Eszük ágában sincs kurtítani a szegények adóját

Adóemelést nem tervez jövőre a kormány, igaz, hogy a 27 százalékos áfakulcs 25 százalékra történő mérséklését sem, pedig az Európai Parlament azt javasolta.

Miként az elmúlt esztendőkben minden alkalommal a kormány idén is "megörvendeztette" a gazdaság szereplőit - a tavaszi után - egy újabb, második idei adócsomag parlamenti beterjesztésével. Szakértők szerint semmi szükség sincs arra, hogy ez így történjen, de az Orbán-kormány a kiszámíthatóságra hivatkozva mindig már az Országgyűlés nyári szünetet előtt elfogadja a következő évi költségvetést, amit egy adótörvénnyel is alátámaszt, a maradék pedig marad őszre, megnehezítve az adózók jogkövetését, és természetesen az adótanácsadók dolgát is. Az azonban tény, hogy adóemelés nem lelhető fel a törvényjavaslatban, igaz hogy a központosított adóelvonás mértékének érdemleges mérséklését sem.

A parlament előtt fekvő jogszabálytervezet nagy részt egy számos korábbi törvényt módosító salátatörvény, amelybe mindent belezsúfoltak, amit módosításra érettnek tartott a kormány, ami nem zárja ki azt, hogy idén pótlólagosan még újabb módosítások jöjjenek. Ami kétségtelenül pozitívum, hogy bár a Fidesz-kormány folyamatosan harcban áll Brüsszellel, de ennek ellenére az Európai Unió közös jogalkotásából származó kötelezettségeket zokszó nélkül törvénybe iktatják.

Nagy meglepetést a most benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz. Jövőre ötezer forinttal nő a kétgyermekes családok adókedvezményes. Bár az alapvető élelmiszerek egy részének kedvezményes, öt százalékos áfakulcs alá történő besorolása nem tudta megakadályozni, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztói ára ne emelkedjen. Ennek ellenére helyes, hogy ez a sor 2019-ben az UHT és az ESL tejjel is folytatódik. (A 2019-es költségvetés parlamenti benyújtása előtt éppen a Népszava kérdésére szólt ennek lehetőségéről először Varga Mihály pénzügyminiszter.) A családi adókedvezmény növelése és az áfa-csökkentések összességében 40 milliárd forintot hagynak az érintetteknél.

Annak a jelei ugyanakkor egyáltalán nem látszanak, mintha a magyar kormány hajlandóságot mutatna arra, hogy megfontolja az Európai Parlament javaslatát az áfa mértékének a maximálására 25 százalékban, a jelenlegi - az Európai Unióban a legmagasabb - 27 százalékos adókulcs helyett.

Örvendetes, hogy végre világossá vált: az új építésű lakóingatlanoknál, ha elhúzódik a projekt átadása, akkor 2020. január 1-jét követően miképpen alkalmazható a jövő év utolsó napján megszűnő, kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa? A feltételek a következők: a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratot 2019. december 31-ig be kell nyújtani.

Emellett eddig az időpontig, vagyis jövő év végéig a lakóingatlan szerkezetkész állapotú kell, hogy legyen, mely tényről a lakóingatlan értékesítőjének kell a NAV számára egy formanyomtatványon nyilatkoznia.

Jövőre a legkisebb vállalkozások áfamentessége nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő, ami számukra mintegy 10 milliárd forintos megtakarítást jelent majd, értelemszerűen nem kell majd az áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem készíteniük.

A törvényjavaslat még kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását is, mert jövedelmük után a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Így az öregségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe csak a 15 százalékos személyi-jövedelemadóra korlátozódik majd. Szakértők szerint így az amúgy sem túl sikeres nyugdíjas-szövetkezetek igénybevétele az idősebb korúak számára, ismételt munkába állításukkor még kevésbé lesz vonzó, mint eddig.

A jövő évi adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik, a magyar kormány ugyanis eleget tesz az EBRD-vel kötött korábbi megállapodásában rögzítetteknek. De, ha a mostani bankadó csökkentés mértékére nézünk, akkor azt nyugodtan tarthatjuk nevetségesnek, ugyanis a felső kulcs 0,21 százalékról 0,20 százalékra csökken. Erre szokták azt mondani, hogy nem oszt és nem szoroz.

Időről időre napirendre kerül, hogy a kormány Magyarország nem túl fényes versenyképességének növelésére törekszik. Ebbe sorba kívánják beilleszteni, hogy a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozások szociális hozzájárulási adóját gyakorlatilag a felére csökkentik.

A salátatörvényben fellelhető egy adminisztratív terheket csökkentő döntés is: jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek,. A tévesztő cégeknél pedig a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken.