Aligha gondolhatta az elkövető, hogy az idős, ám elég jó anyagi helyzetben levő Soros György saját maga fog kicsoszogni a kapunál található levélládához, hogy megnézze, mit hozott a posta. Arra van a személyzet. A robbanószerkezet tehát legfeljebb egy olyan emberre nézve jelenthetett veszélyt, aki egyértelműen ártatlan abban, amiről Soros vonatkozásában történetesen akár vitatkozni is lehetne. Ebben az esetben a tettes kifejezetten aljas gazember.
Valószínűbb azonban, hogy a ketyegő csomag inkább csak a rémületkeltést szolgálta, nem volt igazán veszélyes - és akkor a pokolgépküldő már akár tisztes polgár is lehet, aki semmiképpen sem helyeselhető, de érthető indulatból mondjuk kifejezésre akarta juttatni, mennyire nem kíván bevándorló országban élni. Ez az ember, aki pokolgépet juttatott Soros postaládájába, személyében nyilván ismeretlen, mégis meghitt lelki rokona annak a távoli Magyarországon élő valakinek, aki kilyukasztotta egy fogadós autójának a kerekeit, mert az migránsokat üdültetett.
Ezekben a napokban elkeseredett közép-amerikaiak mintegy hétezer fős karavánja tart Mexikón át az Egyesült Államok déli határa felé. Nem könnyű világosan megkülönböztetni az életét féltő menekültet és a jobb életre vágyó, divatszóval élve „megélhetési” bevándorlót, amikor a szülőföldet az önkényeskedő, minden gazság fölött szemet hunyó, korrupt kiskirályok, kábítószermaffiák, illetve brutális fegyveres banditák tartják rettegésben.
Amerikában most kampány van. Donald Trump a demokrata párti politikusok által feltüzelt illegális beözönlők millióit vizionálja. Egy floridai republikánus képviselőnek arcizma sem rezdül, amikor azt állítja, hogy a hondurasiak karavánját Soros György pénzeli. Az uszításnak talán elkerülhetetlen következménye a pokolgép a levélládában.