Megtelt a Bem József tér, ezrek az ellenzéki tüntetésen

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:14
Összellenzéki tüntetés 2018. október 23-án a Bem József téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Párton kívüli civilek, momentumosok és szocialisták együtt demonstrálnak Bem tábornok szobránál: Jeszenszky Géza levélben üzent: Moszkva fennhatósága helyett a nyugathoz kell tartoznunk.
Háromnegyede négykor startolt el az ellenzék összefogással megvalósuló demonstrációja, vagyis Közös Ellenzéki Tüntetés  – kezdésre majdnem megtelt a Bem József tér, ami kétezer embert jelenthet.
A momentumosok külön vonultak, de tudósítónk  a téren rajtuk kívül látott szocialista, párbeszédes aktivistákat és politikusokat is. Feltűntek az egykori Magyar Nemzet munkatarsai is, akik 56 forintért árulják a Magyar Hang című hetilapot. Az aláírásgyűjtő standok szépen pörögnek, az egyik aktivista azt mondta, 3 óra óta legalább 80 szignót gyűjtött. 
Jeszenszky Géza nem tudott részt venni a tüntetésen, de levelében azt írta : csatlakoznunk kell az európai ügyészséghez, hogy Magyarország kikerüljön Moszkva fennhatósága alól, és csatlakozzon a nyugati demokráciákhoz.

A szentjánosbogarak egyre többen

Elsőként Lengyel Róbert, Siófok polgármestere szólalt fel, aki arra emlékeztetett, hogy 1956. október 23-án betelt a pohár. A magyaroknak elegük lett abból, hogy a rendszer azt a jelszót használta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. A Nyugat démonizálásából és a Kelet simogatásából.  „Voltak apró szentjánosbogarak, akik tudták : baj lesz. Sokáig csendben voltak, mert a puszta gondolatot is büntették. Sokan manapság is úgy gondolják, az ország lehetne jobb. Tiszteletben tartom, hogy vannak akik elégedettek, de én a másik táborba tartozom. 2018-ban a szentjánosbogarak egyre többen vannak” - mondta a polgármester.

Még a választások előtt

Ne várjátok a messiást, mert már rég itt van: ti vagytok a megváltók – szólított fel mindenkit Harangozó Tamás arra, hogy tegyen valamit a sorsáért, tegyen valamit, ha más világot szeretne, mint amilyet a magánrepülökőn szálló, a Várban pöffeszkedő, oligarchákat hizlaló rezsim kényszerít rá az országra. Orbán Viktor – nemzeti gúnyába bújva harminc évvel a rendszerváltás után gyakorlatilag újjáépítette az állampárti rendszert – illiberális demokráciának becézve. Felszámolta a sajtószabadságot, a törvények előtti egyenlőséget, az emberek közötti szolidaritást pedig csírájában igyekszik elfojtani. Orbán nem véletlenül titulálja a magyarokat félázsiai népségnek, úgy is kezeli őket: a hajléktalanokat eltakarítja, az adósokat kilakoltatja, tömegeket dolgoztat éhbérért és zsákutcába kényszeríti az országot. Annak érdekében, hogy az emberek ne egy fékevesztett, korrupt rezsim alattvalói legyenek, közösen kell fellépni.
A szocialista politikus szerint amire ma nincs szükség, az a több párt, illetve a pártoskodás – a különböző politikai formációk nem nézhetik féltékeny fennhéjazással a civil szervezeteket.
Amelyeknek azonban tudomásul kell venniük, hogy már rég berángatták őket a politika terébe, ahol bizony csak politikai eszközökkel lehet eredményt elérni. Következésképp nincs pardon, deklarálta Harangozó, össze kell kapaszkodni mindenkinek – és nem általánosságban: jóval az országra váró választások előtt (értsd: a tavasszal esedékes EP- és az őszi önkormányzati megmérettetés előtt). Szóval éljenek a hősök, és kezdődjön a rezsimbontás.

„Orbán Putyin zsebében van”

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint akik ma együtt vannak, sok mindenben egyetértenek. Elsősorban az európai ügyészséghez való csatlakozásban. Jávor úgy véli,  Orbán strómanjai zsebéből egyre jobban kikandikál a miniszterelnök és a családja – Azt hiszik, rájuk semmilyen szabály nem vonatkozik, bármit megtehetnek. „Európa az önkényuralmukat veszélyezteti. Soha ennyien nem támogatták, hogy az EU-tagjai legyünk. Európa mi vagyunk. Orbán nem Európa ellen küzd, hanem ellenünk. 
„Orbán Putyin zsebében van, 62 évvel azután, hogy a magyar nép nemet mondott az orosz kizsákmányolásra. Nemcsak Magyarországot árulja el, magát Európát próbálja meg szétzilálni.”
 Néhány hónap múlva választások lesznek. Hányan lesznek ott olyanok, akik orosz zsoldban az unió kinyirásáért fáradoznak? Ha egy szétaprózott ellenzék áll fel a Fidesz ellen, Orbán nyer. Gondolkodjunk ezen. Én készen állok, állítsuk meg őket együtt” - mondta Jávor Benedek a tüntetésen.

Szomszédoljanak az európai ügyészséggel!

1956 közös múltunkhoz tartozik – olyan múlt, ami nem csak főhajtást, de cselekvést kíván meg, mondta Donáth Anna, a Momentum alelnöke. A politikus szerint 1956 hősei nem elégednének meg egy hangzatos beszéddel, ezért követőiknek is bizonyítaniuk kell: jelenleg azt, hogy Európához tartozunk, hogy Európa mi vagyunk. Ilyen cselekvés az, hogy támogatjuk az európai ügyészséghez való csatlakozást, amivel budapesti és vidéki, kormánypárti és ellenzéki is egyetért – mondta Donáth. A Momentum alelnöke hangsúlyozta, pártjuk támogatja a petíciót – és arra kérnek mindenkit, hogy házaljanak, szomszédoljanak, ha kell, a petícióval. „Nem adjuk a hazánkat, nem adjuk a jövőnket Európához kell tartoznunk”, hangsúlyozta Donáth Anna. 

a bátorság félre löki a NER-t

Következőként Lukácsi Katalin lépett a színpadra– „volt kdnps-ként mutatnak be mindig az ilyen rendezvényeken, és ezt vállalom. A polgári Magyarország híveként vallom most is, hogy Orbán-rendszerének meg kell buknia” - szögezte le a szónok. Mint mondta, tud olyan fideszes szavazóról, aki jobb híján a baloldalra szavazott, de olyanokról is, akik fogcsikorgatva választotta újra a Fideszt. Pedig az új cél közös is lehetne, figyelmeztetett Lukácsi: egy friss felmérés szerint a kormánypárti szavazók kétharmada is támogatja az európai ügyészséghez való csatlakozást. Lukácsi Katalin végül mindenkit arra kért: ne féljünk, mert nincs rá okunk, a lelkiismeretünk tiszta.
A NER bukását nem külső hatalom, hanem aktív állampolgárok döntik meg, a rendszert a félelem tartja hatalomban, de a bátorság fogja félre lökni
mondta Lukácsi, akit nagyon megtapsoltak.

A rezsimet a lopott pénz tartja hatalomban

Hadházy Ákos óriási üdvrivalgás közepette kezdte el ezután beszédét: mint mondta, 1956-ban a magyar nép bebizonyította, hogy nem birka, és elzavarta korrupt kormányát – az, hogy forradalma elbukott, végül az orosz tankok végtelen során múlt.  
A mai kormányt viszont nem orosz tankok tartják hatalomban, hanem az EU-tól ellopott tengernyi sok ezer milliárdnyi pénz, amivel az Orbán-kabinet megfizetik zsoldos seregéneik tábornokait tisztjeit és bakáit – Mészáros Lőrinctől Mengyi Rolandig, a legkisebb, de lojális polgármesterecskéig,
jegyezte meg Hadházy Ákos.
A szónok szerint nem is a NER luxusa – a milliós öltönyők, tízmilliós karórák – a felháborítóak, hanem az, hogy ebből a lopott pénzből mindent megvehetnek: a fél magyar sajtót, ami hazugságokat terjeszt; a roma támogatási forrásokból pedig a legszegényebbek szavazatait. És ebből telik a zsarolásra, megfélemlítésre is, mondta Hadházy – utána hosszan zúgott a Nem hagyjuk!   A politikus szerint, ha összegyűlik az egymillió aláírás, az európai ügyészséghez való csatlakozással el lehet zárni a lopott pénz csapjait , és ezzel a kormány megfosztható nyomásgyakorló erejétől.
„Így pedig megmutathatjuk, hogy a magyarok nem korruptak – ahogy '56-ban bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk kommunisták.”
 Lesz ehhez egymillió ember, hogyne lenne, bizakodott Hadházy, aki szerint édes teher, hogy alig tudják megszervezni az újabb és újabb helyeket az aláírásgyűjtéshez. 
A felszólaló szerint Magyarország tavaly dupla annyi pénzt kapott az uniótól, mint amennyit Ausztria kapott a második világháború után a Marshall-segély részeként; „és ennek az összegnek a nagyobb részét el is lopták” - folytatta a szónok, megjegyzését ismét vad fújolás, fütyülés fogadta. Hadházy  egyúttal bejelentette, aláírás-gyűjtő akciójukat bővítik: csatlakoztak hozzá a devizahitelesek, és mostantól a kilakoltatás ellen is gyűjtenek szignókat pultjaikon. 
Beszéde végén Hadházy Ákos mindenkit figyelmeztetett: a csaló elit már ellopta 28 évünket, most pedig a szemünk előtt lopja el a jövőnket. A jövő még megmenthető, de ehhez dolgozni kell gyermekeink érdekében is – mondta a politikus.

Aki nem összefogást akar, annak a Fidesz írja a szöveget

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nyerte a szimpátiaversenyt, őt fogadta ugyanis a legnagyobb taps. Márky-Zay felidézte, 1956-ban, a forradalom előtt ugyanolyan apátia volt, mint most –  62 éve viszont sok ezren tiltakoztak, határozottan kiálltak a jogállam mellett. „A rádió előtt sortüzet nyitottak a békés tüntetőkre, rájuk emlékezünk. A hatalom reakciója miatt volt véres a forradalom. Most békésen tiltakozunk, különböző párt képviselői, egyetértenek. Egységes a nemzet a nyugati értékrend mellett, nem akarunk orosz gyarmat lenni” - hangsúlyozta a polgári, keresztény értékrendet valló városvezető. Mint megjegyezte, míg 1956-ban Európától csak vártuk a segítséget, ma tudnak is segíteni , de ehhez kellő aláírással kell követelni az EU-s ügyészséghez való csatlakozást.      
„40 évig éltünk kommunista diktatúrában, ma mégis következmények nélküli ország vagyunk. Ne legyünk többé ilyen ország!”
„Ne a különbségeket keressük, hanem egységes magyar akaratot, pártállástól függetlenül. Csak egymással összefogva dönthetjük meg a pártállamot, aki nem ezt állítja, annak a Fidesz írja a szövegeit” - mondta a szónok.
Frissítve: 2018.10.23 17:37

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.