Nem megy a tök, felfut a Pro Lecsó

Publikálás dátuma
2018.10.24. 12:00

Fotó: Konyhás István
Legendás a nagydobosi tök, de kevesen tudnak megélni belőle. Ezért a romák most biozöldséget termelnek helyette.
Huszonhétezer forint. Ennyit „árultak ki” az általuk megtermelt biozöldségekből készített lekvárból azok a nagydobosi cigány emberek, akik nemrégiben kapcsolódtak be a Pro Lecsó programba, s egy közös, az önkormányzat által biztosított kertben, valamint a saját portájukon vegyszermentesen termelnek répát, hagymát, céklát, cukkinit. Ők idén először jelentek meg egy külön standon a nagydobosi nemzetközi sütőtökfesztiválon, s „csont nélkül” el is adták az összes különleges zöldséglekvárt, amit saját maguk főztek be. Nagydobos az itt nemesített, s az 1930-as években még a new yorki tőzsdén is jegyzett sütőtökről híres, de az ukrán határhoz közeli kétezer-kétszáz lelkes település nem tudott úgy „felkapaszkodni” erre a terméke, hogy az ma is megélhetést jelentsen az itt élőknek. Már az is beszédes, hogy magát a nagydobosi tököt, mint fajtát egy Dunántúlra bejegyzett vállalkozás védette le, s hivatalosan a fémzárolt vetőmagot is csak ők árulhatják – tudtuk meg az egyik család portáján, ahol egy tábla hirdette: itt lehet sütőtököt venni. Az udvaron kisebb glédában állt a betakarított termény, de máskor ennek többszörösét is megtermelik. Nem volt jó év az idei, a szárazság elvitte az ültetvények jó részét, így legfeljebb zsebpénzt lehet kiárusítani maradékból – mondta el a családfő, aki szerint leginkább azért jó ezzel a növénnyel foglalkozni, mert igénytelen. Így aztán akkor sem dől a kardjába senki, ha nem terem annyi, amennyire számítottak: a vetésen, egyszeri kapáláson és trágyázáson kívül nem kell törődni a tökkel, szinte magától nő meg nyolc-tizenöt kilósra, ha van elég eső. A nagydobosi tök ráadásul kifejezetten a rossz, homokos, nyírségi talajt kedveli, abban tud édesre érni, ezért olyan különlegesek az itt betakarított fajták. A falu lakói szerint a töknek manapság inkább híre van, mint valódi értéke. – Belecsömörlöttünk, alig kell már valakinek ez a szép, hagyományos fajta, mindenki a fél kilós, puccosabb, kanadai narancssárga héjút keresi – kesereg egy asszony a Fő utcán. Szerinte a tradicionális családmodell széthullása is a kis tököknek kedvez: régen, amikor generációk éltek együtt, és állatokat tartottak mindenütt, egy ötkilós tök minden porcikája hasznosult, ma viszont a fogyasztók beérik a hipermarketek tömegárujával. Tavaly akadt, aki a termés jó részét inkább beszántotta, mert olyan kicsi volt a kereslet, hogy nem érte meg betakarítani. - Küzdünk, mint malac a jégen, de nem nagyon jutunk előre – summázza. 
CSAK A SÁRGA KELENDŐ - Alig viszik a hagyományos fehéret
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
A nagydobosi tök dicső múltjára emlékszik a hatvanegy éves Tóth Magdolna is, aki épp gazt éget a kapuja előtt. Később okleveleket és fényképeket hoz ki a házból: több mint tíz évvel ezelőtt ő nyerte meg a legszebb tökös udvarnak járó díjat, kastélyt, hintót, házat faragtak ki a tökből, azzal díszítették a portát. Ma erre már se kedve, se ideje. Ahhoz, hogy megéljen, reggel két órakor kel, és biciklivel kerekezik be a tizenöt kilométerre lévő sertéstelepre, ahol ő az egyik elletőmester. Hajnalban váltja a társát, és kora estig dolgozik: naponta három-négyszáz malac világra jöttét segíti. Mindegyiknek le kell csiszolni a fogsorát, hogy szopáskor ne sértsék fel az anyjuk csecsét: erre egy külön gépük van, ami azonban elég gyorsan felmelegszik a súrlódáskor. Ilyenkor az asszony inkább más teendők után néz egy időre, hogy ne okozzon felesleges fájdalmat. Minimálbér az alapfizetése, erre jön rá a teljesítménybér, amit a születések száma és a kismalacok hízási üteme is befolyásol. Két házzal odébb hasonlóan keményen küzd az élettel Rézműves Attila is: a férfi és felesége egyike azoknak, akik a bevállalták a biozöldségek termesztését a közös kertben és a saját udvarukban is. A családfő kőművesként és burkolóként dolgozik, zömmel Budapesten: ilyenkor egy faházban lakik többedmagával s csak hétvégente jön haza. A felesége egy közeli gyárban három-műszakozik. Mindegyik gyereküknek több végzettsége van, mégsem kapnak szakmájukban rendes állást. Az egyik lánya például kereskedelmi iskolát végzett, de nem vették fel sehová, csak napszámosnak, kukoricát fosztani. Most üvegcsiszoló tanfolyamra jár: nagy reményt nem fűz ahhoz, hogy azzal a papírral majd lesz rendes munkája, viszont legalább az átképzés idejére jár az állami támogatás. Rézművesék másik lánya feladta a reményt, hogy romaként Kelet-Magyarországon boldoguljon. Noha képzőművészeti középiskolát végzett és mozgóképes ismeretekkel rendelkezik, sehol nem kapott állást: ő most Mallorcán pincérnő és esze ágában sincs hazajönni. Rézműves Attila és felesége műszak előtt vagy után, olykor két műszak között megy a kiskertbe kapálni, gyomlálni, nevelgetni a növényeket. A férfi nem kis büszkeséggel a hangjában mondja, hogy a saját konyhájukra megtermelt zöldségeken túl arra is futotta, hogy a feleslegből elajándékozzanak valamennyit. A tökfesztiválon a cékla-, répa-, cukkini-, és hagymalekvár árusításból bejött 27 ezer forint pedig épp jó lesz arra, hogy jövőre, már valóban a saját lábukra állva, ebből a pénzből vegyék meg az újabb vetőmagokat. – A Pro Lecsó program a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodást meghonosítását szolgálja, együttműködve helyi önkormányzatokkal, szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel – mondta Kassai Melinda, a program egyik vezetője. Nemcsak a kézzelfogható eredmény, vagyis a megtermelt zöldség és gyümölcs számít, hanem az is: a munka során valódi közösségek jönnek létre, s hozzásegítik a periférián élő embereket egy egészséges, fenntartható életmód kialakításához. A többségi társadalomhoz tartozók véleménye is változik, a tapasztalatok szerint a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkennek ott, ahol a program beindul. Mivel Magyarország hátrányos helyzetű kistérségeiben egyre növekszik a munkanélküliség, és szűkül a szociális háló, nagy szükség van helyben végezhető, a település jellegéhez és lehetőségeihez illeszkedő munkavégzés megteremtésére és az önellátásra. A nagydobosin kívül eddig Hejőszalontán, Bükkaranyoson, Hejőkeresztúron és Sajókeresztúron indult el a program, de további települések bevonását is tervezik. Kovács Gábor nagydobosi polgármester mindezt azzal egészíti ki: az önkormányzat adott a faluban egy területet, amelyet jelenleg művelnek a családok. Ha pedig később is lesz elegendő motiváció meg lelkesedés, akkor további területeket is adnak a programban résztvevőknek.
Szerző
Témák
riport romák

Kínos: Orbán miatt maradhatott el a V4-ek és Japán megállapodása

Publikálás dátuma
2018.10.24. 11:01

Fotó: Pool for Yomiuri / AFP
Öt év után rendezték meg újra visegrádi országok és Japán miniszterelnöki találkozóját, idén viszont közös nyilatkozatot sem fogadtak el a résztvevők. Orbán Viktor ugyanis kiállt Kína érdekei mellett.
Kína fogadatlan prókátoraként lépett fel Orbán Viktor Brüsszelben, a Visegrádi Négyek és Japán miniszterelnöki szintű találkozóján – írja 444.hu. A lap emlékeztet rá, hogy a brüsszeli diplomáciai eseményről a lengyel és cseh sajtó is beszámolt, az eseményt pedig Facebook-videóban harangozta be Orbán Viktor is, később pedig rövid közlemény jelent meg róla Abe Sinzo japán miniszterelnök honlapján. Csakhogy a találkozó eseményeiről már nem esett szó, nem derült ki, hogy miről tárgyaltak, állapodtak meg a felek. 
A portál szerint azért nincs további hír az eseményről, mert nem sikerült aláírni a tervezett közös nyilatkozatot – a dokumentum pedig Magyarország ellenállásán bukott meg. A tervezetben ugyanis volt két olyan utalás, ami kellemetlen lehetett volna Kína számára. Az egyik a tengerhajózás biztonságára, a másik a Dél-kínai-tengert érintő vitákra utalt volna. Mindkét felvetés a kínai törekvéseket intette volna óvatosságra, a diplomácia elég burkolt nyelvezetével.  A magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az utalások kerüljenek ki a szövegből, így viszont a japánok már nem voltak hajlandók aláírni.
A magyar kormány idén már többedik alkalommal áll ki Kína mellett, akár diplomáciai bonyodalmak árán is. A magyar kormány megvétózott például egy EU-s nyilatkozatot, ami arra intette volna a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a számukra megalázó fordulatok elfogadásától, a Kínával kötendő kétoldalú egyezményekben - emlékeztet a portál.

Külügy: Nem kommentáljuk, de nem igaz!

A 444.hu cikkére közleményben reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: mint írták, a V4 miniszterelnöki találkozók nem sajtónyilvános részét nem kívánják kommentálni, de „az úgynevezett 444 portálon megjelent hír dezinformáció, tipikus álhír!”
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 13:40

Járuléksokk: mellébeszél az egészségbiztosító

Publikálás dátuma
2018.10.24. 09:13

Fotó: Shutterstock
Az államapparátus nem először igyekszik meghazudtolni lapunkat, de a birtokunkban lévő dokumentum egyértelműen fogalmaz.
Élénk üzenetváltásban vagyunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), miután hétfői számunkban nyilvánosságra hoztuk azt a kormányzati tervet, amely szerint a készülő egészségügyi salátatörvény részeként behajthatóvá tennék a kezelés költségét azoktól, akik jogalap nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Jelenleg az a gyakorlat, hogy ha a páciens tajszám-ellenőrzése „piros lámpát” jelez, azaz a jogviszony a pénztár szerint rendezetlen, az orvos biztosítja az ellátást, de egyúttal felszólítja az érintettet a jogviszony rendezésére. Ha valóban nem volt mögötte járulékfizetés, akkor azt az adóhivatal utólag behajtja. Az új tervezet ezzel szemben már nem a járulék, hanem a NEAK által a kórháznak fizetett díj behajtásáról beszél. A tervezet kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a NEAK-ot is, de nem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után viszont gyorsan közleményt adtak ki. Ebben a Népszavát hazugsággal vádolják, és az írják: a javaslat csak azoknak a megtérítési kötelezettségére vonatkozik, akik a Magyarországon kibocsátott EU-kártya terhére vesznek igénybe jogalap nélküli ellátást. Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő dokumentumban az áll: „Az, aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe az E-Alap terhére, az egészségbiztosítási szerv tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére.” Nem ez az első eset, hogy az egészségügyi államapparátus igyekszik meghazudtolni lapunkat. Amikor arról írtunk, hogy a Honvédkórházban szakorvosok tömegesen mondták fel a túlmunka-szerződéseiket a lehetetlen körülmények miatt, a Honvédelmi Minisztérium egy lapunkat „hazugozó” közleményben próbálta cáfolni ezt. Csakhogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének azonnali lemondásával kiderült: valóban a működőképesség határára sodródott az osztály, vagyis nem a Népszava, hanem az államapparátus állított valótlant.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 10:36