Előfizetés

Újabb alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán (fotók)

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.25. 12:51
A Duna alacsony vízállása miatt felszínre került hajóroncs a Külső-Béda holtágban a Baranya megyei Kölked közelében 2018. októbe
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Újabb alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán csütörtökön - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
A Duna alacsony vízállása miatt felszínre került hajóroncs a Külső-Béda holtágban a Baranya megyei Kölked közelében 2018. októbe
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Csütörtök hajnalban Budapestnél és Adonynál is megdőlt a múlt heti alacsony érték. Budapestnél a vízállás 9 órakor 38 centiméter volt, amely 3 centiméterrel alacsonyabb a 2018. október 17-i negatív rekordnál - írták. Megjegyezték, hogy a Budapest alatti szakaszokon a következő 24 órában újabb negatív rekordok várhatók. A csapadékszegény időjárás következtében a Dunán a múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon, egészen a déli határig, alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta a legkisebb vízszint értékét: szerdán 9 órakor mínusz 32 centiméter észleltek. Ez az érték 10 centiméterrel alacsonyabb a múlt hét elején észleltnél - jegyezték meg. Szerdán Komáromban 14, Esztergomban 9 centiméterrel dőltek meg a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékek. A hullámvölgy alja jelenleg Nagymaros térségében tart, itt csütörtök reggel mínusz 72 centimétert észleltek, ami 10 centiméterrel múlja alul a múlt heti legalacsonyabb értéket. Kitértek arra is, hogy az elmúlt két napban hullott számottevő mennyiségű (30-40 milliméter), valamint a meteorológiai előrejelzés szerint az elkövetkező napokban várható további jelentős mennyiségű (70-80 milliméter) csapadék hatására több egymást követő vízszintemelkedés valószínűsíthető a Dunán. A folyó Nagybajcsnál az elmúlt 24 órában már 28 centimétert áradt. Az újabb lassabb ütemű, de hosszabb áradás a jövő hét elejétől várható. "Ezek együttes eredményeként a Duna a rendkívüli kisvízi állapotból a jövő hét folyamán várhatóan megközelítőleg középvízi állapotba lép", vízhozama a sokéves átlag körül alakul majd, ami a jelenlegi alacsony érték 3-3,5-szeresét jelenti - olvasható az OVF közleményében.

Újabb támadás Magyarország ellen: földet foglalt tőlünk Árkádia állama

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2018.10.25. 12:39
Árkádia kisajátított egy négyzetmétere, Vértesacsa közelében
Fotó: embassy-of-arcadia.eu
Európa-szerte terjeszkedik Árkádia, Magyarországtól is elcsatolt egy négyzetmétert. A hódító sejthetően kivárta a pillanatot, amikor a magyar kormány erejét megosztja a Brüsszellel és Soros Györggyel folytatott küzdelem.
Ritkán történik meg, hogy államalapításról kapunk hírt, most azonban ez történt: Árkádia európai állama bejelentette, hogy Magyarországon, Vértesacsa külterületén is kikiáltotta enklávéját, és ehhez egy négyzetméternyi területet foglalt el a magyar államtól.
A kisajátítás október 16-án történt, „ettől kezdve a terület nem tartozik Magyarországhoz, és mentes minden nemzeti területi követeléstől. Idegen kormányoknak itt már nincs hatáskörük” - figyelmeztet mindenkit Árkádia nagykövetsége; hozzátették, hogy a kisajátításról értesítették Magyarország kormányát is.
Nem ez az első honfoglalás Árkádia részéről: 2013 óta  sorban szerzik meg az egy négyzetmétereket európai államok területén, amiket égőpiros pálcákkal határolnak el a korábbi tulajdonos területeitől. Van már enklávéjuk Franciaországban, Németországban, Svájcban és Görögországban is – Törökországban azonban visszautasították területi követelésüket. Az állam önmeghatározása szerint 
„egy árkádiai négyzetméter egy négyzetméter szabadságot, egy négyzetméter boldogságot, egy négyzetméter menedéket jelent, és aktusként magában is kérdéseket ébreszt az egyén és közösség alkotta ideális államról.”

A közlemény kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetirodát is megkérdeztük, mi az álláspontjuk Árkádia magyarországi enkávéjának megalapításáról. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
A területfoglalás bejelentése mindenesetre hidegfejű, taktikus lépésnek tűnik akkor, amikor az Orbán-kormány fél kézzel küzd Soros Györggyel, illetve az általa irányított bevándorláspárti Brüsszellel, másik kezével próbálja megőrizni a magyar határkerítést, és – ha a nemzetközi helyzet engedi – Kelet felé is próbál nyitni egy kicsit. Az erők megosztása érezhető volt a miniszterelnök október 23-i beszédén is: hiába hozták uniós támogatással vett buszokkal a hallgatóságot az ország minden részéről, a Nemzeti Együttműködés Rendszere csak négyezer embert tudott mozgósítani a nemzeti ünnepen.

Gulyás Gergely: Brüsszel nem józan

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.10.25. 11:43

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Lakáskassza, tao-támogatás, egészségügy, hulladékszállítás - csak néhány téma Gulyás Gergely mai Kormányinfójáról.
Idegenrendészeti Hivatal lesz az új neve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezet vezető miniszter szokásos kormányinfóján. A politikus azzal indokolta a névváltoztatást, hogy ez kifejezi a magyar választók „többször megerősített szándékát”. Gulyás szót ejtett a kivégzett lakáskasszáról is. A felszabadult pénzeket közlése szerint a csok bővítésére fogják költeni. Ezt a 2 gyerekes családokra is kiterjesztik, a 3 gyerekeseknél pedig 15 millióra emelik. Azt nem árulta el, hogy lesz-e olyan támogatás, amely nem családi állapothoz kötött, de szerinte a kormány célja a családok támogatása. Gulyás egyébként optimistán úgy vélte, hogy európai színvonalú egészségügyi ellátás lesz Budapesten. Elmondta, a Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány. A másik három, már bejelentett súlyponti kórház a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház lesz.   A hulladékszállítás helyzetével kapcsolatban kijelentette: nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság egy héten belül jelentést tesz a helyzetről - közölte. Sem a sport, sem a film területén találtak rendszerszintű problémát a tao-val, csak kulturális területen – legalábbis Gulyás Gergely szerint. Az eddigi támogatásokat jövőre is biztosítják, de nem ebben a rendszerben. Gulyás azt tartaná ideálisnak, ha pályázati formában, vagy egyéb világos szempontok mentén a kormány döntene a forrásokról. Az ATV kérdésére, miszerint az intézkedés része-e a kultúrharcnak, Gulyás azt mondta, kultúrharc nincs, károsnak tartja az ilyet, még akkor is, ha ilyen kijelentések az ő oldalukon is elhangzottak. A magyar kormány egyébként nem támogatja az óraátállítás javaslatát. - Elég józanul belegondolni, miért nem, amire Brüsszel nyilvánvalóan nem képes – vélekedett a tárcavezető. Délután – mint ahogy lapunk is beszámolt róla - sajtótájékoztatót tart Michael Ignatieff, a CEU rektora. Az ATV megkérdezte, hogy áll az egyetem helyzete, és miért mondták, hogy vizsgálják az egyetem által elküldött dokumentumokat, hogy szabályszerűen tudjanak működni Budapesten. Gulyás szerint Soros György nyomást gyakorol, a CEU jogi helyzete világos, Budapesten működik, a kormány a kérdésről nem tárgyalt. Az RTL Klub arra kérdezett rá, hogy milyen alapon szűrték a nézőket október 23-án a színpad előtt Orbán Viktor miniszterelnök beszéde előtt, és hogy az önkormányzatok szállították-e a nézőket szervezetten EU-s buszokkal. Gulyás álhírnek minősítette a buszoztatást, ez pedig szerinte azzal indokolható, hogy az ellenzéki tüntetéseken alig volt valaki. Arra a kérdésre, hogy egy svéd néppárti képviselő vizsgálatot akar, amiért EU-s pénzből vásárolt kisbuszokkal szállították a nézőket Orbán EU-t mocskoló ünnepi beszédére, Gulyás úgy fogalmazott nyugodtan tegye meg. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig mosolyogva felvetette, hogy ők is szívesen küldenének vizsgálóbizottságot Svédországba. Az Euronews az Európai Ügyészségről kérdezte a fideszes politikust, aki szerint ez szuverenitás-korlátozó, mert Magyarországon a közvádat az ügyészség képviseli. Gulyás Gergely elődjének, Lázár Jánosnak is beszólt, hiszen szerinte nem jó ötlet, hogy a korábbi csúcsminiszter javaslata szerint 2020 után születetteknek meg kellene tiltani a dohányzást. Gulyás ezt komolytalannak minősítette.