A rendőrség és az önkormányzat is jogsértően járt el egy kecskeméti LMBTQ-program kapcsán

Publikálás dátuma
2018.10.24. 12:58
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kecskeméti LMBTO-közösség rendezvénye nem kapott rendőrségi biztosítást, és meg is bírságolták a szobányi közterület használata miatt. A Fővárosi Törvényszék szerint ez törvénytelen eljárás volt.
Jogsértő volt a kecskeméti önkormányzat közterület-használattal kapcsolatos bírságolása. Ahogyan az is, hogy a helyi rendőrkapitányság nem tekintette gyülekezésnek és ezért nem volt hajlandó biztosítani a helyi Cifra–LMBTQ Közösség kitelepülését a Szabadság térre – mondta ki az utóbbit Fővárosi Törvényszék. A perben a megbírságolt aktivistákat Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte
Mint a jogvédő csoport közleményéből kiderül, a Magyar LMBT Szövetség 2015 óta számos alkalommal tartott hasonló kitelepülést helyi LMBTQ-csoportokkal együttműködve szerte az országban, így például Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Zalaegerszegen. Ezek közül kivétel nélkül mindegyiket a gyülekezési törvény hatálya alá tartozónak ismerte el az illetékes rendőrség. Még Kaposváron is, ahol ennek ellenére 2015-ben az önkormányzat közterület-felügyelői zaklatták az önkénteseket. Utóbbi az ügyben még 2015-ben pert nyert a Magyar LMBT Szövetség.
Kémeri Anita, a Cifra-LMBTQ Közösség egyik tagja már idén augusztusban 4-én bejelentette a szeptember 7–8-ra tervezett kecskeméti rendezvényt. 2015-ben ugyanezzel a tartalommal megtarthatták az eseményt, és rendőri biztosítást is kaptak. Most a rendőrség azonban telefonon arra hivatkozott, hogy a rendezvény nem a gyülekezési törvény hatálya alá esik, ezért az önkormányzathoz kell területfoglalási engedélyért folyamodniuk. Ráadásul a városi kapitányság nem volt hajlandó biztosítani a gyülekezést.
A szervezők a jogvita ellenére úgy döntöttek, hogy megtartják a kitelepülést, ami az LMBTQ-emberek helyzetéről szólt. A város két önkormányzata azonban 28 346 Ft-ra bírságolta az önkénteseket. Arra hivatkoztak, hogy a rendezvény jogosulatlanul használt 12 négyzetméternyi közterületet.
Fazekas Tamásnak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének először a rendőrségtől kellett írásbeli határozatot szereznie, hogy azt bíróság előtt megtámadhassa. A Fővárosi Törvényszék a napokban aztán megállapította, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság jogsértő módon járt el, amikor nem tekintette gyülekezésnek és nem biztosította a Cifra–LMBTQ Közösség rendezvényét, így a kecskeméti önkormányzat is mindenféle jogalap nélkül bírságolta meg a helyi LMBTQ-csoportot.   A Cifra Közösség tüntetése az első pillanattól nyilvánvalóan gyülekezés volt. Helyes és bátor tett volt megtartani. A rendőrség hasonló hibáit a régi és az új gyülekezési törvény alapján is a bíróság tudja orvosolni. Reméljük, a jogsértő bírságolástól az önkormányzat a bíróság döntése miatt eltekint – jelentette ki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 13:13

Enged a Fidesz, mégis kaphatnak túlórapénzt a rendőrök

Publikálás dátuma
2018.10.24. 12:21
Készenléti rendőrök eskütétele
Fotó: Tóth Gergő / Tóth Gergő
Ritka esemény készül a csütörtökön a honvédelmi és rendészeti bizottságban: a fideszes többségű, Kósa Lajos által vezetett testület egyetért valamiben az ellenzékkel. Így van rá esély, hogy a rendőrök és egyéb egyenruhások mégiscsak pénzt kapjanak a túlóráikért.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után, szerda késő délután biztossá vált, hogy közös bizottsági módosító javaslat formájában kerül a parlament elé a törvénymódosítás, amely 2023-ig kitolja a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésének lehetőségét az egyenruhások számára. 
„A kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyezteti azzal, hogy januártól eltörli a rendvédelmi szerveknél dolgozók túlórájának pénzben való megváltásának lehetőségét” – áll annak a törvényjavaslatnak az indoklásában, amelyet az MSZP-s Harangozó Tamás nyújtott be a parlamentnek, hogy továbbra is megadja a választás lehetőségét a rendőröknek és más egyenruhásoknak (katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, TEK és Nemzeti Védelmi Szolgálat): pénzt vagy szabadnapot kérnek a hivatalosan „túlszolgálatnak” nevezett túlóráikért.
Egy korábbi törvénymódosítás értelmében 2019. január 1-től ugyanis kizárólag szabadnap formájában váltható meg a túlszolgálat, vagyis pénzt nem adnak érte. Ez egyrészt komoly érvágást jelent az egyenruhásoknak, hiszen a fizetésük egy jelentős részét (esetenként az egyharmadát is) a túlórapénz tette ki, másrészt szinte lehetetlen helyzetbe hozza a rendőrséget: a túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert nem volt elegendő ember (Balogh János országos rendőrfőkapitány szerint a jelenlegi állomány négyszeresére lenne szükség ahhoz, hogy ne legyenek túlórák).  Mindezek alapján előre látható, hogy nem fogják tudni kiadni a szabadnapokat, vagy ha mégis megpróbálják, nem lesz, aki dolgozzon (a büntetés-végrehajtásban például biztosan lefagy a rendszer, ha életbe lép az új szabály). Információink szerint már most tucatjával nyújtják be a leszerelési kérelmüket a rendőrök a túlórapénz elvonása miatt,  vagyis még kevesebb ember lesz, akit a parancsnokok be tudnának osztani.  Harangozó Tamás nyár óta több alkalommal is foglalkozott az egyenruhások túlórapénzével, még szeptember elején benyújtotta a törvényjavaslatát – amellyel tartalmilag egyező szöveget adott be Demeter Márta, az LMP társelnöke is. Ez úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az egyenruhást a túlszolgálatért „választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg”. A díjazás a szokásos bére alapján törtébe, kivéve vasárnap és ünnepnapon, amikor dupla bér járna a túlóráért. Ha a szabadidőt választja, azt „lehetőség szerint” 30 napon belül kellene kiadni, illetve ha ez veszélyeztetné a szolgálatellátást, akkor hat hónapon belül. A képviselő a Népszavának azt mondta: Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke már az előző bizottsági ülésen azt mondta, hogy napolják el a javaslat tárgysorozatba vételéről szóló vitát, de azt szeretné, ha ez a probléma megoldódna. Most csütörtökön ismét napirendre kerülnek az ellenzéki javaslatok, és Kósa ígérete szerint a kormánypártiak vagy támogatják a Harangozó javaslatát, vagy tartalmilag azzal azonos, közös bizottsági javaslatot nyújtanak be. Ha ez megtörténik, a parlament várhatóan meg fogja szavazni a módosítást.  „Ez az ügy is azt mutatja, amiről évek óta beszélünk” – mondta a Népszavának Harangozó – „hogy a rendszer a jelenlegi létszámmal és fizetésekkel egyszerűen nem fenntartható.” A képviselő szerint Magyarország az egyetlen európai ország, ahol nincs szolgálati nyugdíj, vagyis nem biztosítanak olyan, kiszámítható életpályát az egyenruhásoknak, ami kompenzálja számukra a sok túlmunkát. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 17:51

Nem megy a tök, felfut a Pro Lecsó

Publikálás dátuma
2018.10.24. 12:00

Fotó: Konyhás István
Legendás a nagydobosi tök, de kevesen tudnak megélni belőle. Ezért a romák most biozöldséget termelnek helyette.
Huszonhétezer forint. Ennyit „árultak ki” az általuk megtermelt biozöldségekből készített lekvárból azok a nagydobosi cigány emberek, akik nemrégiben kapcsolódtak be a Pro Lecsó programba, s egy közös, az önkormányzat által biztosított kertben, valamint a saját portájukon vegyszermentesen termelnek répát, hagymát, céklát, cukkinit. Ők idén először jelentek meg egy külön standon a nagydobosi nemzetközi sütőtökfesztiválon, s „csont nélkül” el is adták az összes különleges zöldséglekvárt, amit saját maguk főztek be. Nagydobos az itt nemesített, s az 1930-as években még a new yorki tőzsdén is jegyzett sütőtökről híres, de az ukrán határhoz közeli kétezer-kétszáz lelkes település nem tudott úgy „felkapaszkodni” erre a terméke, hogy az ma is megélhetést jelentsen az itt élőknek. Már az is beszédes, hogy magát a nagydobosi tököt, mint fajtát egy Dunántúlra bejegyzett vállalkozás védette le, s hivatalosan a fémzárolt vetőmagot is csak ők árulhatják – tudtuk meg az egyik család portáján, ahol egy tábla hirdette: itt lehet sütőtököt venni. Az udvaron kisebb glédában állt a betakarított termény, de máskor ennek többszörösét is megtermelik. Nem volt jó év az idei, a szárazság elvitte az ültetvények jó részét, így legfeljebb zsebpénzt lehet kiárusítani maradékból – mondta el a családfő, aki szerint leginkább azért jó ezzel a növénnyel foglalkozni, mert igénytelen. Így aztán akkor sem dől a kardjába senki, ha nem terem annyi, amennyire számítottak: a vetésen, egyszeri kapáláson és trágyázáson kívül nem kell törődni a tökkel, szinte magától nő meg nyolc-tizenöt kilósra, ha van elég eső. A nagydobosi tök ráadásul kifejezetten a rossz, homokos, nyírségi talajt kedveli, abban tud édesre érni, ezért olyan különlegesek az itt betakarított fajták. A falu lakói szerint a töknek manapság inkább híre van, mint valódi értéke. – Belecsömörlöttünk, alig kell már valakinek ez a szép, hagyományos fajta, mindenki a fél kilós, puccosabb, kanadai narancssárga héjút keresi – kesereg egy asszony a Fő utcán. Szerinte a tradicionális családmodell széthullása is a kis tököknek kedvez: régen, amikor generációk éltek együtt, és állatokat tartottak mindenütt, egy ötkilós tök minden porcikája hasznosult, ma viszont a fogyasztók beérik a hipermarketek tömegárujával. Tavaly akadt, aki a termés jó részét inkább beszántotta, mert olyan kicsi volt a kereslet, hogy nem érte meg betakarítani. - Küzdünk, mint malac a jégen, de nem nagyon jutunk előre – summázza. 
CSAK A SÁRGA KELENDŐ - Alig viszik a hagyományos fehéret
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
A nagydobosi tök dicső múltjára emlékszik a hatvanegy éves Tóth Magdolna is, aki épp gazt éget a kapuja előtt. Később okleveleket és fényképeket hoz ki a házból: több mint tíz évvel ezelőtt ő nyerte meg a legszebb tökös udvarnak járó díjat, kastélyt, hintót, házat faragtak ki a tökből, azzal díszítették a portát. Ma erre már se kedve, se ideje. Ahhoz, hogy megéljen, reggel két órakor kel, és biciklivel kerekezik be a tizenöt kilométerre lévő sertéstelepre, ahol ő az egyik elletőmester. Hajnalban váltja a társát, és kora estig dolgozik: naponta három-négyszáz malac világra jöttét segíti. Mindegyiknek le kell csiszolni a fogsorát, hogy szopáskor ne sértsék fel az anyjuk csecsét: erre egy külön gépük van, ami azonban elég gyorsan felmelegszik a súrlódáskor. Ilyenkor az asszony inkább más teendők után néz egy időre, hogy ne okozzon felesleges fájdalmat. Minimálbér az alapfizetése, erre jön rá a teljesítménybér, amit a születések száma és a kismalacok hízási üteme is befolyásol. Két házzal odébb hasonlóan keményen küzd az élettel Rézműves Attila is: a férfi és felesége egyike azoknak, akik a bevállalták a biozöldségek termesztését a közös kertben és a saját udvarukban is. A családfő kőművesként és burkolóként dolgozik, zömmel Budapesten: ilyenkor egy faházban lakik többedmagával s csak hétvégente jön haza. A felesége egy közeli gyárban három-műszakozik. Mindegyik gyereküknek több végzettsége van, mégsem kapnak szakmájukban rendes állást. Az egyik lánya például kereskedelmi iskolát végzett, de nem vették fel sehová, csak napszámosnak, kukoricát fosztani. Most üvegcsiszoló tanfolyamra jár: nagy reményt nem fűz ahhoz, hogy azzal a papírral majd lesz rendes munkája, viszont legalább az átképzés idejére jár az állami támogatás. Rézművesék másik lánya feladta a reményt, hogy romaként Kelet-Magyarországon boldoguljon. Noha képzőművészeti középiskolát végzett és mozgóképes ismeretekkel rendelkezik, sehol nem kapott állást: ő most Mallorcán pincérnő és esze ágában sincs hazajönni. Rézműves Attila és felesége műszak előtt vagy után, olykor két műszak között megy a kiskertbe kapálni, gyomlálni, nevelgetni a növényeket. A férfi nem kis büszkeséggel a hangjában mondja, hogy a saját konyhájukra megtermelt zöldségeken túl arra is futotta, hogy a feleslegből elajándékozzanak valamennyit. A tökfesztiválon a cékla-, répa-, cukkini-, és hagymalekvár árusításból bejött 27 ezer forint pedig épp jó lesz arra, hogy jövőre, már valóban a saját lábukra állva, ebből a pénzből vegyék meg az újabb vetőmagokat. – A Pro Lecsó program a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodást meghonosítását szolgálja, együttműködve helyi önkormányzatokkal, szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel – mondta Kassai Melinda, a program egyik vezetője. Nemcsak a kézzelfogható eredmény, vagyis a megtermelt zöldség és gyümölcs számít, hanem az is: a munka során valódi közösségek jönnek létre, s hozzásegítik a periférián élő embereket egy egészséges, fenntartható életmód kialakításához. A többségi társadalomhoz tartozók véleménye is változik, a tapasztalatok szerint a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkennek ott, ahol a program beindul. Mivel Magyarország hátrányos helyzetű kistérségeiben egyre növekszik a munkanélküliség, és szűkül a szociális háló, nagy szükség van helyben végezhető, a település jellegéhez és lehetőségeihez illeszkedő munkavégzés megteremtésére és az önellátásra. A nagydobosin kívül eddig Hejőszalontán, Bükkaranyoson, Hejőkeresztúron és Sajókeresztúron indult el a program, de további települések bevonását is tervezik. Kovács Gábor nagydobosi polgármester mindezt azzal egészíti ki: az önkormányzat adott a faluban egy területet, amelyet jelenleg művelnek a családok. Ha pedig később is lesz elegendő motiváció meg lelkesedés, akkor további területeket is adnak a programban résztvevőknek.
Szerző
Témák
riport romák