Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere

Publikálás dátuma
2018.10.23. 17:37
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: Németh András Péter
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak. Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül. Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt. E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót.

Nem sajnálják a pénzüket a horvátok

Több mint tízmillió dollárt – mintegy hárommilliárd forintot – utalt eddig Horvátország a Squire Patton Boggs nevű amerikai lobbicégnek az INA-val kapcsolatos, Mollal szembeni álláspontja Egyesült Államokbeli népszerűsítése végett – idézi az MTI a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List e témáról szóló vasárnapi beszámolóját. A szerződést 2014-ben Ivan Vrdoljak akkori gazdasági tárcavezető kötötte. Zágráb nézőpontjába a lobbicég 30 republikánus és demokrata szenátort avatott be. Felhánytorgatják például, hogy Magyarországon felmentették Hernádi Zsoltot a horvát vádak alól, ami szűkíti jogi mozgásterüket. Panaszaik egyelőre kevéssé találtak meghallgatásra: Zágráb a svájci, Uncitral nevű független választott bíróság előtt még a saját maga által kezdeményezett pert is elvesztette. A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) viszont még zajlik a Mol-kezdeményezésű per.  A cikk betekintést enged a Hernádi Zsolt elleni bűnvádi eljárás kapcsán az Interpollal folytatott háttérvitáik kulisszatitkaiba is. Horvát kezdeményezésre a Mol-vezér fotója először 2013 végén került ki a nemzetközi bűnüldöző szerv internetoldalának körözési listájára. Onnan 2014 elején magyar közbenjárásra levették. 2015 elején azonban ismét felbukkant, hogy aztán 2016 végén újfent eltűnjék. Zágráb negyed éve ismét kezdeményezte a közzétételt, ám ennek az Interpol eddig nem tett eleget. Az anyag szerint a második megjelentetést a szervezet csak ama ígéret fejében vállalta, hogy a horvátok kifizetik az esetleges perköltségeket. Ez a lap szerint az első ilyen eset, ami veszélyes precedenst teremt. Megjegyzendő: a mindenkori horvát kormányok különböző konkrét ügyekre hivatkozva, a jelek szerint mégis inkább általánosságban elégedetlenek azzal, amiként a Mol 2009 óta az INA-t irányítja. A horvát kormányfő két éve szenteste napján közölte, hogy visszavásárolják a céget. Ám a Mol tárgyalási hajlandósága ellenére mindeddig ebben se történt érdemi előrelépés.

Szerző
Frissítve: 2018.10.23. 17:42

Gyulladásveszély! 1,6 millió autót hív vissza a BMW

Publikálás dátuma
2018.10.23. 11:18

Fotó: ARMIN WEIGEL / AFP
Hűtőfolyadék-szivárgás által okozott gyulladásveszély miatt világszerte 1,6 millió autót hív vissza a szervizekbe ellenőrzésre a BMW - számolt be kedden az Automobilwoche német hírportál.
A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában. További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki. A BMW vizsgálatai szerint egyes modelleknél a kipufogógáz-visszavezető berendezés hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása a dízelmotorokra jellemző koromlerakódással és a kipufogórendszerek magas üzemi hőmérsékletével együtt egyes alkatrészek felizzásához, extrém esetekben pedig a jármű gyulladásához vezethet. A visszahívási akció során a járművek kipufogógáz-visszavezető (exhaust gas recirculation, EGR) berendezését vizsgálják át és szükség estén kicserélik a meghibásodott alkatrészeket.
Szerző
Témák
BMW visszahívás

Ígérik, érkezik az új "Malév"

Publikálás dátuma
2018.10.23. 10:22

Fotó: Shutterstock
Csúszik a Magyarországon bejegyzett és hazai központú légitársaság, a RonanAir startja, de a cég állítja, folyamatosan dolgoznak az induláson. Jövő nyárra ígérik a Srí Lanka-i pénzből felépített vállalkozás startját - írja a Napi.hu.
Tavaly januárban jelentek meg az interneten RonanAir álláshirdetései, utána kisebb-nagyobb intenzitással közöltek híreket az új magyar légitársaságról. A cég központja ugyan Vecsésen van, azonban az a Rohan Nanayakkara áll a projekt mögött, aki mintegy 25 éve tiszteletbeli magyar konzul Colombóban. A Srí Lanka-i üzletember magánbefektetőként áll a légitársasághoz, a magyar állam nem támogatja.
A légitársaság terve, hogy magyar központokból nehezen elérhető európai célpontokra szállítják majd az utasokat. A honlapjukon korábban Zágráb, Ljubljana, Salzburg, Marosvásárhely és Rijeka felé közlekedő járatokat ígértek, de mostanra bővült a lista. Olyan úti célokat reklámoznak, amelyek valóban kiestek eddig a legtöbb légitársaságnál. Ígérnek járatot a korzikai Ajaccióba, a görög Alexandroupoliba, Bernbe, a román tengerpartra, Constantába, a szicíliai Cagliariba, az orosz enklávé Kalinyingrádba, vagy éppen Odesszába. A magyar repterek közül három is fel van tüntetve kiindulási helyként: szállítanának Hévíz-Sármellékről, Debrecenből és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.
portál tavaly megkereste a céget, akkor 2017 októberére ígérték a startot, de ezt végül nem tudták tartani. A legfrissebb megkeresésre azt írták, "keményen dolgoznak azon, hogy már jövő nyáron repülhessenek a RonanAir gépei". 
Az ígéret tavaly elsőre légből kapottnak tűnt, mert a Ronanair Légiközlekedési Kft.-t már 2014-ben bejegyezték, de az gyakorlatilag tőke nélküli társaság volt. A leadott 2017-es beszámolójukból viszont kiderült, hogy az évet záró adatok szerint 5,48 milliárd forintnyi saját tőkéjük van, szemben a 2016-os 1,99 millió forinttal. A napi.hu szerint itt annyiban furcsa könyvelési megoldást választottak, hogy a Srí Lanka-i székhelyű LankAir Ltd., amelynek szintén Godaliyanage Rohan Nanayakkara a tulajdonosa, leszámlázta a RonanAir Kft. alapításával kapcsolatos költségeket, összesen 21,9 millió eurót, majd ezt engedményezte Godaliyanage Rohan Nanayakkarára. Emellett a cég tőketartalékába került - ugyanebből az ügyletből - 3,55 milliárd forint. A portál kérdésére, hogy várható-e további befektetők felbukkanása, annyit közölt a RonanAir Kft., hogy "amennyiben szükséges lesz a jövőben, akkor bevonunk további tőkét is". A késlekedéssel kapcsolatban annyit válaszoltak, hogy "a légiközlekedés egy nehéz üzletág, elnökünk és cégei azonban eltökéltek abban, hogy létrehozzák ezt a magyar nemzetközi légitársaságot, amelyre Magyarország büszke lehet."
Szerző