Kiürítik Szerbiát és Montenegrót

Publikálás dátuma
2018.10.24 09:00

Így magyarázta a korabeli sajtó: ami harc nélküli visszavonulásnak látszik, a valóságban stratégiai értelemben vett önkéntes kiürítés.
Az Arbeiter-Zeitung írja: A katonai események Szerbiában és Albániában, amelyek külsőleg csak gyönge hátvédektől födözött, szinte harc nélküli visszavonulásnak látszanak, valóságban önkéntes — stratégiai értelemben vett önkéntes — kiürítés jellegével bírnak az elfoglalt és immár politikai okokból kiürítendő területekről.

Hogy milyen körülmények idéztek elő ezt a kiürítést, fölösleges magyarázni, miután azok általánosan ismertek. Csupán azt kell megállapítani, hogy az ellenség különös nyomása nélkül történtek, aki különben összesen 130.000 emberből és gyönge utánpótlásából álló seregével sokkal gyöngébb volna, semhogy a széles hegyi telepen az északalbániai alpesek és a Timok-völgy között a komoly ellentállást elégségesen megtámadhatná. Másrészt pedig nem volna nehéz ezeket a szűk völgyeket, amelyek nagyobb csapateltolásokra tüzérséggel és egyéb eszközökkel alkalmasak, megvédelmezni és ha ez meg nem történik, akkor ez a kiürítés szándékát világosan bizonyítja. A kiürítés fokozatosan történik.

Szerbiában az ellenállási vonalat, először arra a szakaszra vonták vissza, amelyet a Timok és a nyugati Morava határoz meg. Albániában, ahol az olaszok csak lassan nyomulnak utánunk, a Drina- és Mati folyók szakaszára. Ezeknek a szakaszoknak a tartását szintén nem tervezték tartósra, sőt azt kell várni, hogy minden fontos anyag elszállítása után Szerbiában további jelentékeny területeket és Montenegró egy részét is kiürítik.

A bandák tevékenysége, amely az utóbbi időben növekedett és mindenesetre szükségessé teszi, hogy a visszavonulási vonalak biztosítására harci csapatokat fordítsanak, nem komoly veszedelem.

 Népszava, 1918. október 24.
Témák
I. vh
Frissítve: 2018.10.24 09:00

Elveszettnek hitt képek kerültek elő a Tanácsköztársaságról

Publikálás dátuma
2019.03.21 00:00

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár
A kor hangulatát mutatják be és a történelmi események jobb megértését is segíthetik azok a felvételek, amelyek nemrégen kerültek elő az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumaiból. Jelenleg képek digitalizálása zajlik, a történészi elemző munka csak ezután jöhet.
A Tanácsköztársasággal kapcsolatos képek, dokumentumok az első világháborús gyűjtemény részei az OSZK-ban (remek képgalériáért kattintson ide). A könyvtár gyakorlatilag az első világháború kirobbanása után azonnal megkezdte a különféle dokumentumok – köztük fényképek – összegyűjtését. Hivataloktól kértek be be archív anyagokat, és a napilapokban közzétett felhívásokra is rengetegen jelentkeztek. A többi között így kerültek a most előkerült képek is a könyvtárhoz. A 30-as évek elején átszervezték a gyűjteményt: a különféle típusú emlékeket más és más algyűjteményekhez rendelték. A rendszerezést dokumentáló úgynevezett növedék naplók többsége viszont elveszett, így a mai napig nem tudni, hol lappanganak még hasonló felvételek – mondja Nagy Blanka, az OSZK munkatársa. Kollégáival együtt az ő munkája a most előkerült felvételek digitalizálása. A kultúrtörténeti ritkaságnak számító felvételeken a Tanácsköztársaság 133 napjának története bontakozik ki, persze erősen hiányos és esetleges válogatásban, hiszen – amint Nagy Blanka mondja – igen rövid és intenzív időszakról van szó, amikor a kor fotósai jóformán „mindent fényképeztek, ami eléjük került és amit érdekesnek találtak.” Hogy a most előkerült 268 felvétel változtat-e valamit a történészek Tanácsköztársaságról kialakított képén, egyelőre nem tudni, a történeti feltáró munka csak ezután kezdődik. „Rövid, kusza és ingoványos időszakról van szó, amelynek megértésében sokat segíthetnek a most fellelt képek” – mondja Nagy Blanka, hozzátéve, hogy komoly történészi munka lesz a felvételek és a meglévő egyéb kordokumentumok „szinkronizálása” is.  
Frissítve: 2019.03.21 13:40

Nincs jóléti fordulat

AKCIÓTERV A gazdaság növekedése lassulni fog, és a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő, ami féligazságok gyűjteménye lehet.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy a gazdasági növekedés lelassulása várható. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható - a lakosság egy részét érintő - jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célját. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, hogy a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban idén márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahelyvédelmi is olyan időszakban született, amelyre éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással fogja majd megindokolni, hogy miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani.  
Válság közeleg Karsai Gábor A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány
A már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani
3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme jövőre is
Képalá Kieső támogatás Két esztendő is eltelhet, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok mennyi uniós támogatásra számíthatnak
Frissítve: 2019.02.06 16:00