Enged a Fidesz, mégis kaphatnak túlórapénzt a rendőrök

Publikálás dátuma
2018.10.24 12:21
Készenléti rendőrök eskütétele
Fotó: Tóth Gergő/ Tóth Gergő
Ritka esemény készül a csütörtökön a honvédelmi és rendészeti bizottságban: a fideszes többségű, Kósa Lajos által vezetett testület egyetért valamiben az ellenzékkel. Így van rá esély, hogy a rendőrök és egyéb egyenruhások mégiscsak pénzt kapjanak a túlóráikért.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után, szerda késő délután biztossá vált, hogy közös bizottsági módosító javaslat formájában kerül a parlament elé a törvénymódosítás, amely 2023-ig kitolja a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésének lehetőségét az egyenruhások számára. 
„A kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyezteti azzal, hogy januártól eltörli a rendvédelmi szerveknél dolgozók túlórájának pénzben való megváltásának lehetőségét” – áll annak a törvényjavaslatnak az indoklásában, amelyet az MSZP-s Harangozó Tamás nyújtott be a parlamentnek, hogy továbbra is megadja a választás lehetőségét a rendőröknek és más egyenruhásoknak (katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, TEK és Nemzeti Védelmi Szolgálat): pénzt vagy szabadnapot kérnek a hivatalosan „túlszolgálatnak” nevezett túlóráikért.
Egy korábbi törvénymódosítás értelmében 2019. január 1-től ugyanis kizárólag szabadnap formájában váltható meg a túlszolgálat, vagyis pénzt nem adnak érte. Ez egyrészt komoly érvágást jelent az egyenruhásoknak, hiszen a fizetésük egy jelentős részét (esetenként az egyharmadát is) a túlórapénz tette ki, másrészt szinte lehetetlen helyzetbe hozza a rendőrséget: a túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert nem volt elegendő ember (Balogh János országos rendőrfőkapitány szerint a jelenlegi állomány négyszeresére lenne szükség ahhoz, hogy ne legyenek túlórák).  Mindezek alapján előre látható, hogy nem fogják tudni kiadni a szabadnapokat, vagy ha mégis megpróbálják, nem lesz, aki dolgozzon (a büntetés-végrehajtásban például biztosan lefagy a rendszer, ha életbe lép az új szabály). Információink szerint már most tucatjával nyújtják be a leszerelési kérelmüket a rendőrök a túlórapénz elvonása miatt,  vagyis még kevesebb ember lesz, akit a parancsnokok be tudnának osztani.  Harangozó Tamás nyár óta több alkalommal is foglalkozott az egyenruhások túlórapénzével, még szeptember elején benyújtotta a törvényjavaslatát – amellyel tartalmilag egyező szöveget adott be Demeter Márta, az LMP társelnöke is. Ez úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az egyenruhást a túlszolgálatért „választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg”. A díjazás a szokásos bére alapján törtébe, kivéve vasárnap és ünnepnapon, amikor dupla bér járna a túlóráért. Ha a szabadidőt választja, azt „lehetőség szerint” 30 napon belül kellene kiadni, illetve ha ez veszélyeztetné a szolgálatellátást, akkor hat hónapon belül. A képviselő a Népszavának azt mondta: Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke már az előző bizottsági ülésen azt mondta, hogy napolják el a javaslat tárgysorozatba vételéről szóló vitát, de azt szeretné, ha ez a probléma megoldódna. Most csütörtökön ismét napirendre kerülnek az ellenzéki javaslatok, és Kósa ígérete szerint a kormánypártiak vagy támogatják a Harangozó javaslatát, vagy tartalmilag azzal azonos, közös bizottsági javaslatot nyújtanak be. Ha ez megtörténik, a parlament várhatóan meg fogja szavazni a módosítást.  „Ez az ügy is azt mutatja, amiről évek óta beszélünk” – mondta a Népszavának Harangozó – „hogy a rendszer a jelenlegi létszámmal és fizetésekkel egyszerűen nem fenntartható.” A képviselő szerint Magyarország az egyetlen európai ország, ahol nincs szolgálati nyugdíj, vagyis nem biztosítanak olyan, kiszámítható életpályát az egyenruhásoknak, ami kompenzálja számukra a sok túlmunkát. 
2018.10.24 12:21
Frissítve: 2018.10.24 17:51

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20