Putyin újra találkozna Trumppal

Publikálás dátuma
2018.10.23. 21:24

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
Párizsban hozhatják össze a következő orosz-amerikai elnök találkozót: Vlagyimir Putyin a sértett félnek érzi magát a nagyhatalmak közötti kapcsolatban, aki mindig csak enged.
Javaslatot tett egy Donald Trump amerikai elnökkel november 11-én Párizsban megtartandó újabb személyes megbeszélésre Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden a moszkvai Kremlben fogadta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Bolton erre kijelentette, hogy Trump örömmel találkozna Putyinnal Párizsban. A francia fővárosban november 11-én számos állam vezetője részt vesz majd az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulóján megtartandó megemlékezéseken. Putyin meglepetését fejezte ki azokkal a "barátságtalan" lépésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett a Trumppal júliusban Helsinkiben lefolytatott, "konstruktív" kétoldalú csúcstalálkozót követően. "Ez a nézetem szerint egy hasznos, helyenként kemény megbeszélés volt, de végeredményben szerintem eredményes. Számunkra, őszintén szólva néha meglepő azt látni, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szemben abszolút semmi által ki nem provokált, általunk barátságtalannak nevezhető lépéseket tesz" - mondta az orosz elnök a találkozó első, a média számára is nyilvános perceiben.  "Mi meg gyakorlatilag nem is válaszolunk az önök egyetlen lépésére sem. És ez csak folytatódik és folytatódik" - tette hozzá. 
A találkozón Putyin javaslatára a stratégiai stabilitás és a leszerelés kérdéseiről - egyebek között a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló megállapodásról, a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményről és a rakétavédelem egyes elemeinek világűrbeli állomásoztatásáról -, valamint a regionális konfliktusokról esett szó. Putyinnal folytatott találkozóját követően Bolton az Interfax hírügynökség moszkvai székházában megtartott sajtóértekezletén "nagyon produktívnak" minősítette moszkvai megbeszéléseit, de megerősítette, hogy Trump eldöntötte a "megsértett, elavult és nem minden felet kielégítő" az INF-szerződés felmondását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok tervezi-e rakéták európai telepítését, az amerikai tisztségviselő kijelentette, hogy Washington "nagyon messze van" ennek a döntésnek a meghozatalától, de hangot adott álláspontjának, hogy a fenyegetést a kontinensen nem Washingtonnak a megállapodásból való kivonulása jelenti, hanem az, hogy Oroszország Európában megsértette a megállapodást. Mint mondta, Moszkva ezt a vádat nem ismeri el.  
Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az nem változtatott az eredményen, de bizalmatlanságot szült Oroszországgal szemben.  "Ne avatkozzanak bele az amerikai választásokba!" - figyelmeztetett Bolton. Szavai szerint Washingtonban még nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok a Szkripal-üggyel kapcsolatban vezessen-e be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.  A RIA Novosztyi hírügynökség - meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva - azt írta, hogy Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során igyekezett kifejteni az Egyesült Államok Kínával szembeni gazdasági és katonapolitikai kifogásait. Az informátor valótlanságnak nevezte a moszkvai amerikai nagykövetség közlését, miszerint Kína is téma volt a tárgyalásokon, és kijelentette, hogy az orosz fél közölte a nemzetbiztonsági tanácsadóval: a kínaiakat érintő minden kérdést Pekinggel kell megvitatni.  A hírügynökség forrása szerint a választásokba való orosz beavatkozás ügye csak azért merült fel a tárgyalásokon, hogy a témát "kipipálják". Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során Putyin elnökön kívül Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, valamint Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sogju védelmi miniszterrel találkozott. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó legutóbb a júliusi helsinki orosz-amerikai csúcsot előkészíteni járt az orosz fővárosban, írja az MTI.
Szerző

Nem izgatta az osztrák útlevél Dél-Tirolt

Publikálás dátuma
2018.10.23. 19:56

Fotó: Lena Klimkeit / AFP
Hiába adták egymásnak a kilincset Ausztria vezető politikusai Bolzanóban a vasárnapi általános választások előtt, azt is hiába ígérte meg - alig hogy hivatalba lépett - Sebastian Kurz kormánya, hogy az olaszországi tartomány német nyelvű lakosainak legkésőbb 2019 elején osztrák állampolgárságot is garantál az olasz mellé, a kormányzó néppárt 3,7 százalékot veszített. Persze a 41,9 százalék így is imponáló eredmény (az SVP 40 százalékos minimumot tűzött ki magának), de az 1948 óta szinte töretlenül hatalmon lévő párt, miként 2013-ban, most is kénytelen lesz koalíciós partnert keresni. Az SVP élén 2014 óta a higgadt, hét gyermekes Arno Kompatscher áll, aki elődjével, a 24 évig kormányzó Luis Durnwalterrel szemben nem a „tartomány atyja” viselkedésmintát követi, hanem inkább racionális menedzser, aki az Európa legfejlettebbnek mondott autonómiáját igyekszik minél kevesebb konfliktussal irányítani.  A ma leggazdagabb olasz tartomány hosszú évtizedekig az osztrák-olasz állandó feszültségek színtere volt, a gondosan kicentizett egyenjogúsági törekvések azonban mára sokkal inkább az egészségügy, a gazdasági fejlődés kérdéseit helyezték előtérbe. A kettős állampolgárság megcsillantása nagyon kevesek szívét dobbantotta meg, nem véletlen, hogy a Béccsel és Rómával egyaránt jó kapcsolatokra törekvő Kompatscher inkább egy egységes európai útlevélnek látná értelmét. Azok a dél-tiroli szélsőséges pártok, amelyek az útlevél megkétszereződésétől reméltek sikert, súlyos mandátumveszteséget szenvedtek. A 35 tagú parlamentben az Ausztriában kormányon lévő szabadságpárt leánypártja 3 képviselői helyéből egyet elveszített, a külön induló Szabadság párt pedig a 6 mandátumából 4-t. Helyettük az Olaszország egészében egyre erősödő szélsőjobboldali Lega Nord ugrott fel 11,1 százalékra a 2013-as 2,5-ről. A Lega, s vezetője, Matteo Salvini belügyminiszter nem feledkezett meg a migráns-kérdésről, sikeresen élezte személyesen is a problémát az alig 2000 menekültet számláló tartományban, főleg a nagyvárosokban. Úgy hírlik, a néppárt a Legával lesz kénytelen koalícióra lépni.   A választások igazi meglepetését egy Paul Köllensperger nevű egykori informatikus okozta. Ő három hónapja alakította meg saját magáról elnevezett pártját, 2013-ban még az Ötcsillagos mozgalomnak volt a tagja. A vállalkozókat megcélzó, de szociális kérdésekben is érzékeny, magát középutasnak nevező mozgalom a voksok 15,2 százalékát kapta, Köllensperger szerint főként a néppárttól vett el szavazatokat.

Történelmi előzmények

Az 550 ezer lakosú tartomány lakóinak kétharmada ma is német ajkú, az évszázadokig az osztrák Tirolhoz tartozó területet Olaszország 1919-ben kapta meg a Habsburg birodalom elleni első világháborús katonai sikereinek jutalmaként.

Trump a migránsokkal kampányol

Publikálás dátuma
2018.10.23. 19:47

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök a segélyek megvonásával fenyegeti Hondurast, Guatemalát és Salvadort az északra tartó menekültkaraván miatt.
„Olyan sokáig annyi pénzt adtunk egy csomó országnak, ami nem helyes. És amikor azt kérjük, hogy tartsák otthon a lakosságukat, képtelenek ezt megtenni” – hangoztatta Donald Trump. Előzőleg a texasi Houstonban egy kampánygyűlésen azzal vádolta – minden ténybeli alap nélkül – a demokratákat, hogy „illegális idegenek millióit bátorítják törvényeink és határaink megsértésére, nemzetünk elözönlésére”. Az Egyesült Államokban november hatodikán tartják a két elnökválasztás közötti úgynevezett félidős választásokat, amelyek során az egyes államok és települések vezető tisztségviselőinek megválasztása mellett újraválasztják az egész szövetségi képviselőházat, valamint a szenátus egyharmadát. Jelenleg mind a két törvényhozási testületben csekély republikánus többség van, és a demokraták az erőviszonyok megfordításában reménykednek. Az elnök arra a mintegy hétezer fős, de folyamatosan növekvő létszámú, főként hondurasi, részben pedig guatemalai, illetve salvadori emberekből álló migránskaravánra utalt, amely Mexikó területén keresztül tart az Egyesült Államok déli határa felé. Korántsem egyszerűen jólétre vágyó bevándorlókról van szó: az érintett országokban megdöbbentően rossz a közbiztonság, fegyveres bűnbandák terrorizálják a lakosságot, és a helyi hatóságok ezt képtelenek megfékezni. Trump most közölte, hogy „el fogják vágni vagy lényegesen csökkentik” az említett három országnak eddig folyósított amerikai támogatásokat. Olyan Twitter-bejegyzést is tett, miszerint a mexikói rendőrség és hadsereg sajnálatos módon képtelen megállítani a karavánt. A menetben tartók között „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek vegyültek el” – tette hozzá, anélkül, hogy ehhez az állításához bármilyen kézzel fogható bizonyítékot szolgáltatott volna. „Riasztottam a határőrséget és a haderőt, hogy ez nemzeti vészhelyzet. Meg kell változtatnunk a törvényeket” – olvasható az amerikai elnök egyik internetes bejegyzésében. Az amerikai média szerint azonban nem világos, hogy az elnök által a Twitteren keresztül tett kijelentések tényleges politikai döntésekben is testet öltenek-e. A kormányzati intézmények részéről semmi olyan intézkedés bejelentése nem hangzott el, ami „nemzeti vészhelyzet” kezelésére utalna. A szövetségi hivatalok azt közölték, hogy nem kaptak semmilyen, ezzel kapcsolatos iránymutatást. Jamie Davies, a Pentagon szóvivője szerint nem érkezett olyan utasítás, amely a határbiztonság csapatokkal való megerősítésére irányulna. James Mattis védelmi miniszter még áprilisban felhatalmazást adott arra, hogy a Nemzeti Gárda 4 ezer tagja nyújtson segítséget a belbiztonsági minisztériumnak a mexikói határ őrizetéhez. A felhatalmazás alapján mintegy 2100 főt vezényeltek a térségbe, és ezekkel a gárdistákkal a határ mentén fekvő államok kormányzói rendelkeznek. A létszám azóta sem változott – mondta Davies szóvivő. Egy másik Pentagon-közlemény arról is beszámolt: változatlanul a tervek közt szerepel, hogy Peru és Kolumbia után Hondurasban is ki fog kötni a USNS Comfort amerikai kórházhajó, amely eddig az Ecuadorba érkezett venezuelai menekülteknek nyújtott egészségügyi ellátást, ezután pedig tovább hajózik a latin-amerikai partok mentén. A Comfort missziója azt tükrözi, hogy az Egyesült Államok tartósan elkötelezett az amerikai nemzetekkel való szolidaritás mellett – hangoztatta a védelmi tárca.  A washingtoni külügyminisztérium egyik illetékese azt közölte, hogy nem kaptak olyan felszólítást, ami a közép-amerikai országok segélyezését érintené. A segélyeket egyébként nem az elnök, hanem a Kongresszus, vagyis a törvényhozás ítéli oda. Ha a Fehér Ház változtatást szeretne a megszavazott programokban, ezt kérnie kell a Kongresszustól. A három említett közép-amerikai ország a szeptember 30-án zárult költségvetési évben mintegy 500 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól a gazdaságfejlesztést, az oktatást, illetve a demokrácia és az emberi jogok érvényesítését szolgáló célokra. Az elnök bírálói kifejtik: ha csökkentenék az amerikai támogatást, az csak tovább növelné a nyomort és az erőszakot az érintett országokban.

Tovább alkudoznak a rakétákról

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ma is folytatta hétfőn megkezdett moszkvai megbeszéléseit a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat tiltó INF-szerződés jövőjéről. Washington korábban kilátásba helyezte az 1987-ben kötött megállapodás felmondását. Amellett, hogy az orosz felet a kötelezettségvállalások megsértésével vádolja, azt is érvként hozza fel, hogy időközben Kína jelentős fejlesztéseket hajtott végre ebben a fegyverzeti kategóriában. Az oroszok szeretnék érvényben tartani az INF-et, és azt mondják, készek együttműködni Washingtonnal a kölcsönösen felmerült kifogások ügyében. A hétfői tárgyalásokon kitértek a hadászati eszközökről szóló, 2021-ben lejáró egyezmény esetleges meghosszabbítására is, de egyelőre nem tudni, született-e megállapodás.