Előfizetés

Francia cég vette meg a NER-közeli erőműcéget

M. I.
Publikálás dátuma
2018.10.24. 20:34
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Meglepő, de nem a Fidesz-közeli körök szereztek meg valamit, hanem ők adtak el, méghozzá a stratégiainak mondott energiaágazatban.
A francia hátterű Veolia Energia Magyarország Zrt. megvásárolta a Fidesz-közeli üzletemberekhez köthető VPP-cégcsoport úgynevezett gázmotoros kiserőműveit üzemeltető cég többségét. A cég közleménye szerint ugyanis 51 százalékot vásároltak a három egységet összefogó CHP-Erőmű Kft.-ben. A vevő a most megszerzett újpalotai, egri és dunakeszi, összesen 30 megawattos áramtermelőket a jövőben a már birtokában lévő – nagyobb méretű – debreceni és nyíregyházi erőművel, valamint további gázmotoros egységekkel együtt úgynevezett „virtuális erőművé" szervezné. Ez az országos rendszerirányítási rendszerben egyetlen, sok tagja révén mégis rugalmasabban szabályozható erőműként tűnik fel. Ez nem csak a termelt áramért, hanem a rendelkezésre állásáért is pénzt kap. A VPP-cégcsoportot a rendszerváltás hajnalán a Kontrax nevű irodatechnikai céggel befürdő Dicső Gábor alapította a 2010-es évek elején. Jelenleg viszont a CHP-Erőmű Kft. mögött – nem kevesebb mint négy áttételen át – már az ismeretlen hátterű, offshore-szerű, máltai Apium Media Holding áll. A Direkt36 tavalyi anyaga szerint ennek egyik igazgatója Beni Gagel, a letelepedésikötvény-biznisz nyomán ismertté vált, de a Princess pékséglánc mögött is álló, Habony Árpád izraeli barátjaként emlegetett Michael Gagel öccse. A csúcson álló két magyar társaság vezetőjét, Juhász Gábort, a Magyar Kick-Box szövetség alelnökét az Index korábbi anyaga Tombor András Fidesz-közeli üzletember köreihez sorolja. A cégcsoport központi társasága, a VPP Zrt. igazgatóságában ül Dicső Gábor mellett a Gyurcsány-kabinet állami ingatlankezelőjét vezető Zelles Sándor is. A CHP-Erőmű korábban több milliárd hitelt kapott erőművásárlásra.

323,23 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.24. 19:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerdán.
Este hét órakor az eurót 323,23 forinton, a dollárt 283,74 forinton, a svájci frankot 284,36 forinton, a japán jent pedig 2,5206 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,01 százalékkal, a dollár 0,70 százalékkal, a frank 0,45 százalékkal, a jen pedig 0,72 százalékkal drágult. Az euró 1,1391 dolláron forgott este, napi szinten 0,71 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1380, a legmagasabb 1,1476 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,43 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1366 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9980 frankot kértek, 0,31 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,11 százalékkal drágult a dollár, 112,55 jenen jegyezték szerda este. 

Az MNB-alapítványok pénzéről vitázik az Eurostat és a KSH

B. M.
Publikálás dátuma
2018.10.24. 18:27

Fotó: Népszava
AZ EU statisztikai hivatala ragaszkodik hozzá, hogy a Pallas Athéné alapítványokat és cégeiket át kellene sorolni a kormányzati szektorba. Ez kissé növelné a költségvetési hiányt is.
Az Európai Unió statisztikai hivatala továbbra is fenntartásokat fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt. Az Eurostat számára továbbra sem elfogadható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak besorolása, álláspontjuk szerint ezeket az alapítványokat és leányvállalataikat át kellene sorolni a kormányzati szektorba – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a tegnap közzétett az idei második EDP-jelenésében (Excessive Deficit Procedure, túlzott deficit-eljárás). Az Eurostat ki is számította, hogy ha ez az átsorolás megtörténne, akkor ez a kormányzati szektor hiányát 2015-ben 25,3 milliárd (a GDP 0,07 százaléka), 2016-ban 54 milliárd (a GDP 0,15 százaléka), 2017-ben pedig 33,7 milliárd forinttal (a GDP 0,09 százaléka) növelné.  Az Eurostat nem először tette szóvá, hogy az államháztartáson belül kellene az MNB Pallas Athéné Alapítványait elszámolni, ám mindeddig hiába. Ugyanakkor az előző Orbán-kormány korábban elfogadta a vereségét az Európai Unió statisztikai hivatalával szemben. Többkörös egyeztetés után az Eximbankot, valamint a vállalkozók és az agrárium hitelei mögé felállított garanciaalapokat át is sorolták az államháztartás rendszerébe. Erről a múlt hónapban értesítették is az Eurostatot. Az MNB-alapítványokkal kapcsolatban azonban a kormány még egy kis időt kért, amíg átírja számokat, mert „olyan bonyolult egy pénzintézetet áttenni a pénzügyi számlák köréből az államháztartásba” – írta a felszólításra küldött egyik korábbi válaszlevelében a kabinet. A szerdai jelentés szerint eddig még nem sikerült túljutni ezen az akadályon.