákhoz és a jogalkotóhoz. Mint írják: „Orvosként és felelős értelmiségiként úgy érezzük, hogy meg kell szólalnunk hajléktalan honfitársaink érdekében. A szegénység, a hajléktalanság az embert érő egyik legnagyobb csapás, melyet legtöbbször családi, élethelyzeti krízis, testi és/vagy lelki betegség idéz elő és kísér. Megelőzni, segíteni, orvosolni kell, és nem kriminalizálni.” Ezért azt kérik mindenkitől, hogy​ a hajléktalanok büntetése helyett​ inkább tegyenek ezen emberek életkilátásainak, helyzetének javításáért, emberi méltóságának tiszteletben tartásáért. Csak a szociális és egészségügyi ágazat egységes, átgondolt, forrásokat is hozzárendelő együttműködése jelenthet európai, méltó megoldást​ ebben a kérdésben. El kell érni, hogy a rászoruló emberek​ valós segítséget kérhessenek és kaphassanak. ​ „Úgy gondoljuk, hogy a hajléktalanság kriminalizálása nem vezethet érdemi megoldáshoz” – írják. Amellett, hogy a törvényben foglaltakat aggályosnak tartják, megjegyzik azt is: a hajléktalanok nagy hányada mentális beteg ​és/​vagy rokkant. ​​​Az új törvényi szabályozás ugyan eltünteti a szemünk elől a hajléktalanokat, de ezáltal jelentős részük eltűnik a szociális és egészségügyi ellátórendszer szeme elől is, ​így ​végül később, rosszabb egészségi állapotban jut orvosi ellátáshoz​. ​Az aláírók kérik a hatóságokat, hogy a​ folyamatban lévő és a jövőbeli ​eljárások során biztosítsák az érintettek számára az őket a jogszabályok alapján is megillető jogi képviseletet​,​ és rendeljenek ki orvosszakértőt, amennyiben ez szükséges. Kérik továbbá a kormányzatot, hogy kezdeményezzen párbeszédet a szakmai szervezetekkel, amennyiben a hajléktalanság problémájának valós és emberi ​megoldására törekszik.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 16:13

Futhatnak a pénzük után az egykori Malév-dolgozók

Publikálás dátuma
2018.10.24. 06:00
Hat éve dőlt be a cég, de 800 egykori dolgozó még ma is hiába vár a fizetésére
Fotó: Népszava
A Kúria döntése szerint a magyar állam nem felelős a légitársaság csődjéért. Ez azt jelentheti: nem kell kifizetni az alkalmazottak elmaradt bérét.
- Államcsődnél lehet olyat látni, hogy egy állami cég dolgozója nem kapja meg azt a bért, amiért keményen megdolgozott – fakadt ki a 2012 februárjában csődbe ment Malév egykori dolgozója, aki hat éve vár arra, hogy az állam átutalja neki a fizetését. Hozzá hasonlóan mintegy 2,5 millió forint járna annak a budapesti férfinak is, aki felesége halála után örökölte meg a követelést. Elmondása szerint hiába küzd már ügyvéddel az igazáért, az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Legutóbb levélben fordult Máger Andrea nemzeti vagyonért felelős tárcanélküli miniszterhez, de még választ sem kapott. A Malév csődje óta nagyjából 800 egykori dolgozó vár arra, hogy megkapja elmaradt munkabérét vagy végkielégítését. A teljes követelés a költségvetés szempontjából nem jelentős összeg, nagyjából 4,5 milliárdról van szó, de az állam – hiába volt a légitársaság több mint 95 százalékos tulajdonosa – nem fizette ki az alkalmazottakat. A Bérgarancia alapból ugyan minden dolgozó kapott nagyjából 1,5 millió forintot, a behajtott tartozásokból pedig még további összegeket, ám sok esetben még így sem érték el a kifizetett pénzek a követelések 30-50 százalékát. A dolgozók egy része pert indított, a bíróságtól pedig annak megállapítását várták, hogy az állam felelős a cég csődjéért. Beadványukat egyebek mellett azzal indokolták, hogy a 66 éves múltra visszatekintő, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak mindössze hatoldalas üzleti terve volt, az állam pedig nem tett meg mindent azért, hogy elkerülje a bezárást. A bíróság egyesítette a több ügyet, majd első- és másodfokon annak a mintegy 280-300 dolgozónak adott igazat, akik perre mentek a pénzükért. Ők Idén tavasszal a másodfokú ítélet kihirdetése után azért voltak optimisták, mert tudták: ezek után jó eséllyel indítanak majd kártérítési pert - ha végre befejeződik a cég felszámolása -, mert már a zsebükben lesz egy, az állam felelősségét megállapító döntés. Ebben az esetben ugyanis szinte csak az összeg nagyságáról szólt volna a bírósági eljárás. A hidegzuhany október 9-én érte az egykori alkalmazottakat: az állam ugyanis nem nyugodott bele a bírósági döntésekbe és a Kúriához fordult, ahol hatályon kívül helyezték a korábbi ítéleteket. A testület szerint „a Malév felszámoláshoz vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta”. Az indoklás szerint nem minősíthető tartósan hátrányos üzletpolitikának az, hogy „intézkedései, üzleti tervei, stratégiai döntései részben vagy egészben eredménytelennek bizonyultak”.  Ez a döntés csak azt állapította meg, hogy az állam nem felelős a csődért, a követelések ettől még továbbra is jogosak. A gond az, hogy a még mindig felszámolás alatt lévő Malévnak nem lesz pénze a tartozások kifizetésére, az állam pedig – a jelek szerint – nem szeretne a cégéért felelősséget vállalni. - A személyes véleményem az, hogy politikai döntés született a Kúrián. A legfelsőbb bírói testület két, igazságügyi szakértők véleményével alátámasztott ítéletet söpört le – mondta a Népszavának a légiközlekedésben dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa elnöke, Demeter Csaba. Az biztos, hogy a kormánynak jól jött a Kúria ítélete, ha ugyanis másként dönt a testület, akkor nemcsak a dolgozók követelései kaphattak volna zöld jelzést, hanem a cégek is. Márpedig ez a költségvetés szempontjából is óriási összeg lenne, a mintegy háromezer hitelező 175 milliárd forintot követel. Demeter Csaba elmondása szerint túl sok lehetőségük nem maradt: fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz vagy a Strasbourgi bírósághoz a vélt hatalmi befolyás miatt, de ezeknek nem biztos, hogy lenne már értelme. Az egykori alkalmazottaknak ugyanakkor azt javasolja, hogy a döntés ellenére indítsanak majd kártérítési pereket. Erre a hivatalos felszámolás időpontjától számítva 90 napjuk lesz. Nem zárható ki ugyanis, hogy az állam végül a dolgozói követeléseket befogadja majd, miközben a céges tartozásoknál a Kúria döntésére mutogat. Az állam távolságtartása egyébként azért is különös, mert korábban – ha a politikai érdekek azt diktálták - az is előfordult, hogy egy magáncég tartozásaiért is felelősséget vállalt. Czeglédy Csaba egykori szocialista politikus ügyében például törvényt fogadtak el a kártalanításról. A Nyugat.hu információi szerint összesen 35,5 millió forintot fizettek ki a károsultaknak, pedig a kormánypárti sajtó az ügy kirobbanásakor több százmilliós kárról beszélt, a kárigények benyújtására vonatkozó határidőt pedig egy alkalommal meg is hosszabbították.    

Mikor lesz vége a felszámolásnak?

A 2012-ben csődbe ment cég felszámolásának befejezését a legtöbben nyárra várták, de ez tovább csúszott. A záró mérleget tavaly ugyan leadták, de ekkor a bíróságnak ki kellett küldenie az összes hitelezőnek egy levelet, amelyben tudatja a részleteket. Ez a Malév esetében 3000 küldeményt jelent, gyakran külföldi címzettekkel, ráadásul az is előfordul, hogy az érintett cég már meg is szűnt. Amikor ez a folyamat lezárul, hivatalosan is bejelentik a cégközlönyben a felszámolást.

Szerző
Témák
Malév csőd Kúria