Nem megy a tök, felfut a Pro Lecsó

Publikálás dátuma
2018.10.24 12:00

Fotó: / Konyhás István
Legendás a nagydobosi tök, de kevesen tudnak megélni belőle. Ezért a romák most biozöldséget termelnek helyette.
Huszonhétezer forint. Ennyit „árultak ki” az általuk megtermelt biozöldségekből készített lekvárból azok a nagydobosi cigány emberek, akik nemrégiben kapcsolódtak be a Pro Lecsó programba, s egy közös, az önkormányzat által biztosított kertben, valamint a saját portájukon vegyszermentesen termelnek répát, hagymát, céklát, cukkinit. Ők idén először jelentek meg egy külön standon a nagydobosi nemzetközi sütőtökfesztiválon, s „csont nélkül” el is adták az összes különleges zöldséglekvárt, amit saját maguk főztek be. Nagydobos az itt nemesített, s az 1930-as években még a new yorki tőzsdén is jegyzett sütőtökről híres, de az ukrán határhoz közeli kétezer-kétszáz lelkes település nem tudott úgy „felkapaszkodni” erre a terméke, hogy az ma is megélhetést jelentsen az itt élőknek. Már az is beszédes, hogy magát a nagydobosi tököt, mint fajtát egy Dunántúlra bejegyzett vállalkozás védette le, s hivatalosan a fémzárolt vetőmagot is csak ők árulhatják – tudtuk meg az egyik család portáján, ahol egy tábla hirdette: itt lehet sütőtököt venni. Az udvaron kisebb glédában állt a betakarított termény, de máskor ennek többszörösét is megtermelik. Nem volt jó év az idei, a szárazság elvitte az ültetvények jó részét, így legfeljebb zsebpénzt lehet kiárusítani maradékból – mondta el a családfő, aki szerint leginkább azért jó ezzel a növénnyel foglalkozni, mert igénytelen. Így aztán akkor sem dől a kardjába senki, ha nem terem annyi, amennyire számítottak: a vetésen, egyszeri kapáláson és trágyázáson kívül nem kell törődni a tökkel, szinte magától nő meg nyolc-tizenöt kilósra, ha van elég eső. A nagydobosi tök ráadásul kifejezetten a rossz, homokos, nyírségi talajt kedveli, abban tud édesre érni, ezért olyan különlegesek az itt betakarított fajták. A falu lakói szerint a töknek manapság inkább híre van, mint valódi értéke. – Belecsömörlöttünk, alig kell már valakinek ez a szép, hagyományos fajta, mindenki a fél kilós, puccosabb, kanadai narancssárga héjút keresi – kesereg egy asszony a Fő utcán. Szerinte a tradicionális családmodell széthullása is a kis tököknek kedvez: régen, amikor generációk éltek együtt, és állatokat tartottak mindenütt, egy ötkilós tök minden porcikája hasznosult, ma viszont a fogyasztók beérik a hipermarketek tömegárujával. Tavaly akadt, aki a termés jó részét inkább beszántotta, mert olyan kicsi volt a kereslet, hogy nem érte meg betakarítani. - Küzdünk, mint malac a jégen, de nem nagyon jutunk előre – summázza. 
A nagydobosi tök dicső múltjára emlékszik a hatvanegy éves Tóth Magdolna is, aki épp gazt éget a kapuja előtt. Később okleveleket és fényképeket hoz ki a házból: több mint tíz évvel ezelőtt ő nyerte meg a legszebb tökös udvarnak járó díjat, kastélyt, hintót, házat faragtak ki a tökből, azzal díszítették a portát. Ma erre már se kedve, se ideje. Ahhoz, hogy megéljen, reggel két órakor kel, és biciklivel kerekezik be a tizenöt kilométerre lévő sertéstelepre, ahol ő az egyik elletőmester. Hajnalban váltja a társát, és kora estig dolgozik: naponta három-négyszáz malac világra jöttét segíti. Mindegyiknek le kell csiszolni a fogsorát, hogy szopáskor ne sértsék fel az anyjuk csecsét: erre egy külön gépük van, ami azonban elég gyorsan felmelegszik a súrlódáskor. Ilyenkor az asszony inkább más teendők után néz egy időre, hogy ne okozzon felesleges fájdalmat. Minimálbér az alapfizetése, erre jön rá a teljesítménybér, amit a születések száma és a kismalacok hízási üteme is befolyásol. Két házzal odébb hasonlóan keményen küzd az élettel Rézműves Attila is: a férfi és felesége egyike azoknak, akik a bevállalták a biozöldségek termesztését a közös kertben és a saját udvarukban is. A családfő kőművesként és burkolóként dolgozik, zömmel Budapesten: ilyenkor egy faházban lakik többedmagával s csak hétvégente jön haza. A felesége egy közeli gyárban három-műszakozik. Mindegyik gyereküknek több végzettsége van, mégsem kapnak szakmájukban rendes állást. Az egyik lánya például kereskedelmi iskolát végzett, de nem vették fel sehová, csak napszámosnak, kukoricát fosztani. Most üvegcsiszoló tanfolyamra jár: nagy reményt nem fűz ahhoz, hogy azzal a papírral majd lesz rendes munkája, viszont legalább az átképzés idejére jár az állami támogatás. Rézművesék másik lánya feladta a reményt, hogy romaként Kelet-Magyarországon boldoguljon. Noha képzőművészeti középiskolát végzett és mozgóképes ismeretekkel rendelkezik, sehol nem kapott állást: ő most Mallorcán pincérnő és esze ágában sincs hazajönni. Rézműves Attila és felesége műszak előtt vagy után, olykor két műszak között megy a kiskertbe kapálni, gyomlálni, nevelgetni a növényeket. A férfi nem kis büszkeséggel a hangjában mondja, hogy a saját konyhájukra megtermelt zöldségeken túl arra is futotta, hogy a feleslegből elajándékozzanak valamennyit. A tökfesztiválon a cékla-, répa-, cukkini-, és hagymalekvár árusításból bejött 27 ezer forint pedig épp jó lesz arra, hogy jövőre, már valóban a saját lábukra állva, ebből a pénzből vegyék meg az újabb vetőmagokat. – A Pro Lecsó program a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodást meghonosítását szolgálja, együttműködve helyi önkormányzatokkal, szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel – mondta Kassai Melinda, a program egyik vezetője. Nemcsak a kézzelfogható eredmény, vagyis a megtermelt zöldség és gyümölcs számít, hanem az is: a munka során valódi közösségek jönnek létre, s hozzásegítik a periférián élő embereket egy egészséges, fenntartható életmód kialakításához. A többségi társadalomhoz tartozók véleménye is változik, a tapasztalatok szerint a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkennek ott, ahol a program beindul. Mivel Magyarország hátrányos helyzetű kistérségeiben egyre növekszik a munkanélküliség, és szűkül a szociális háló, nagy szükség van helyben végezhető, a település jellegéhez és lehetőségeihez illeszkedő munkavégzés megteremtésére és az önellátásra. A nagydobosin kívül eddig Hejőszalontán, Bükkaranyoson, Hejőkeresztúron és Sajókeresztúron indult el a program, de további települések bevonását is tervezik. Kovács Gábor nagydobosi polgármester mindezt azzal egészíti ki: az önkormányzat adott a faluban egy területet, amelyet jelenleg művelnek a családok. Ha pedig később is lesz elegendő motiváció meg lelkesedés, akkor további területeket is adnak a programban résztvevőknek.
2018.10.24 12:00
Frissítve: 2018.10.24 12:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44