Az egyik legrosszabb évünk volt a tavalyi, ha a népesség fogyását nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány napja megjelent 2017-es Demográfiai évkönyve szerint több mint 40 ezerrel lettünk kevesebben, mert nagyjából 1500-zal csökkent az újszülöttek száma 2016-hoz viszonyítva, ráadásul a korábbinál több, pontosan 131 674 honfitársunk hunyt el.
A sok számot sokféleképpen lehet értelmezni. A magyar családpolitika jelenlegi egyszemélyes megmondó embere, a Fidesz alelnöke, Novák Katalin államtitkár például minden hazai és nemzetközi fórumon azt hangoztatja, hogy Magyarországon „a 2011-es mélyponthoz képest most 20 százalékkal magasabb a gyermekvállalási kedv”. Ennek alapján sokan azt gondolhatták, egyre több gyerek születik, így nem kell komolyan venni a Népességtudományi Kutatóintézet 2015-ben kiadott előreszámítását, amely szerint 2060-ban várhatóan már csak 7 millió 900 ezer állampolgára lesz az országnak. Csakhogy ez mégis lehetséges. Először 1981-ben fordult elő, hogy több mint 1800 fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek és ez a folyamat azóta megállíthatatlan. A következő évben már tízezer volt a különbség, 1993-ban már 30 ezer, öt évvel később 43 ezer, és azóta ebben a tartományban mozog a népesség fogyása.
Először 1998-ban csökkent százezer alá az újszülöttek száma, a Fidesz-KDNP – egyébként sok tekintetben valóban pozitív, de a legszegényebbeket súlyosan kirekesztő - családpolitikai intézkedései ellenére sem kaptak nagy kedvet a magyar nők a gyerekvállalásra. A demográfiai mélypont 2011-ben volt, 88 ezer újszülöttel, a közelmúlt legjobb éve pedig 2006, amikor alig 130 csecsemő hiányzott a bűvös százezres határ ismételt átlépéséhez. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülés óta 2016 volt a csúcs 93 ezer csecsemővel, aztán jött 2017 és az álmok – miszerint kezd beérni a sok családi kedvezmény –, szertefoszlottak, megint visszaesett a babaszám.
A KSH adatsorainak kiinduló alapja, hogy idén január 1-én 9 millió 778 ezer 371 állampolgára volt Magyarországnak. Minden megyében csökkent a lakosság száma, a legkevésbé Szabolcsban, a leginkább Békésben.
Az öregedési index szerint 1970-ben még csak 50 idős, 65 év feletti lakos jutott száz 14 év alatti gyerekre, 2010-ben már 112, idén januárban pedig már 130. A Dunántúlon Zala és Somogy, az ország keleti felében pedig Heves, Nógrád és Békés megye a leginkább idősödő, és Szabolcsban messze a legalacsonyabb a 65 év felettiek aránya.
A házasodási kedv mindenesetre nem csak a kormányzati propagandában nőtt. A 2010-es 35 ezer esküvővel szemben tavaly több mint 50 ezer házasságot kötöttek és a 80-as évek majdnem 30 ezres válásához képest csak 12 ezerrel kevesebb házasságot bontottak fel. (Az adatokban azonban nem szerepelnek a megszűnt élettársi kapcsolatok.) A legtöbb esküvőt Komáromban, Borsodban és Szabolcsban tartották, míg a legkevesebbet Vasban és Zalában. A válások számában Pest, Fejér és Baranya megye került az élre, jócskán megelőzve Budapestet.
A legtöbb gyerek Borsodban és Szabolcsban született, ezer lakosonként itt 11 gyerek jött a világra 2017-ben, de Hajdú-Biharban, Hevesben és Pest megyében is tíz, míg Zalában csak 7. A listavezető két észak-magyarországi megyében a nők 4 évvel korábban szülnek gyereket, mint a fővárosban, ahol bőven 32 év felett van az átlag. A gyermekvállalás szociális hátteréről vall az az adat, hogy épp a leghátrányosabb helyzetű Nógrádban, Hevesben, Borsodban és Szabolcsban születik a legtöbb túl kicsi, 2500 gramm alatti súlyú baba. 2017-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében már a gyerekek 58, Borsodban 57,5 százaléka született házasságon kívül, és még további hat megyében van 50 százalék felett az arány. Meglepő, de Budapesten és Győr környékén – vagyis a leggazdagabb térségekben - csak a csecsemők egyharmada születik papíron nem rögzített kapcsolatban.
Az egyébként minden más tekintetben is leginkább leszakadó Nógrád és Békés megyében volt tavaly a legnagyobb arányú a halálozás: minden ezer lakosukból 16-ot elveszítettek, míg Pest megye vagy Győr környéke kevesebb, mint 12-őt. A férfiak születéskor várható élettartama a fővárosban a legmagasabb, 74,3 év, de már a másodikként álló Győrben is egy évvel kevesebb, Nógrádban pedig mindössze 70 év. A nők várható élettartama közben Budapesten már meghaladta a 80,1 évet, de Zalában is elérték a 80-at. Hajdú-Bihar kilóg a keleti megyék sorából, alig 0,2 évvel marad el a nők 80 éves várható élettartamától. Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés asszonyai ennél több mint két évvel kevesebbre számíthatnak.
Az ország kettészakadása a belső vándorlás adataiban is tetten érhető. A leszakadt, munkát nem kínáló északkeleti térségekből tavaly is folytatódott a vándorlás a középső országrész és a nyugati határ gazdaságilag fejlettebb területeire. Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékbe változatlanul sokan költöztek be, míg a legnagyobb vesztes Szabolcs minden ezer polgárából kilenc elköltözött.
